Page 40 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN náci párt központjává vált. Richard Strauss életútja leányának gyermekeként), amely már születése elõtt A KÉT RICHÁRD ÉS A KÉT RUDOLF gok világa „ellenállhatatlanul Wagner felé sodorta. és mûködése is része ennek a tragédiának. kapcsolatban állt Richard Wagnerrel. Nincs menekvés: a zenei ösztön és az életösztön „Amikor bátyám megszületett, igen nagy volt szü- Strauss papa tiltakozása ellenére A nibelung gyûrûje, a Egyik utolsó nagy kompozíciója, az 1944/45 fordu- „Még meg sem született »III. Richárd« (mert »II.« az leim öröme és apám büszkesége. A gyermeket Ri- Trisztán és a Mesterdalnokok partitúráinak »tiltott lóján írott Metamorfózisok címû vonószenekari mû nincs – mondta Bülow), amikor »I. Richárd«, azaz chárd névre keresztelték. Hogy miért éppen tanulmányozására« csábítja az ifjút. Richard Strauss voltaképpen egy „gyászzene” („egész elmúlt életem Richard Wagner és a Strauss család kapcsolata már Richárdra, ezt késõbb sokan megkérdezték. Semmi pálfordulásának pillanatáról nem ismerünk köz- visszfénye” – mondta róla Richard Strauss), amely- szóbeszéd tárgya volt. Wagner zenéjét ugyanis esetre sem Richard Wagner miatt, aki akkoriban még vetlen híradást. Valószínûleg évekig gyûjtögette és ben az idõs mester a 20. század nagy harmincéves Richard Strauss édesapja nagyon nem szerette, s en- nem volt híres ember. De az egész nagy családban érlelte magában Wagner-élményeit, melyek talán háborújának végén elsiratja Németországot, s az nek, ha tehette, hangot is adott. De csak szavakban. senkit sem hívtak így, s e név, úgy látszik, nagyon csak az [18]80-as évek második felében, az újnémet egész elpusztított Közép-Európát: a „szellemi Mün- Franz Strauss, akit széles Bajorország legjobb kür- tetszhetett szüleimnek” – meséli Richard Strauss zeneesztétika feltétlen hívével, Alexander Ritterrel 9 chent”, Dél-Németországot, amelynek „az lett volna töseként, [Joachim József, világhírû magyar szár- húga, Johanna. A névadással kapcsolatos vissza- való barátsága és szellemi szövetsége idején fogal- a feladata, hogy a szellem új harcosainak új Grál-vá- mazású hegedûmûvész nyomán] a kürt »Joachim- emlékezést vesd össze Thomas Meyer „A két Rudolf 12 6 rává és az eljövendõ események bölcsõjévé váljék”. jaként« tartottak számon, sokkal jelentõsebb mû- – Rudolf trónörökös és Rudolf Steiner” címû rövid mazódtak meg benne visszamenõleg is.” Alexander Ritter volt az a „hírnök”, aki elvezette õt Wagnerhez, Nem véletlen, hogy azt írja e kései mûvének egyik vész volt annál, mintsem hogy zenekari pultja mögül írásával, ahol Meyer a következõket mondja: „Walter akinek hatására a fiatal Strauss felismerte Wagner vázlata fölé, hogy „Gyász Münchenért” – a szellemi harcoljon Wagnerrel. Ellenkezõleg: a Trisztán és a Beck ezt írja Rudolf Steinerrõl szóló képmonográfiá- mûvészetének korszakalkotó jelentõségét, s „aki Középért, az igazi Németországért. Mesterdalnokok kürtszólamát, melyet õ játszott a jában: »A család elsõszülöttje, a kis Rudolf, apám nagy bánatára wagneriánust faragott belõlem. müncheni bemutatókon, senki sem fújta olyan szé- keresztnevét az osztrák trónörökös, Rudolf fõherceg (…) Egyedül Ritternek köszönhetem, hogy megér- 10 pen, mint õ. Még Wagner elismerését is kiérdemelte, után kapta.« (…) A névadás aktusát, amelyet az apa A KÉT RICHÁRD tettem Lisztet és Wagnert. Õ mutatott rá, milyen aki pedig jól tudta, mit érez iránta a híres kürtös: »Az (vagy a két szülõ) végzett, tehát úgy is felfoghatjuk, (RICHARD WAGNER ÉS RICHARD STRAUSS) fontosak a mûvészet történetében e két mester írásai öreg Strauss kiállhatatlan alak, de amikor a kürtöt mint a fiú világtörténelmi küldetésének vagy fõ fújja, nem lehet haragudni rá.