Page 12 - Antropozofia_2013 Húsvér
P. 12
antropozófia a társaságban GONDOLATOK A MAGYAR ANTROPOZÓFIAI TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSÁRÓL A 2010 ÉS 2013 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN Takáts Péter „Az az óriási tévedésünk, hogy az ember azt hiszi, a dolgokat kritizálnia kell, miközben karakterizálnia kellene, mert ez az, ami számít.” R. Steiner, GA 178, 1917. 11. 16. A Magyar Antropozóf ai Társaság 2010-ben új Rudolf Steinertől tudjuk azt is, hogy a napjainkra Vezetőséget választott. A Vezetőség, miután átte- jellemző visszás helyzet éppen e tudatosság hiánya kin tette a Társaság eddigi gazdálkodásának hely- miatt alakult ki. Ma az emberek még nem tudják az zetét, egy új gazdálkodási stratégia kidolgozásába anyagban, a gazdasági és pénzügyi folyamatokban kezdett. Ennek két fő pillére volt, az egyik, hogy a a szellemi tartalmat megtalálni, és így tudatossá- Társaságon belüli gazdasági és pénzügyi folyamatok gukkal a pénzügyeket a szellemi célok szolgálatába a jövőben a tagok magasabb szintű tudatosságára állítani. Ennek a hibás szemléletnek hatására tud épüljenek, a másik pedig az, hogy a Rudolf Steiner aztán a gazdaságban a pénz uralma megjelenni, által képviselt szellemtudományos szemlélet az ed- és ezért tud ma Ahrimán a gazdaságban uralkod- diginél is jobban áthassa a Társaság gazdálkodásá- ni. Erről Steiner részletesen beszél a Soziales Vers- nak gyakorlatát és a tagság gazdasági és pénzügyi tändnis aus geisteswissenschaftlicher Erkenntnis című szemléletét. Az első pillanatban egyértelmű volt, előadásában (GA 191; 175. oldal) (Társadalmi meg- hogy a Társaság a korábbi években a gazdasági és értés a szellemtudományos megismerés alapján). pénzügyi kérdéseket „egy kicsit” elhanyagolta és A Vezetőség az elmúlt három évben elsősorban arra másodrendű fontosságúként kezelte, miközben ép- törekedett, hogy a Társaság gazdálkodásában meg- pen a gazdaság a világnak az a része, amelyet csak jelenhessen egy új minőség, amelyen keresztül meg- a szellemi megismerési úton járva lehet megérteni. mutatkozhat az, hogy a gazdasági folyamatokban a Az új gazdálkodási stratégia ezért szerette volna pénz a szellem kifejezője és eszköze, és a vele való feloldani azt az évek során kialakult rossz beideg- foglalkozás nem idegen egy szellemi közösségtől. ződést, amely szerint egy szellemi társaságban A Társaság gazdálkodásának átalakításával, vagyis nincsen helye a gazdasági kérdésekkel való foglal- egy tudatosabb, diff erenciáltabb és a közösség tag- kozásnak. Ennek a visszahúzódásnak, a Vezetőség jainak az eddiginél aktívabb részvételére épülő mű- és a gazdasági munkát támogató Gazdasági Csoport ködés bevezetésével, a Vezetőség szerette volna el- tapasztalata szerint az oka az volt, hogy ma a szo- érni, hogy a Társaság tagjai is felismerjék a pénz és ciális formákat annyira áthatja a pénz uralma, hogy a tudatos gazdálkodás jelentőségét. Továbbá, hogy ez a pénzuralom szinte lehetetlenné teszi, hogy az a szellem éppen a pénz által tud a gazdasági folya- emberek a szellemi törvények által áthatva éljenek matokba belenyúlni, beavatkozni, és ezért a pénz- a világban. A tagok egy részében ezért kialakulha- ügyekkel és gazdasági kérdésekkel való foglalkozás tott az a vélemény, hogy a pénz rossz dolog. Ezt erő- kifejezetten fontos egy szellemi táraság számára. sítette minden bizonnyal az a szellemtudományos ismeret is, hogy a gazdaságban ráadásul Ahrimán A pénz jelentőségével kapcsolatos kérdéseket uralkodik. A pénzben Ahrimán él, akár akarja ezt Rudolf Steiner a Soziales Verständnis aus geistes- az ember, akár nem, ahogyan ezt Rudolf Steiner wissenschaftlicher Erkenntnis című előadásában számos előadásában elmondta. Ezért az embernek (GA 191; 177. oldal) úgy nyomatékosította, hogy el kell fogadnia, hogy az ahrimáni erő a törvényes azt mondta: „Das Geld ist das Allergeistigste in der hatalom minden pénzügyi és gazdasági folyamat Wirtschaft“ (A pénz a legszellemibb dolog a gazda- felett szerte a Földön, ugyanakkor tudnunk kell ságban). Azaz pénz nélkül a szellem egyáltalán nem azt is, hogy Ahrimán kötelessége a pénzügyekkel tudna beavatkozni a gazdasági folyamatokba, és az ember szellemi céljait szolgálni, ha az ember „gazdasági értelemben a pénz a világban tevékeny tudatosságával erre rákényszeríti. szellem. A pénzben a szellem tesz a gazdaságban” 11 11