Page 37 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN MICHELANGELO MEDICI-SÍREMLÉKEINEK Ha pedig az asztráltest belsõ mozgékonyságát akar- Az okkultizmus nem a mûalkotások elpusztításában, juk kifejezni, miközben az étertest és az Én csak ke- hanem azok elmélyítésében fog közremûködni. Ezál- ALLEGORIKUS FIGURÁI vésbé tevékenykedik, akkor ezt legszebb, legprecí- tal persze majd az is bekövetkezik, hogy sok minden, zebb formában ábrázolja Michelangelo abban a test- ami ma „mûvészetnek” minõsül, már nem fog annak A FIRENZEI SAN LORENZO-TEMPLOM MEDICI-KÁPOLNÁJÁBAN (1520–1534) helyzetben, melyet a Hajnalban formált meg. Hajnal számítani. Ez talán csalódást okoz majd néhány em- hatalmas alakja éppen ébredezik álmából, fején a lá- bernek, de az igazság csak nyer vele. Így teljesen ért- gyan lehulló fátyol a gyászt szimbolizálja. Így tehát hetõ, hogy mi az alapja annak a legendának, amely Rudolf Steiner az egyik oldalon az étertest és az Én tevékenységé- arról szól, hogy Michelangelo, amikor egyszer egye- nek kifejezését látjuk, a másik oldalon pedig a fizikai dül volt a firenzei Medici-kápolnában, akkor képes Korábbi szellemvilágbeli munkámmal kapcsolatban testbõl, s csak az étertest marad vele összekötte- testet és az asztráltestet. Mint mondtam, elõször volt felkelteni és járásra bírni az Éjszakát, a legin- meg kellett szemlélnem néhány mûalkotást. Ezek tésben, amely ugyanúgy folytatja tevékenységét és berzenkedtem ez ellen a felismerés ellen, de minél kább kimunkált allegorikus figurát. Most nem aka- között volt az is, amit már azelõtt is láttam és tanul- mozgásait, mint napközben. S ezáltal egy bizonyos inkább elmélyültem benne, annál erõsebb szükség- rok mélyebben belemenni a témába, de ha tudjuk, mányoztam, de ilyenformán csak most lépett a lel- testhelyzetet okoz: az embernek az lehet a benyomá- szerûséggel mutatkozott meg mindez, s hogy beszél- hogy ebben a szoborban az étertest tevékenysége fe- kem elé: a Medici-síremlékek Firenzében. Itt áll az a sa, hogy az étertest szabad mûködése számára nincs nem kell róla. Semmi mást nem akarok ezzel hang- jezõdik ki, akkor érthetõvé válik, miként alakulha- kápolna, amit Michelangelo épített és rendezett be. megfelelõbb testhelyzet, mint amelyet Michelangelo súlyozni, mint azt, hogy a mûvész a szellemi világ tott ki ez a legenda. A mûvésznek itt eredetileg a két Medici fivért kellett ebben a szoborban megmintázott. Az Éjszaka olyan inspirációja alapján alkot. Elismerem, hogy ez volna szobor formájában megörökítenie, de róluk precízen fejezi ki az étertest helyzetét, hogy ennél Michelangelónál többé-kevésbé öntudatlan módon most nem szükséges bõvebben beszélnünk. Miche- precízebben nem is lehetne. ment végbe, de ez mégsem jelent mást, mint hogy a Részletek Rudolf Steiner Az élet a halál és az újraszületés között címû langelo azonban elhelyezett ugyanott még négy ún. elõadás-sorozatának (GA 141) 1912. november 5-én Berlinben Térjünk most át a másik szoborra, a Nappalra. A Nap- szellemi világ elküldi fényét a fizikai világba. tartott elõadásából. Válogatta: Németh Gilda allegorikus figurát is, melyeknek a korabeli javasla- pal robosztus alakja, erõs válla felett befejezetlen arc tok alapján az Este és Hajnal, illetve az Éjszaka és néz ránk. Errõl a következõket mondhatjuk. Tegyük Nappal címet adták. Az egyik Medici-szobor (Giulia- fel, hogy egy embert arra késztethetnénk, hogy no de' Medici) lábaihoz kerültek az Éjszaka és Nappal, amennyire csak tudja, hallgattassa el magában az s a másikéhoz (Lorenzo de' Mediciéhez) az Este és éteri és asztrális életet, úgy, hogy leginkább csak énje Hajnal figurái. tevékenykedjék, s az szabja meg testhelyzetét. Ha az Induljunk ki a leghíresebbõl, az Éjszaka allegorikus ennek megfelelõ testhelyzetet keresnénk, nem ta- figurájából. Holdsarló és csillag díszíti az Éjszaka ha- lálnánk jobbat, mint ami a Nappal figurájában jelenik ját, mellette egy maszk, a lábánál pedig egy bagoly és meg. Ez a testhelyzet már nem is allegorikus, hanem egy befejezetlen virágfüzér, az éjszaka jelképei. egészen reálisan, közvetlenül az életbõl vett figura. Azokban a leírásokban, amelyekbõl az útikönyvek is Mintha a mûvész az örökkévalóság számára mintegy merítenek, azt olvashatjuk, hogy ez a sajátságos póz, beírta vagy bevéste volna az emberiség fejlõdésébe: ahogyan Michelangelo ezt a fekvõ alakot megkom- ilyen az a testhelyzet, amely leginkább kifejezi az Én ponálta, természetellenes, mert az ember ilyen hely- tevékenységét, illetve legjobban szemlélteti az Én és zetben nem tudna aludni, úgyhogy ez a szobor „nem az étertest tevékenységét. túl jó allegória” az Éjszaka számára. Én azonban ezt Most nézzük meg a másik két alakot, az Estét és a másként látom. Hajnalt. Vegyük elõször az Estét, az Alkonyt. Ha el- Tegyük fel, hogy okkultista szemmel nézzük ezt az képzelünk egy jól felépített emberi testet, amikor az alakot, az Éjszakáét, s így gondolkozunk: amikor az étertest elhagyja azt, tehát a fizikai testnek azt a ember alszik, énje és asztrálteste kívül van fizikai és petyhüdtségét, amint fáradtan álomba zuhan, vagy étertestén. Elképzelhetõ, hogy valaki kigondol egy ami a halál pillanatában is beáll – még ha most nem is pózt, a testrészek bizonyos helyzetét, ami legjobban a halálra gondolunk –, hanem csak arra, hogy az éter- megfelel az étertest helyzetének, amikor az asztrál- test, az asztráltest és az Én elhagyja a fizikai testet, s test és az Én nincsenek benne. Napközben azért van elképzeljük, hogy ekkor milyen mozdulatot tesz a Michelangelo Medici-síremlékei testünk ilyen vagy olyan helyzetben, mert asztráltes- fizikai test, akkor megkapjuk az Este, az Alkony alle- tünk és énünk benne van fizikai és étertestünkben. gorikus alakját. De éjjel az asztráltest és az Én kivonul a fizikai 34 35