Page 48 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A TERMÉSZETBEN A FÖLDANYA SZÍNEI korlati berendezés pazar, sõt olykor még a húsz- zeneszerzõt”. A nagysikerû londoni koncertekrõl emeletes felhõkarcolók is szépek és nagyszabásúak, Strauss az ünneplések közepette is visszafogottan mert arányaik igen szerencsések. Amerikai utunk nyilatkozik: „Jelentéktelen ember vagyok csupán, minden szempontból megérte, minden tökéletesen aki egy elhagyott õrhelyen áll, s a dráma utolsó fel- zajlik.« – Strauss tehát hamar felismeri és átveszi az vonásában szól még néhány szót.” S amikor az egyik 38 amerikai élet lüktetését.” Egy új zenemûvet is visz londoni sajtótájékoztatón egy fiatal újságírónõ meg- Mezei Katalin magával az óhazából az Újvilágba: Sinfonia Domestica kérdezi tõle, hogy mik a tervei a jövõben, Strauss régi címû szerzeményét, „saját családi életének szimfó- humorát felcsillantva csak ennyit válaszol: „Hát Máltától északra Gozo szigetén a több ezer éves, Ebben a zölddel dúsított közegben járunk-kelünk. niáját”, melynek õsbemutatójára New Yorkban kerül meghalni, kedves!” 41 sziklába vájt Ggantija õsi templomának hatalmas Amikor kopár tájról érkezünk haza, a kék ég, a kék sor. A mû összetett jelentésû latin címét („családi, S bár Richard Strauss végül szülõhelyétõl nem mesz- méretû kövei felé igyekszünk, mely Málta húsz neo- tenger és a fakó kövek varázsa után, hirtelen szem- házi szimfónia”, „magánszimfónia”, sõt „hazai, honi sze hal meg, földi élete végén mégis abba az irányba litikus kori emlékének egyik legjobb állapotban beötlõ lesz a sok zöld szín, ahogy harsányan, elsõ- szimfónia”) akár szimbolikus értékûnek is tekint- törekszik, amerrõl Mestere, Észak egykori nagy va- fennmaradt szentélye. A fennsíkra nézõ sárgás, fakó, ként tolakszik a szemünk elé, a jelen varázsaként. hetjük: „A mû és premierje helyének mélyebb ér- rázslója érkezett (Britanniából, Artus király kerek- öt és fél évezrede itt álló kõkolosszusok, egy õsi be- Máltán ritka a nyári esõ. Szeptemberben várható egy telmû összetalálkozása persze »véletlen«, de min- asztalától). Richard Wagner lelke pedig arrafelé távo- avatási hely (kõnaptár, templom és temetkezési esõs idõszak, azután enyhe tél következik. Télen denesetre sokatmondó véletlen. Jelképes ugyanis, zik, ahonnét „görög szellemû” nagy tanítványa érke- hely) hátramaradt emlékei. A templomi alvást meg- fûteni sem kell. Két évszakot élnek meg, szépen csú- hogy a Sinfonia Domestica” – Richard Strauss e „csa- zik („Itáliából”, a korai császárkor hellenisztikus Ale- örökítõ, az Alvó asszony néven ismertté vált kis szob- szik át egyik a másikba. Nekünk négy évszak adatott, ládi magánszimfóniája”, eme új „hazaszimfóniája” – 42 xandriájából). Vagyis Wagner Velencéje – Strauss rocska ugyan nem ebbõl a templomból, hanem a kö- és annak ellenére, hogy egyre többször éljük át az „éppen Amerikában hangzott fel elõször”: az „újha- Angliája, és Strauss „Itáliája” – Wagner Britanniája. zeli, Half Saflieni Földanya szentélybõl való, de azért évszakok torzulását, nyár derekán mégis érezzük, zában”. 