Page 67 - Antropozofia_2013 Húsvér

antropozófia 2013 Húsvét AZ ÉV TÉMÁJA: „AZ ÉN MEGISMERI ÖNMAGÁT” AZ ALAPKŐLETÉTEL DIMENZIÓI A 2012-es év témájához – „az Antropozóf ai Társaság identi- szélynek, hogy az emberek elfelejtkeznek szellemi tásához” – kapcsolódva a 2013/2014-es éves téma az emberi származásukról. Ezt a „makrokozmikus Miatyánk”- én fejlődése felé fordul. Az individuális én egyszerre a tű foka, ot „rendkívüli jelentőségű meditációs szövegnek” illetve az a gyújtópont, amelyből a közösség, a társadalom, sőt, maga a világ is formálódik. nevezi, amelyben „az emberi fejlődés és a földi inkarnációkban való megtestesülés titka” először A tudati lélek korában az ember énjének kifejleszté- tárul fel. Így azt mondhatjuk, hogy az első Goe- sén dolgozik, s teszi mindezt különleges körülmé- theanum Alapköve korunk központi kérdésének nyek között. Nyilvánvalóan csak most képes az em- rejtélyét mutatja fel: az emberi én rejtélyét. ber az Énjének igazi természetéhez eljutni. Pedig a szellemi önmegismerésre szükség van, ha az ember Az 1913-as év során az én motívuma különböző tudatossá akar válni az én átvilágításának folyama- szinteken vonul végig Rudolf Steiner fejtegetései- tára, amelyet mindenkinek egyéni iniciatívából kell ben. Ha száz évvel később, 2013-ban felelevenítjük kialakítania. A tudati lélek kora egy új, egyedülálló ezt az időszakot, az nem pusztán történelmi vissza- és teljes megszabadulást hordoz minden kényszer, tekintés, hanem annak a reménynek a megnyilvá- minden emberi és isteni tekintély és tradíció alól. nulása, hogy ennyi idő – száz esztendő - elteltével Ám ily módon egyre inkább önmagára hagyatkoz- lehetőség nyílik arra, hogy jelenvalóvá tegyük és va az emberi lény annak a veszélynek teszi ki ma- tudatosan felelevenítsük mindazt, ami akkoriban gát, hogy „elfelejti” létének szellemi eredetét. Az ősképszerű módon vette kezdetét. én kérdésének fontossága az emberi létezés min- „AZ ÉN MEGISMERI ÖNMAGÁT” den szintjén jelentkezik. Vajon az ember valóban – AZ ALAPKŐLETÉTEL – AZ ÖTÖDIK csak genetikai adottságainak és a környezeti befo- EVANGÉLIUM lyások terméke? Felelős a saját tetteiért és akarati Figyelemre méltó látni, mennyire élnek az én-szer- impulzusaiért, vagy mindezeket agyának ember veződésnek ezek az ősképszerű elemei az Alapkőle- által befolyásolhatatlan hatásai hozzák létre? Sza- tételben, mint az 1913-ban kibontott témák szív- badok-e az emberek annyira, hogy rendelkezzenek ében. Az 1913-as esztendő az antropozóf a lényéről saját életük és haláluk felett? Ők-e a természet urai, szóló februári berlini előadáson veszi kezdetét az és használhatják-e a természetet csakis az emberi emberi önmegismerés alapgondolatával. A Micha- szükségletek szolgálatárá? Hogyan formálódnak az el-impulzusról szóló májusi londoni és stuttgarti emberi kapcsolatok, és vajon a másik embert saját előadások leírják, hogyan alakul ki az ember új ön- céljaink kiszolgálójának kell-e tekintenünk? Hogy azonossága azáltal, hogy saját elhatározásából tu- találom meg a hidat, ami a másik emberhez elvezet; datosan vesz részt a szellemi világban. s tényleg meg tudom-e ragadni akár csak kis részét is annak az énnek, aki a másik emberben él? Hogy Azután augusztusban, A lelkek ébredése című negye- alakítható ki olyan közösség, amely teret enged az dik misztériumdráma pecsétjén a saját farkába ha- én fejlődésének, s hogy tud az én arra a képességre rapó kígyó képe fogja közre a mottót: „Az Én megis- szert tenni, hogy egy ilyen közösségben éljen? Ezek meri önmagát.” E dráma művészi módon mutatja be a ma égető kérdései. az én-organizáció teljes átalakulásának folyamatát. Ha az ember a szellemi megismerést a [szellemi] lá- AZ ÉN-ORGANIZÁCIÓ ÉS AZ 1913-AS tásig fejleszti tovább, akkor képes lesz a karmikus ALAPKŐLETÉTEL meghatározottságokat olyannyira felismerni, hogy A „makrokozmikus Miatyánk”-ban, az első Goe- távlatként tűnjenek fel előtte a hatékony földi mű- theanum alapkőletételénél elhangzott Spruchban, ködéshez vezető egyéni lépesek. A negyedik dráma Rudolf Steiner mélyreható leírását adja annak a ve- központi kérdése (hogyan lehet „a szellemi tudást 66 66