Page 29 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERTÕL Itt láthatják, hogy ha az ember teljesen beleéli magát a Az a világnézet, amelyrõl itt beszélek, semmiképpen módhoz kell eljutnunk, ha a természetben a szervetlen Ezt szeretné elérni az a szellemtudományos szemlélet, matematikába, annak igenis az lesz az eredménye, hogy nem áll szemben a jelen természettudományával. Épp világból fel akarunk emelkedni a szerves világba. A szer- amelynek módszereit egyelõre bevezetésképp ma vázolni a szellemi világ belsõ természetét mint a világot betöltõ ellenkezõleg, pontosan azt veszi ki e természettudo- vetlen világhoz ott a matematika, a geometria; a szer- akartam Önöknek. Nem akar a diadalmas, korszerû ter- dolgot már a matematika révén magába fogadja. A lélek mányos kutatásból, ami igazi kutatói felfogás, és gya- veshez, az élõhöz egyelõre még nincs semmi, amit ben- mészettudomány ellenfele lenni, teljes egészében elfo- matematikus állapotának helyes átlátása közvetlenül korlataival saját emberi képességgé fejleszti. A mai ter- sõleg úgy lehet alakítani, mint mondjuk egy háromszö- gadja azt, annak jelentõségével és lényszerûségével elvezet a tisztánlátó tapasztalás, a tisztánlátó élmény mészettudomány pontosságot keres, és különös elége- get, kört vagy ellipszist. Ehhez élõ gondolkodással lehet együtt, ahogyan a külsõleg érzékelhetõ embert is elfo- fogalmához. Utána pedig felemelkedünk az imagináció- dettséget érez, ha ezt a matematika természeti folya- eljutni, nem a számok és alakzatok szokásos matemati- gadjuk teljes valójában. De azt szeretné, hogy amiként a hoz, hogy a késõbbiekben ismertetendõ módon átlássuk matokra történõ alkalmazásával keresheti. Miért van ez kájával, hanem magasabb matézissel, olyan szemlélet- külsõ ember szemlélését áthatva a lelki szférát meg- most már valóban a szellemi világot, amely nem szemlél- így? Azért, mert azok az érzékelések, amelyeket a külsõ tel, amely minõségi, amely alakítóan hat, amely – még ha látjuk, ugyanúgy a természeti törvények révén, nem hetõ a szokásos, de az általam itt jellemzett módon, ami- természet az érzékeken keresztül megfigyelésre és kísér- sokak számára valami borzasztót mondok is ezzel, akkor dilettantizmussal, nem laikus módon, hanem komoly kor a harmadik dimenzióból átlépünk a negyedikbe és letezésre ad nekünk, teljességgel rajtunk kívül vannak. is ki kell mondanom – mûvészi minõségre emelkedik. hozzáállással, a természeti törvények külsõ megjelené- így tovább, egészen a dimenzió nélküli területig, addig a Olyan valamivel hatjuk át õket, amit teljesen egyedül, sén keresztül eljusson ahhoz, ami a világ szellemi, lelki Azzal, hogy ilyen matematikával hatolunk be azokba pontig, amely, ha nem üres pontként, hanem teli pont- legbensõbb emberi mivoltunkban hozunk létre: mate- alapja. És ez a szellemtudományos szemlélet nem akar a világokba, amelyekbe amúgy nem tudunk behatolni, a ként értük el, szellemileg a legmagasabb szintre vezet matikai megismeréssel. És gyakran mondják ki a kanti semmiféle ellenfelévé válni a természettudománynak, természettudományos hozzáállást kibõvítjük a biológia bennünket. szót, de a természettudományos gondolkodók, hogy úgy hanem a természettudomány lelke, szelleme szeretne területére. És biztosak lehetünk benne, hogy egyszer mondjam, sokkal gyakrabban gyakorolják: minden lenni. Egyszer – nagy benyomást téve rám – csodálkozó tekin- majd eljön az a kor, amikor azt fogják mondani: a régebbi egyes valódi megismerésben csak annyi tudomány van, tettel néztek rám, amikor egy idõsebb író, aki sokat írt korok joggal hangsúlyozták, hogy a szervetlen termé- (Bécs, 1922. június 1., GA 83, 45–49. o.) amennyi matematika van. Ha ezen a szokásos matema- szellemi dolgokról, elsõ találkozásunkkor azt kérdezte szetbõl annyi tudomány nyerhetõ ki, amennyire a mate- tikát értjük, az egyoldalú. Abban viszont, hogy a mate- tõlem: matikával a legtágabb értelemben hozzá lehet férni, matikát a természeti jelenségekre alkalmazzák, az élet- tudniillik a matematika mennyiségi tudomány; az élet Nagy megelégedés számomra, hogy a Goetheanumban – Mikor tudatosult Önben elõször az érzéki világ szem- telen természeti jelenségekre, már ma is megjelenik egy folyamataiból pedig annyi tudomány nyerhetõ ki, tarthatom ezt az elõadásciklust. Ez az intézmény a spiri- lélése és az érzékfeletti világ szemlélése