Page 44 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN RICARDUS STRAUBICUS – „ITÁLIÁBÓL” A „GÖRÖG SZELLEMÛ GERMÁN” olasz gõzhajón Albánia kék hegyeit megpillantot- tam, mindmáig »görög szellemû germán« marad- Egész más irányból érkezett Münchenbe Wagner Richard Strauss életének sorsdöntõ utazására azon- tam.” Görögországi naplójába ezt írja: „Áldom géniu- késõbbi nagy tanítványa, Richard Strauss. Nála a ban csak néhány évvel késõbb, 28 éves korában kerül szomat, hogy szerencsésen elvezetett erre a hely- klasszikus, görög-római mûveltség jelei és a sor, több súlyos megbetegedés következtében re…” 28 mediterrán Dél sajátos vonásai már kezdettõl fogva (1892/93). A több mint fél évig tartó „nagy déli uta- megmutatkoztak. „Strauss kezdettõl vonzódott Dél zás” még messzebbre vezeti az ifjút, térben és idõben AZ „EGYIPTOMI HEL(L)ÉNA” felé: »Nem szívesen vagyok [az Északra jellemzõ] egyaránt: az örökkévalóság és saját örök individua- félhomályban, szeretem a fényt« – mondta, s arról litásának átéléshez, s egyúttal korábbi földi életének, Richard Strauss mûveinek egyik késõbbi nagy elõ- beszélt, hogy legszívesebben Ceylon szigetére vo- életeinek helyszínére. E mediterrán körút – melynek adója, a karmester Karl Böhm is így ír visszaem- nulna vissza, mert ott mindig meleg van, s neki állomásai: Itália, Görögország és Egyiptom – tehát lékezéseiben: „Richard Strauss, a görög germán! – szüksége van a melegre. Romain Rolland-nak azt írja: sorsdöntõ fontosságú Richard Strauss életében: Gyakran mondta nekem, milyen szoros kapcsolat »Télen nem tudnék semmit sem komponálni, honvá- ekkor nyeri vissza egészségét, fejezi be elsõ operáját fûzi õt a görög világhoz és a görög szellemiséghez, s gyam lenne a napfényes Itália után.« Ezt a honvágyat (a germán témájú Guntramot), s talál igazán ön- nemhiába választott magának témát színpadi mû- egész életében megõrizte. »Észak és Dél keverednek magára. Strauss Délen teljesen újjászületik. A követ- veihez újra és újra a görög mitológiából – gondoljunk nála össze« – írja róla Rolland. – »A frázisok állandóan kezõket írja naplójába: „»A legnagyobb dolog: egye- csak az Élektrára, az Ariadnéra, a Daphnéra vagy a 29 olaszok, a harmóniák ultranémetek. Nem csekély dül lenni a nagy elõdök szellemével s elmerülni mû- Danaéra.” És a Karl Böhm által itt nem említett vonzereje Strauss mûvészetének, hogy a német poli- vészetükben – egyedül maradni önmagunkkal.” De Egyiptomi Helénára, melynek címe akár önjellemzõ fónia viharai között egyszer csak szétszakad a nehéz elsõsorban a tenger nyûgözi le: „Mi a titka a partot képként is utalhat Richard Strauss egykori karmikus ködök és súlyos gondolatok fátyla, s megjelennek az öröktõl fogva egykedvûen csapkodó hullámok vará- szituációjára: az Egyiptom területén, a hellenisztikus olasz partok, s a víz mentén húzódó körtáncok mo- zsának? Tán az örökkévalóság ritmusa ez, mely az kultúrájú római császárkorban átélt inkarnációjára solygós vonalai.« Ilyennek látta Debussy is a német egyénre oly különösen hat? Épp a tengernél kezdjük (minden bizonnyal Alexandriához kapcsolódva). muzsikust egyik párizsi koncertje után: »Strauss sejteni, mi is az, hogy örök. (…) Istenem, ha itt lenne Vagyis kései operájának címét parafrazeálva: feltett szándéka, hogy felhagyjon az álomittasság még valaki közülünk, s velem együtt szembesíthetné Richard Strauss maga ez az „Egyiptomi Hel(l)éna”. örökös hajszolásával, s inkább arra törekszik, hogy a Mestert [Wagnert] tulajdon hasonmásával! Kék Az ifjú német komponista 28 évesen tett „medi- napfényes muzsikát komponáljon. Biztosíthatom hegyek, kék tenger! A Siegfried-idill témája jut eszem- terrán útja” (Itália – Görögország [Hellász] – Egyip- Önöket, hogy Richard Strauss zenéjébõl a [déli] nap be.