Page 24 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A CSILLAGÁSZATBAN A CSILLAGHULLÁS ÉS AZ ÜSTÖKÖSÖK JELEN- elõtt tartanunk, mint ahogy már beszéltünk errõl, hogy ez a csapat az üstökösökkel ellentétben, mindig TÕSÉGE AZ EMBERISÉG SZÁMÁRA ugyanabban az idõpontban, az évnek ugyanabban az idõpontjában jelenik meg, tehát a Föld és a Nap (RÉSZLET) viszonylatával van valamilyen kapcsolatban; és vége- zetül, hogy a Kozmosznak egy megfelelõ irányából jönnek, a radiánsuk irányából. Elizabeth Vreede Itt egy lényszerûnek a képéhez jutunk, amely a Koz- moszból jut le a Földre, de elõször közvetlenül a Föld felszíne fölött (merthogy a 100 vagy 200 km magas- ság a kozmikus méretekhez képest mit is számít?) A csillaghullás mint kozmikus jelenség, körülbelül Rudolf Steiner a csillaghullásról és ezeknek az üstö- fejtik ki hatásukat azáltal, hogy felvillannak. És ez- 130 éve ismeretes. 1886 óta vannak bizonyos elkép- kösökkel való kapcsolatáról rendkívül jelentõség- által egy olyan kép tárul elénk, amit Rudolf Steiner a zeléseink az üstökös jelenség és a meteorok kapcso- teljes dolgokat tanított, ami szellemi szemlélése szá- hullócsillagokról és különösen a meteorrajokról, latáról. Az így kapott felismerések kivezetnek min- mára megjelent. Itt nem lehet mindezt visszaadni, A Perszeusz-csillagkép csillagtérképen mint egy imaginációt vázolt fel nekünk. Ez pedig az, ket a világmindenség térbeliségébe – ahogy ezt a tér- mivel a szellemen alapulva figyelembe kellene hogy egy szellemi lény, nevezetesen Michael juttatja beliséget a földi tudomány szerint elképzeljük, és vennünk azokat a külsõdleges tényeket is, amit a 18. le a Földre a kozmikus vasat, amit a szív erejével kard- nek térhez való kötöttsége van, mert többé-kevésbé számolunk vele. A meteorzápor egy felvillanást mu- és a 19. század csillagászata felfedezett. dá formált. Különösen a nyári idõszakban, amikor az egy pont, vagy egy térrész felõl áramlanak felénk, tat, egy fénybeborulást, valami csillagszerût, noha emberek megfelelõen szulfurizáltak (kénnel Csillaghullásnak azt az ismert jelenséget tekint- még akkor is, hogyha ettõl a ponttól csak bizonyos ezek nyilvánvalóan nem csillagok, mert ha azok len- telítettek), és az ahrimani lények, mint sárkányok hetjük, ami pl. (1933.) október 9-én este olyan hatá- távolságban villannak föl. Ez a pont az ún. radiáns, nének, akkor a csillagok az ismert csillagképekbõl 1 körbefogják õt, valamint akkor, amikor az õszi idõ- sosan szemlélhetõ volt, viszont meteoritoknak ne- amely a Perseus csillagképben fekszik és a Perseidák egyszercsak leeshetnének az égbõl. A másik oldalról szakban ezek a lények a köddel felemelkedve a világ- vezzük azokat a nagyobb kõdarabokat, amelyek meteorrajához tartozik; a Leonidák meteorraj pedig viszont rendkívül erõs és szoros rokonságban van- térségekbe akarnak kiáramlani, Michael akkor talál- tényleg le is esnek a Földre, feltéve, hogy elõtte nem az Oroszlán csillagképe felõl jön. Az ilyen csillag- nak a meteorokkal, a bolidákkal és a tûzgömbökkel, ja el a vasból kovácsolt kardjával ezeket a sárká- alakulnak teljes egészében gáz halmazállapotúvá, és hullások évszázadokon keresztül szabályosan, az év amelyek erõs hanghatás mellett robbannak szét, és nyokat, és ez hatja át a Föld asztrális levegõszerû amelyeknek a felvillanása sokkal erõteljesebb, do- egy megfelelõ idõszakában jelennek meg, de egy kisebb vagy nagyobb darabokban akár a Földre is rétegét. És ezek a szikrák körös-körül úgy villannak minánsabb, mint a csillaghullásé. Ezt a kettõt gyak- adott évben a számuk hirtelen sokszorosára nõhet, leeshetnek. Az