Page 42 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN Wartburg völgyében találjuk magunkat. A Trisztán- Ám a színházmûvészet fejlõdésének dátumai, úgy A KELTA GERMÁN (MERLIN, A BÁRD nal és a Siegfrieddel szemben viszont teljesen értet- gondolom, felhatalmaznak arra a szerény, szép és ön- ÉS WAGNER, A ZENEKÖLTÕ) 15 lenül álltam.” Hosszú évekbe telik tehát, míg az ifjú tudatos érzésre, hogy operáim – anyaguk sokrétûsé- Rudolf Steiner berlini Wagner-ciklusában az északi „III. Richárd” ízig-vérig wagneriánussá válik, s telje- gét és a feldolgozás formáját illetõen – igen tisztelet- mítoszok és misztériumok világából eredezteti Wag- sen újjászületik a Wagner-zene hömpölygõ áramlásá- reméltó helyet foglalnak el a szivárványhíd végén, ner mûvészetét: „Ha meg akarjuk érteni a Wagner- ban. 1914-ben, 50. születésnapján Richard Strauss s ha lehet még új területet felfedezni az operában, nél uralkodó hangulatot, akkor az északi mítoszok errõl a következõket mondta: „Azt hiszem, megta- úgy jó építõkövei e szfinxek útjának.” 19 világába kell belehelyezkednünk” – mondja a ciklus nultam Wagnertõl mindazt, amit tõle meg lehet második elõadásának elején, majd úgy zárja elõadá- tanulni. A szöveg és a zene kapcsolatán alapuló ope- RICARDUS STRAUBICUS, sát, hogy „látni fogják, hogyan használta fel Wagner 16 rakomponálás, a recitativo [énekbeszéd] wagneri A „GÖRÖG SZELLEMÛ GERMÁN” az északi mítoszokban rejlõ erõt az emberiség leg- kezelése minden modern zeneszerzõ számára min- (WAGNER ÉS STRAUSS: A KELTA GERMÁN ÉS égetõbb kérdéseinek bemutatására. Hiszen ezért oly takép. Azt hiszem, semmit sem hagytam figyelmen A GÖRÖG GERMÁN) hallatlanul lélekemelõk és szívhez szólók Wagner 17 kívül, s mégsem estem az utánzás hibájába.” „Attól 20 zenedrámái”. Egy másik elõadásában pedig a követ- kezdve tehát, hogy Richard Strauss elmerül a Trisz- KARMIKUS SZÖVEVÉNY – 1864 kezõket mondja: „A fejlõdést északon is beavatottak tán-partitúra csodáinak varázsában, s atyja minden irányították: a papi uralom, a pogány idõk beavatot- tiltakozása ellenére a bayreuthi óriás odaadó hívéül Richard Strauss születésének idõpontja és helyszíne tainak Walesben volt egy szövetsége, melynek virág- szegõdik, az európai dráma végsõ lezárásának és Richard Wagner életében is fordulópontot jelentett: korát Artus király és kerekasztala jelenti.” „Az egy- Richard Strauss egy görög templom romjainál Szicíliában 21 felülmúlhatatlan csodájának tekinti Wagner mû- 1864 májusában, öt héttel Strauss születése elõtt kori kelta népesség teljes mértékben beavatottaik vészetét: »Wagner univerzális zsenije számára volt hívja Münchenbe Wagnert a nemrég trónra lépett, hatása alatt állt. Õk adták tovább a nagy északi Rudolf Steiner több közeli munkatársa és ezoterikus fenntartva, hogy a Schiller-dráma hasonlíthatatlan tragikus sorsú, ifjú bajor király, II. Lajos, s lesz a fõ beavatottak és papjaik õsi tanításait. A kelták papjait tanítványa (Ilona Schubert, Emil Bock, Daniel van szerkezeti tökélyét a Trisztánban összekapcsolja a pártfogója. 1864 júniusában – Richard Strauss szü- druida-papoknak nevezzük. Egy hatalmas páholy, az Bemmelen) is beszámol róla, hogy Steiner e nagy goethei szellemiség belsõ problematikájával, s így a letésének hónapjában – talál egymásra Wagner és északi páholy volt a szellemi központjuk. Ez maradt fehér mágus, Merlin reinkarnációjának nevezte Ri- zene révén megalkossa a világszínház utolsó szellemi Cosima, Liszt lánya, Bülow felesége. Az elsõ fenn az Artus királyról és kerekasztaláról szóló chard Wagnert: õ volt tehát Artus király kerekaszta- formáját, melyben az egész 19. század vágyakozása Münchenben bemutatott Wagner-opera a Trisztán és mondákban. Valóban létezett az északi beavatottak- lának alapítója és az Artus-lovagok tanítója, Észak feloldódik, mint egy gyújtópontban. (…) Wagner Izolda (1865) – Bülow vezényel, és Strauss apja is nak ez a