Page 27 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERTÕL MATEMATIKA ÉS SZELLEMTUDOMÁNY Láthatjuk, hogy az imagináció és a külsõ valóság a A Napon vívott harcon túlmenõen a Mars-létben legszebb módon kapcsolódik össze egymással, itt egyidejûleg lezajló harcra is utalt Rudolf Steiner. azonban felvetülhet az a kérdés, hogy amikor a mete- Igen, ezen a régóta ismert csatatéren vannak azok a II. RÉSZ orok az atmoszférában felvillannak és utána lények, akik mindazt, ami kidobásra került, rend- lezuhannak a Földre, hogyan is jutottak ide, hon- kívül erõs ellenerejükkel fizikai vassá sûrítik össze nan, a Kozmosz mely részébõl jöttek? (példaképpen itt mindig vasról beszélünk, de a me- Marek B. Majorek teorokban anyagként nem csak egyedül a vas talál- Rudolf Steiner erre az 1923-as hágai elõadásciklu- ható, hanem sokkal több is, mint a vas, ennek elle- Ebben az írásban a Svájcban élõ filozófus Rudolf Steiner természettudományos tevékenységével foglalkozó egyik 2 sában adott választ. Itt arról a világméretû küzde- nére a legfontosabb és a leginkább jellemzõ anyag, könyvébõl közlünk részletet. A matematika és a szellemtudomány kapcsolatát bemutató fejezetet két részben, a lemrõl beszélt, amely a lét kulisszái mögött folyik, és amely összetartja a meteorokat, és amelyekbõl leg- János-napi számban és ebben a lapszámban adjuk közre. a szellemlények vívják. Ebben a világméretû harc- nagyobbrészt állnak, az a vas). ban, amely minden gonosz és minden jó szellem kö- zött folyik, a Napon történõ harc a legkiemelkedõbb. Ez a kozmikus vas bizonyos vonatkozásokban aszt- Az érzéki látás a dolgok olyan szemléléséhez hasonlítha- „És az a Nap szubsztancia, amelyet a Nap kivet a Koz- rális pályát követve jut le a Földre. Az egyedileg fel- tó, amikor a dolgokban nem háromszögeket és négyszö- moszba, az a mi Naprendszerünkön belül úgy jelenik tûnõ meteorok vagy a sporadikus csillaghullások jö- geket különböztetünk meg, nem geometriai szerkezete- meg, mint üstökös és meteor, vagy mint egy ismert hetnek ilyen úton, de hogyha megfigyeljük a me- ket látunk, hanem egyszerûen csak rámeredünk a dol- csillaghullás. Azok a lények, akik a Napon a világot teorrajokat, akkor különösen érdekesen alakul ez a gokra, és formájukat csak külsõleg nézzük. Viszont az a mûködtetik, különösen a mi idõnkben, kidobják eze- pálya. Itt ahhoz az összefüggéshez juthatunk, amely látás, amely az imaginációban jelenik meg, olyan össze- ket, és ezek belehullanak a jelenlegi korunkba. (Ezt a csillaghullás és az üstökösök között áll fenn; ezzel fonódást jelent a dolgok belsõ lényével, amilyen összefo- korábban is ugyanígy megtették, nem manapság lép az összefüggéssel a következõkben fogunk foglal- nódás a matematikai látás és azok között a világviszo- fel ez a jelenség elsõként.) És mindaz, amit fizikai kozni. nyok között áll fenn, amelyek a matematika számára megnyilváníthatóságként a Nap-szellemek vasként hozzáférhetõek. kidobnak a Kozmoszba – tágan értelmezve ebbõl Aki helyes felfogással áll a matematikához, az eljut oda, lesz Michael kozmikus fegyvere.” hogy éppen a matematikával foglalkozó ember maga- tartásában látja meg mindannak a mintaképét, amit a magasabb, érzékfeletti látáshoz el kell érni. A matema- tika ugyanis egyszerûen az érzékfeletti látás elsõ szintje. Az, amit a tér matematikai struktúráinak látunk, érzék- feletti látás. Csak nem valljuk be, mert hozzászoktunk ahhoz, hogy ezt elfogadjuk. Az viszont, aki ismeri a ma- tematikával való foglalkozás tulajdonképpeni termé- szetét, az tudja, hogy a tér struktúrájának tudománya örök emberi természetünket elõször ugyan nem különö- Egy nõ geometriát tanít (iniciálé a 15. századból) sebben érdeklõ tudomány, viszont teljes mértékben ma- gában hordozza mindannak jellemzõit, amit antropo- zófus értelemben – most ködös misztika nélkül, zavaros iránt, aminek mint egyfajta magasabb, minõségi mate- okkultizmus nélkül, egyszerûen azzal a céllal, hogy pon- matikai foglalatosságnak meg kell jelennie a tisztánlátó tosan és tudományosan felemelkedjünk az érzékfeletti kutatásban, ha használhatom ezt a kifejezést. Az ugya- világokba –, a szó valódi értelmében a tisztánlátástól nis, ami ennek a kutatásnak az elsõ szintje, az imagina- meg lehet követelni. tív megismerés, nem más, mint gyakorlatokkal elért be- tekintés a lét más területeire, ahogyan a matematikával Hogy mi a tisztánlátás magasabb szinten, azt a mate- való foglalkozás azt megengedi. Ha azonban a matema- matikával való foglalkozás példáján minden ember ta- tikával való foglalkozás teljes belsõ természetét egyszer nulmányozhatja. És leginkább azon csodálkozhatnánk, valódi emberi önismerettel nézzük, néhány dolog az em- hogy éppen a matematikusok, akik biztosan ismerik azt beri látást illetõen is megváltozik. A Perszeusz-csillagkép csillagtérképen a folyamatot, amely lejátszódik a matematikával foglal- kozó emberben, nem tanúsítanak mélyebb megértést az (Hága, 1922. április 8., GA 82, 60. oldaltól) 2 Rudolf Steiner: Az érzékfeletti ember (GA 231). Harmadik elõadás. 24 25