egyetlen „kézzel fogható”, ami a Koz- fel, mint amikor egy kard nagy erõvel egy páncélhoz ran nem különböztetjük meg egymástól egyértel- és akkor igazi csillagesõben lehet részünk. Egy ilyen moszból felénk érkezik, ezek az égi kövek, a rend- csapódik. A fény az, ami közvetlenül felvillan. A vas mûen; és végül itt elsõsorban méretbeli különbségrõl csillagesõ fõképpen csillagporból áll, de tényleges kívül magas vastartalmukkal, és amelyek közvetle- és egyéb más szubsztanciák vagy feloszlanak gáz van szó, mivel a csillaghullás gyakorlatilag ugyan- meteorokat is értünk ez alatt, és éppen ezért meteor- nül mint fényjelenségek adnak hírt magukról. Tehát alakban az atmoszférában, vagy pedig kõ alakban csak kozmikus anyagot juttat a Földre, csak por zápornak vagy meteorhullásnak is nevezzük õket. a csillaghulláskor mindezeket az elemeket megfi- esnek le, esetleg finom por, kozmikus por alakjában formájában. Ezek számukat illetõen nagyságren- Jó, ha szem elõtt tartjuk azt, hogy ezek a csillag- gyelhetjük: a fényt, a könnyedséget, a mozgékonysá- terítik be a Földet, és ez a por mintegy homeopatikus dekkel, talán még milliószorosan is felülmúlják a me- hullások vagy meteorok az egyszerû hétköznapi got, ahogy a szemünk elõtt a világban megjelennek, a eloszlásban összekapcsolódik a földi anyagokkal. teorokat. Ugyanúgy, mint ahogy a meteoroknál, a emberek érzékelése számára csak akkor láthatóak, nehézséget, és a súlyt, amely a világ földi anyagát megjelenésük egy adott idõponthoz és egy megfelelõ ha az atmoszférába belépnek és felfénylenek. Ko- Ez bizonyíthatóan a legerõsebb a késõ nyári és a kora tartalmazza, és amely az ember tagjaiban is bizonyos égtájhoz kapcsolódik. rábban ezeket meteorológiai jelenségnek tartották õszi idõszakban, amikor Michael mint kozmikus ark- arányban megtalálható. Érzékelhetjük azt az igényt, ami különösen a hullócsillagok és a meteorok ese- Más a helyzet az ún. hullócsillag-raj vagy csillagpor- abban az értelemben, ahogy mi most az idõjárás vál- angyal mûködik. Ekkor küldi egy hatalmas mozdu- tében merül fel, hogy behatoljunk a jelenségek mö- felhõvel, amelyek az adott napokon jelennek meg, és tozásairól beszélünk; és maga a szó, a meteorológia lattal a kozmikus kõzetet a Földre, hogy az emberek götti világba, és megismerjük azokat a lényeket vagy van, amikor több napon keresztül folyamatosan tart szó is a meteorokból alakult ki. A Föld atmoszfé- ezáltal megkapják a szabadság impulzusát, és a vé- lényiségeket, akik ezáltal adnak hírt magukról. a hullás, mint pl. a Perseida meteorrajból augusztus- ráján kívüli viselkedésüket külsõ megfigyelésekkel rükben fellobbanjon a tevékenység ereje. Különösen ban hozzánk érkezõ csillagesõ. A csillagos égen ezek- egyáltalán nem tudjuk megismerni. Mindenesetre hatékony és erõs az a hullócsillagfelhõ, ami a Perseus valamilyen számítással kapcsolatot lehet találni az csillagképbõl indul ki, a misztikus hõs csillagképébõl, üstökösökkel, amelyek csak a Föld atmoszféráján aki a maga idejében a legyõzött sárkányt, vagyis a kívül észlelhetõk. És ez az észlelés teljes mértékben levágott Gorgó-fejet magával vitte. Perseus kard- igaznak bizonyult. Ezzel még foglalkozni fogunk a jának markolatán van az augusztus 10-ei csillag- 1 A magyar elnevezéseknél megkülönböztetünk a meteorokat és a meteoritokat. Meteorok azok a kisebb részecskék, amelyek fényes felvillanással a légkörben elégnek, meteoritok pedig azok a nagyobb kõdarabok, amelyek leesnek a Föld felszínére. A meteorzáport késõbbiekben. Mindenesetre azt a tényt kell szem hullás radiánsa. csillaghullásnak is nevezzük. 22 23