39 hasonló régi hely ez is. Ggantija két egymás melletti, hogy egy kicsit megáll az idõ, a tél legtöbbször hosz- A Mester múltja – a tanítvány jövõje, s a tanítvány Jó négy évtizeddel késõbb, 1945 tavaszán, a Strauss jövõje – a Mester reménye. közös homlokzatú templomában is feltételezhetõ, szúnak mutatkozik, a tavaszi idõszak a folyamatos garmischi házába beszállásolni készülõ amerikai ka- hogy a Földközi-tenger magasra csapó hullámaitól átalakulásával, kibomlással, a közelgõ õsz az átválto- tonákat az idõs zeneszerzõ angolul fogadja, a követ- távolabb, a mészkövek által körülzárt térben, a zásra való készen állással évrõl évre a szemünk elõtt kezõ szavakkal: „I am Richard [ ] Strauss, the mantrikus szavak zengve visszhangzottak, és a hal- játszódik le. Valójában minden évszakban zajlik composer of the Rosenkavalier [Richard Strauss va- lott szavak ismétlése az emberre mélyen hatott. átalakulás a természetben, de õsszel mutatkozik meg gyok, A rózsalovag komponistája]” – mire az ameri- Most pedig bóklászunk itt, megfogjuk a tûzõ naptól talán a legerõsebben. Azokon a vidékeken, ahol a kai katonák csendben odébbállnak, Strauss pedig felforrósodott köveket. A látogatók közt egyesek a négy évszak váltakozásának ritmusa még mindig feljegyzi a naplójába: „A szellem teljes diadala a méretét becsülgetik, mások a tájolását figyelik, de a elég pontosan jelenik meg, ott szemtanúi, részesei durva anyag felett.” 40 legtöbb ember hallgat. Elhallgat. lehetünk az átváltozás titkának. A közelgõ õsz, en- nek a titoknak a láthatóvá vált képe, mely hamarosan Az idõs „III. Richárd” utolsó nagyobb utazását a brit Lefelé tekintve a tenger mélykékje, idefenn a sárgás elénk tárul. A zöld szín áldozatul esik lassan, a nyári fõvárosba teszi – ahová az „önmagát túlélt”, agg mes- kövek. Közöttük egy fájó hiány: nincs, vagy csak alig tûz lángnyelvei aranysárgára, rozsdabarnára, rõt ter élete elsõ repülõútján érkezik –, már a második látható egy kis zöld szín! A kövek között ugyan va- pirossá festik a leveleket. Nem elégetik, csak áldo- világháborút követõen, 1947-ben, s legutolsó kon- don nõ a kapri bogyót ajándékozó kis bokor (igaziból zatként fogadják, a nyár arany-zöldjét. certjei itt csendülnek fel, ahol is a lelkes és zeneértõ a még ki nem nyílt virágbimbó, amit bogyóként fo- londoni közönség mindenek ellenére úgy fogadja és Az idõs Richard Strauss gyasztunk), és próbálkoznak a füvek is, de hamar ünnepli õt, mint „a legnagyobb élõ karmestert és belesárgulnak igyekezetükbe. És már régóta nem esett egy csepp esõ sem, ahogy ezt minden nyáron megállapítják, és megállapították a korábban itt élõ népek is. Magyarországról pedig a mindennapos 38 Batta i. m., 146. o. nagy esõkrõl kapunk hírt. Óriási lehet a fû az ottho- 39 Uo., 149. o. – További angol-amerikai mozzanatok Richard Strauss életének ebbõl az idõszakából: 1914-ben, az elsõ világháború ni kertünkben! – gondolom magamban, és csukott kitörésekor elveszti teljes Londonban õrzött vagyonát, de ugyanebben az évben az oxfordi egyetem díszdoktorává avatják. Az 1920-as szemmel látom is az üde zöld színt, ami idehaza sem évek elején további észak- (és dél-)amerikai koncertkörutakat tesz. általános július végén, augusztus elején. A lombos 40 Idézi Fábián i. m., 287. o. és Batta i. m., 257–259. o. fák, a bokrok, a füvek, a virágzó növények, még a 41 Idézi Fábián i. m., 290. o. és Batta i. m., 265. o. gyomok is, számunkra természetes módon képeznek 42 Richard Wagner karmikus életútjának iránya tehát: Britannia (múlt: Merlin) – Németország (jelen: Wagner) – „Itália” (jövõ); Richard köröttünk egy finom élettel, éteriséggel teli burkot. Strauss karmikus életrajzának tendenciája ennek épp a fordítottja: Egyiptom–Görögország–Itália (múlt) – Németország (jelen) – Caravaggio: Csendélet Britannia/Anglo-Amerika(jövõ). 46 47