Page 30 - 2010 Mihály-nap
P. 30
A N T R O P O Z Ó F I A 2010 MIHÁLY NAP OLIMPIA MINDEN ÉVBEN A hazai Waldorf iskolák minden évben megrendezik Az ógörög olimpia eszményei, ember- és világszem- az 5. osztályos gyermekek számára a Waldorf olim- lélete vezeti a Waldorf iskolákat, hogy évről-évre piát. Ennek hátteréről, hogyanjáról, történetéről, megrendezzék a Waldorf olimpiát a mindenkori pedagógiai indítékairól és állami iskolákban jelent- 5. osztályosok számára. Ebben az életkorban a gye- kező hatásairól szól a következő írás. rekek bizonyos szempontból közel állnak az ókori görögség világszemléletéhez, érzéseik, gondolkodá- WALDORF OLIMPIA suk hasonlóságot mutat a görög korral. Elevenen él bennük a késztetés a harmóniát, a szépséget hordo- Ha azt a szót halljuk, hogy olimpia, rögtön eszünk- zó mozgásra, az örömteli játékra. Későbbi életkorok- be jutnak a zsúfolásig megtelt lelátók, a nemzetek ban ezért már sokkal inkább meg kell küzdeniük. Az zászlói és a bevonulásuk a megnyitón, megjelenik 5. osztályban néznek rá először egy kicsit tudato- előttünk a dobogó, és halljuk a himnuszokat, látjuk sabban azokra a tevékenységekre, amelyeket eddig magunk előtt a boldog és a könnyező arcokat, az erő- ma gától-értetődően, gondolkozás nélkül végeztek. feszítést tükröző mozdulatokat. Az olimpiáról alko- Most külön-külön gyakorolják a futást, az ugrást tott képzeteink kialakításában nagy szerepet játszik (tá volra és magasra), a birkózást és kétféle dobást, a mai versenysport és az azt közvetítő media. a diszkoszvetést és a gerelyhajítást. E két utóbbi kü- „Sport a békéért” − ezzel a mottóval indította útjára Pierre de Coubertin báró az újkori olimpiák soroza- tát. Tehát sportoljunk, hogy béke legyen a világon. Ezzel szemben az ógörög játékok feltétele az volt, hogy ne legyenek háborúk. Hiszen a sport maga is mást jelentett a görögöknek. A gyakorlatok, a test edzése lehetőséget teremtett számukra, hogy individuumuk egyre inkább kiteljesíthesse magát képességeikben. Az ógörög olimpiákat az ember egységének, sokoldalúságának szeretete, tisztelete jellemezte. A sportban jeleskedők gyakran nagysze- rű zenészek, költők, " lozófusok, matematikusok voltak, arról nem is beszélve, hogy maga a testmoz- gás, a gümnasiumban folytatott gyakorlatok fontos lö nösen nagy kihívás elé állítja legtöbbjüket, nem részét képezték a nevelésnek is. Talán ennek hal- csak amiatt, hogy egy új eszközzel tanulnak bánni, vány emléke jelent meg, amikor az újkori olimpia de amiatt is, hogy az ehhez szükséges lelki minősé- céljai között szerepelt, hogy csak amatőr verseny- get felébresszék, megerősítsék magukban. Mert zők vegyenek részt a játékokon. Mára ebből any- ahogy a görögök számára, úgy a 11 évesek számára nyi maradt, hogy a labdarúgó csapatokban csak 23 is az igazán fontos kihívást az jelenti, hogy az öt, évesnél " atalabb játékosok szerepelhetnek. Az ere- oly annyira különböző mozgás gyakorlása közben deti gondolat azonban jól tükrözi azt a szemléletet, ne csupán a " zikai mozdulat tökéletesítésére töre- amely szerint az emberi képességek szerteágazóak, ked jenek, hanem hogy egyre inkább kimunkálják és nem egészséges végletekig törekedni a specializá- a hozzájuk tartozó lelki minőségeket is. Már most cióra. Ezzel szemben ma, ha egymás mellé állítunk is, majd később a középiskolában újra, ráirányíthat- egy rövid-, egy közép- és egy hosszútávfutót, köny- juk a " gyelmüket arra a jelenségre, hogy az eszköz nyedén megállapítható a testalkatukból, hogy ki (a diszkosz, a gerely) és az elvégzett mozdulat be- melyik versenyszámnak a képviselője. szé des. A diszkosz és a gerely röpte, ha " gyelünk rá, mindent elmond nekünk arról, hogy mit kell vál- 28 28
   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34   35