közötti különb- bizonyos ideál; abban például, hogy meg tudjuk számolni tuális tudomány ápolását hivatott szolgálni. Amit itt ség? a kromoszómákat a sejtmagban, megmutatkozik, hogy amennyire képesek vagyunk a gondolat bensõleg élõ spirituális tudománynak nevezünk, azt nem szabad mekkora megelégedést érzünk, ha át tudunk hatni ma- alakításával, pontos tisztánlátással beléjük hatolni. Mivel az ilyen dolgokban szeretek radikálisan õszintén összekeverni azzal, ami okkultizmusként, misztikaként tematikával valamit, ami külsõleg áll mellettünk vagy Nem is hinnék, hogy ez a korszerû tisztánlátás a való- fogalmazni, ezt mondtam: stb. jelenik meg napjainkban. Ezek a törekvések vagy elõttünk. Miért? Azért, mert a matematikát belül köz- ságban mennyire közel áll éppen a matematikai látás- régi, már nem jól értett spirituális hagyományokra tá- – Abban a pillanatban, amikor megismerkedtem az úgy- vetlen bizonyosságként éljük meg, amit persze rajzokkal hoz. És majd egyszer, amikor az emberiség be fogja látni, maszkodnak, és laikus módon mindenféle vélt ismerete- nevezett újabb vagy szintetikus geometriával. gyakran szimbolizálnunk kell; a bizonyosság, az igazság hogy juthat el a korszerû természet-megismerés szelle- ket közölnek az érzékfeletti világokról, vagy pedig kül- szempontjából nem egyedül a rajz a lényeges. A matema- métõl a szellem megismeréséhez, éppen a korszerû ter- (Hága, 1922. április 8., GA 82, 65. oldaltól) sõleg a szokásos tudományos módszereket utánozzák, tikát magunkon belül látjuk, ott találjuk meg, és azt, mészet-megismerés e területe igazolja majd a szellem- anélkül hogy tudnák, hogy azok a kutatási utak, ame- amit magunkon belül, bensõségesen megtalálunk, össze- tudományt. Ez ugyanis nem akar semmilyen módon sem lyeket kifejezetten az érzéki világ megfigyelésére alakí- kötjük azzal, amit kívül látunk. Ettõl érzünk megelége- ellenkezni a természettudomány jelentõs és nagyszerû tottak ki, soha nem tudnak elvezetni az érzékfeletti dettséget. eredményeivel. A szellemtudomány valami mást akar világokba. Ami pedig misztikaként lép színre, az is csak megpróbálni: ugyanúgy, ahogyan amikor egy embert né- Aki ezt a megismerési folyamatot teljességében átlátja, vagy régi lelki élmények felújítása, vagy homályos, gyak- zünk, külsõ érzékszerveinkkel csak fizikai alakját lát- arról azt kell mondjam: mindez csak a megismerés szem- ran fantasztikus és illuzórikus önnézegetés. hatjuk, mozdulatait, arcjátékát, szemét, furcsa tekin- pontjából elégítheti ki az embert, és csak olyan tudo- tetét, de így csak az ember külsejét ismerjük meg, ha Ezzel szemben áll a Goetheanum szemléletmódja, amely mányhoz vezetheti el, ami azon nyugszik, amit valóban mindezen nem látunk keresztül, és nem tekintünk fel teljes mértékben igenli és elismeri a természettudomá- saját belsõ erõivel képes átélni és meglátni. A matema- a benne lévõ lelki világra, hiszen csak így láthatjuk meg a nyos kutatás jelenlegi szempontját, ahol az jogos. A tisz- tikával az élettelen világ tényeibe és lényének szerke- teljes embert, ugyanígy a természettudománnyal is tán lelki szemlélõdés szigorúan szabályozott kialakítá- zetébe hatolunk be, és legfeljebb, úgy mondanám, pri- – anélkül, hogy szellemi utakon járnánk – csak a világ sával viszont arra törekszik, hogy objektív és pontos mitív módon valamennyire az élõ világba. De ha a kül- külsõ arcát, mondhatni a világ mozdulatait, mimikáját eredményeket nyerjen az érzékfeletti világról. Ilyen világ magasabb szintjein ható rétegekbe akarunk beha- látjuk. Abból, ami e világ örökkévaló része és amivel mi eredményekként csak azt ismeri el, ami ilyen lelki tolni, ahhoz olyan belsõ látásra van szükség, amely olyan magunk is rokonságban vagyunk, csak akkor fogunk szemlélõdéssel nyerhetõ, ami közben a lelki–szellemi pontos, mint a matematikai látás. Magának a Haeckel- megismerni valamit, ha a természeti jelenségek adta szervezet éppen olyan pontosan átlátható, mint egy ma- féle iskolának is az egyik kiváló képviselõje kifejezetten A geometria tanítása egy európai és egy arab ember szemével elismerte, hogy egészen más kutatási és szemlélõdési külsõ arcon, mimikán és mozdulatokon túl a világ lelki tematikai probléma. Az a fontos, hogy elõször is ez a (ismeretlen festõ, 15. századi kézirat) szférájába is behatolunk. szervezet tudományosan kifogástalan szemlélõdésre 26 27