«” 8 feladatának [Rudolf Steiner esetében a reinkarnáció és mûvei. Õ terelt arra az útra, amelyen most már AZ IFJÚ „III. RICHÁRD” egyedül és önállóan is tudok járni.” Egy interjú 13 és a karma kutatásának] profetikus hírüladását vagy Wagner és Strauss: az elsõ és a harmadik Richárd, sorsszerû és költõi elõrejelzését, amely feladatnak a során Strauss egy amerikai újságírónak Ritter fény- „mert második az nincs” – mondta egyszer tréfásan betöltése éppen a »Rudolf–Néró« rejtély képét nyomta a kezébe, a következõ szavak kísére- Hans von Bülow, korának nagy karmestere, a wag- megoldásával vette kezdetét.” – Valami hasonló, tében: „Itt láthatja, hogy' festett az a férfi, akinek 11 neri muzsika müncheni apostola. Richard Strauss öntudatlan, de mély értelmû névadási folyamat többet köszönhetek, mint bármely más élõ vagy ha- Wagner nagy tanítványa, de szellemi tanítványa volt, játszódhatott le a Strauss szülõkben is, amikor lott embernek. Alexander Ritter tanácsa jelentette mert noha egész életmûve a wagneri zenedráma elsõszülött fiúgyermeküket – Wagner késõbbi nagy életem fordulópontját. Hatása villámcsapásként ért. nagyszabású folytatása (és A rózsalovagtól kezdve a tanítványát – az apa Wagner-ellenessége dacára (…) Õ nyitotta föl a szememet, s terelt arra az útra, 7 mozarti operával való egyesítése), személyesen so- éppen Richárdnak keresztelték. amelyen most is járok. Õ volt az én segítõ angya- 14 hasem találkozott mesterével. Richard Strauss 1882 lom.” nyarán hallott elõször Wagner-operát Bayreuthban WAGNER „KÖVETE”, ALEXANDER RITTER (a Parsifalt), Wagner pedig a rákövetkezõ év elején, A VÉNUSZ-BARLANGBÓL A WARTBURG- A fiú zenei tehetsége nagyon korán megmutatko- VÖLGYBE 1883. február 13-án meghalt. Vagyis amikor a bay- zott, Wagner követõjévé azonban csak jóval késõbb, reuthi Varázsló elhagyta a fizikai síkot, késõbbi nagy „Wagner mûveivel tehát fokozatosan ismerkedtem az 1880-as évek közepén (tehát 21 éves kora után) tanítványa még éppen csak ismerkedni kezdett a meg, s csak arra emlékszem, hogy a legnagyobb vált, amikor felül tudott kerekedni az apja által belé mûvészetével, s követõjévé csak évekkel késõbb vált. hatást elõször a Tannhäusernek az a színváltozása oltott Wagner-ellenességen. Az ifjú Strausst a han- Pedig Richard Strauss individualitása 1864-ben egy tette rám, amikor Vénusz barlangjából egyszer csak a olyan családba született bele (a bajor királyi zenekar elsõ kürtösének és egy müncheni serfõzõmester Richard Wagner 9 Idézi Fábián i. m., 14. o. 10 Walter Beck: Rudolf Steiner.– Eine Biographie mit neuen Dokumenten [Rudolf Steiner.– Életrajz új dokumentumokkal]. Verlag am Goetheanum, 1997, 3. o. 6 Ludwig Polzer-Hoditz gróf feljegyzése Kaspar Hauser küldetésérõl, Rudolf Steinerrel folytatott beszélgetése nyomán (1916. november). Lásd „Rudolf Steiner kijelentései Kaspar Hauserrõl. Európa gyermeke az antropozófia fényében”. Nyomtatott Novalis, 4. 11 Lásd Thomas Meyer: Rudolf Steiner „legsajátabb küldetése”. A szellemtudományos karma-kutatás eredete és idõszerûsége. Ita Wegman Alapítvány – Natura-Budapest Kft., [Budapest], [2010], 199–200. o. szám (2012. Karácsony), 16. o. 12 Batta i. m., 28. o. 7 1933-ban a náci Birodalmi Zenei Kamara kérdõívet küldött minden német zeneszerzõnek, melyen az alábbi kérdés is szerepelt: „Hogyan tudja még zeneszerzõ voltát bizonyítani? Nevezzen meg kezesként két ismert komponistát!” Richard Strauss válasza ez volt: 13 Fábián i. m., 31. és 35. o. „Mozart és Richard Wagner.” Idézi Fábián i. m., 118. o. 14 Arthur M. Abell: Gespräche mit berühmten Komponisten [Beszélgetések híres zeneszerzõkkel]. G. E. Schroeder Verlag, Garmisch- 8 Batta András: Richard Strauss. Gondolat, Budapest, 1984, 9. o.– Lásd még Fábián i. m., 17. o. Partenkirchen, 1962, 36. és 39. o.– Lásd még Batta i. m., 48–50. o. 38 39