« A görögség, a déli természet és Wagner zenéje tom) tehát valójában egy karmikus utazás, egy önis- fénye sugárzik!«” 24 Strausst egész életén át elkíséri, s az, ahogyan utolsó mereti út, mely saját múltjába – karmikus gyöke- Richard Strauss (Emil Orlik portréja 1917-bõl) írásában jellemzi magát (a »görög szellemû germán«), reihez – vezeti vissza õt: az „Egyiptomi Hellénhez” – Strauss már „tizenévesen gyakran fûszerezi leveleit 26 ekkor fogalmazódik meg benne elõször.” „Itáliából”. Így talál önmagára és sorsfeladatára latin, sõt görög szavakkal és mondatokkal. (…) Richard Strauss, alias Ricardus Straubicus, a „görög 13–14 évesen adja postára elsõ ránk maradt leveleit. Richard Strauss 1949. július 19-én, néhány héttel ha- szellemû germán”, s találja magát nagy déli útjáról – Egy alkalommal így írja alá nevét barátjának, lati- lála elõtt írott utolsó feljegyzésében nevezte magát hazatérve mintegy „a Vénusz-barlangból a Wart- 25 27 nosan: Ricardus Straubicus.” Richard Strauss a hú- „görög germánnak”. A következõket írja emlékira- burg-völgyben”. 30 szas évei elején teszi élete elsõ utazását a német taiban: „Görögország és az antikvitás iránti szere- nyelvterületen túlra, Itáliába, ennek hatására szüle- tetem megmaradt, s csak tovább növekedett azóta, tik elsõ szimfonikus költeménye, az Itáliából. hogy nyolc hétre Egyiptomba utazhattam, s elõtte 28 Idézi Fábián i. m., 62–63. o. három hetet Görögországban töltöttem. Attól a 29 Karl Böhm: Begegnung mit Richard Strauss [Találkozás Richard Strauss-szal]. Herausgegeben und eingeleitet von Franz Eugen Dostal. pillanattól fogva, hogy Brindisibõl jövet a Corfu nevû Doblinger Verlag, Wien-München, 1964, 27–28. o.– Lásd még Musik-Konzepte. Neue Folge 129/130: „Richard Strauss. Der griechische Germane” [Richard Strauss. A görög germán]. edition text+kritik in Richard Boorberg Verlag, München, IX/2005. 30 Richard Strauss itt vázolt karmikus életútját vesd össze Frank Berger kutatásaival: Bruckner – Mahler – Schönberg. Eine karmische Spurensuche [Bruckner – Mahler – Schönberg. Karmikus nyomkeresés]. Verlag Freies Geistesleben, Stuttgart, 2011, 70–76. o. – Frank Berger itt egy jelentõs alexandriai személyiséggel, Tiberius Julius Alexander római prefektussal, Egyiptom helytartójával hozza karmikus összefüggésbe Richard Strausst, a Kr. u. I. századból, a Néró és Hadrianus közötti császárkorból. Tiberius Alexander egy 24 Idézi Fábián i. m., 132–133. o. elõkelõ, hellenizált alexandriai zsidó család sarja, a neves alexandriai filozófus, Philón unokaöccse volt. Berger szerint õ volt az a személyiség, akit – Richard Strausshoz hasonlóan – római alattvalóként „igen szoros kapcsolat fûzött Egyiptomhoz és a görög 25 Batta i. m., 26. o. kultúrához” (Berger i. m., 74. o. – kiemelések: K. B.). – Richard Strauss karmikus hátterével kapcsolatos kutatási eredményeimre Frank 26 Uo., 79–81. o. Berger könyvétõl függetlenül jutottam, e könyvre csak azután találtam rá, hogy körvonalazódtak elõttem Richard Strauss nagy déli 27 Lásd Kurt Wilhelm: Richard Strauss – persönlich. Eine Bildbiographie [Richard Strauss – személyesen. Életrajz képekben]. Kindler Verlag, utazásának karmikus összefüggései (Itália – Görögország – Egyiptom). (K. B.) München, 1984, 58. és 256. o. 42 43