páholya – Észak fehér páholya. Ezt késõbb a nagy beavatottja. És Wagner zenedrámái is több- 23 Trisztánja Schiller és Goethe legvégsõ konklúziója, a játszik a zenekarban. Liszt, Bülow, Cosima, Wagner, bárdok rendjének nevezték. (…) Innen ered mindaz, nyire az északi, germán és kelta (Grál-) mítoszokból dráma kétezer éves fejlõdésének legmagasabb rendû II. Lajos és a két Strauss: az egybeesések és sors- amit az õsi germán mítoszokban találunk. Minden és mondákból merítenek: A bolygó hollanditól és a betetõzése«, sõt: az egész európai kultúra fejlõdésé- fordulatok e sûrûségébõl nyilvánvalónak tûnik, hogy germán monda a kelta beavatottaknak erre az északi Lohengrintõl kezdve a wartburgi dalnokverseny nek csúcsa – írja 1935-ben egyik szövegírójának.” 18 itt sorsszerû találkozásokról és karmikus kapcso- latok egész szövevényérõl van szó. Egy karmikus páholyára vezethetõ vissza. E páholy legtevéke- mondáját feldolgozó Tannhäuseren és A nibelung gyû- S hogy Richard Strauss ehhez képest hol helyezte el közösség jelenik meg az 1860-as évek közepén nyebb, legnagyobb hatású tagja Meredin [Myrdin] rûjének Walkûrjén és Siegfriedjén át a Trisztánig és a magát, és hogyan határozta meg saját zenetörténeti Münchenben, Dél-Németország szívében. Ám a két volt, a nagy beavatott, akit mi »Merlin, a varázsló« Parsifalig. Richard Wagnert tehát tematikus és kar- helyét, arról a következõ sorai tanúskodnak: „Tudom Richárd, Wagner és Strauss, a Mester és késõbbi nagy néven ismerünk, s akit az »északi páholy varázsló- mikus értelemben is „kelta germánnak” nevezhetjük. jól, hogy szimfonikus mûveim nem mérhetõk Bee- tanítványa – legalábbis szellemi értelemben, a nagy jának« neveztek.” 22 thoven hatalmas géniuszához, s azt is tudom, operá- misztériumáramlatok szempontjából – két különbözõ im milyen távolságban vannak – mind koncepcióban irányból érkezik Münchenbe, Európa középsõ vidé- s elsõdleges dallami invencióban, mind kulturális kére: Richard Wagner Észak, Richard Strauss pedig Dél 20 1905. május 5-i elõadás (GA 92). Magyarul lásd Rudolf Steiner: „Richard Wagner a szellemtudomány fényében” (A berlini Wagner- bölcsességben – Wagner örökkévaló mûveitõl… felõl. ciklus). Második elõadás: „A nibelung gyûrûje (II.)”. Novalis.hu, 2013. július 21. 21 1905. március 28-i elõadás (GA 92). 22 1904. július 15-i elõadás (GA 92). 23 Lásd Emil Bock: Rudolf Steiner. Studien zu seinem Lebensgang und Lebenswerk [Tanulmányok Rudolf Steiner életmûvérõl és életútjáról]. 15 Batta i. m., 29. o.; és Fábián i. m., 18–19. o. Verlag Freies Geistesleben, Stuttgart, 1961, 1990, 243. o.; Ilona Schubert: Selbsterlebtes im Zusammensein mit Rudolf Steiner und Marie 16 Richard Strauss egyszer a következõképpen hasonlította össze a legnagyobb szerzõket: Wagnernél elsõ a szöveg, aztán jön a zene, Steiner [Saját élmények a Rudolf Steinerrel és Marie Steinerrel együtt töltött idõkbõl]. Zbinden Verlag, Basel, 1970, 1985, 32. o.; Frans Verdinél elsõ a zene, aztán a szöveg, Goethe az csak szöveg, zene nélkül, Mozart pedig csak zene, szöveg nélkül. (Idézi Batta i. m., Lutters: Daniel Johan van Bemmelen. Wiedergeboren am Beginn des lichten Zeitalters [Daniel Johan van Bemmelen. Újraszületve a fényes 251. o.) korszak kezdetén]. Verlag am Michaelshof, Sammatz, 2012, 205. o. Lásd még Friedrich Oberkogler: Merlin – Richard Wagner. Eine Karmabetrachtung [Merlin – Richard Wagner. Karmikus vizsgálódás]. Selbstverlag, Wien, 1974; valamint Vámosi Nagy István [aki 17 Idézi Fábián i. m., 128–129. o. Göllner Mária fiaként édesanyjától és Ilona Schuberttõl is hallhatott e karmikus összefüggésrõl, de Friedrich Oberkogler említett 18 Uo., 129–130. o. mûvét is ismerte]: Merlin, a bárd és Wagner, a zeneköltõ. A Grál-legenda útja az évszázadok kultúrájában [a szerzõ kiadása, Szeged], 1984. 19 Uo., 123. o. Legújabb kiadása: Arkánum, Ispánk, 2014. (Arkánum Szellemi Iskola Könyvtára sorozat 24.) 40 41