Page 22 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A TÁRSASÁGBAN felépítését és alapelveit. Megtörténik az Antropozó- kesztésük kérdése, az egyéni ítéletalkotás szerepe és ANTROPOZÓFIA ÉS ANTROPOZÓFUS TÁRSASÁG* fiai Társaság szellemi alapkõletétele. az antropozófus társadalom ill. Társaság viszonya az antropozófia lényének egészéhez. A FELJEGYZÉSEK SZERZÕJÉRÕL A fenti igen tömör és lényegre törõ feljegyzéseit bár Karl Schubert Dr. phil. Karl Schubert (1889–1949) személye és szerzõjük nem látta el dátummal, tartalmukból munkássága az Antropozófia olvasóinak ma talán ítélve egyértelmûen 1923 során, vagyis az elsõ A szellemi kutató ismereteket közöl, melyek csíra- Passzív volt a társaság viszonyulása az ítéléssel szem- még kevéssé ismert. Jelentõs tanítványa és munka- Goetheanum leégését követõen és az Antropozófiai erõk. Az [antropozófia-]ellenzõk elítélik ezeket, el- ben. társa volt Rudolf Steinernek, aki 1920 áprilisától a Társaságnak a dornachi Karácsonyi Gyûlésen való utasítják õket, és az antropoz. társaságban mindez Nem voltak megadatva azok az eszközök, hogy ma- stuttgarti Waldorf-iskola gyógypedagógiai oktatást újraalapozása és megújítása elõtt jegyezte fel. E idáig nem találtattak elégséges válaszra. guk jussanak olyan ítéletekre, melyeknek az alapí- igénylõ diákjait bízta Schubertre. Schubert emellett tizenöt egymásból belsõ következetességgel tovább A választ még meg lehetne adni. tások mindegyikét hordozniuk kellet volna. idegen nyelvek oktatását is végezte (angol, francia, növekedõ vezérlõ gondolat látszólagos egyszerûsége Azok, akik keresésük és sorsuk által jöttek az ant- Az ítéletek közös hordozása egy elkötelezõ erõ lenne. latin és ógörög), s késõbb a szabad vallás-oktatást. minden világosságuk mellett nem tárják ki a teljes ropoz. társasághoz, a szellem realitását keresték és Ahhoz, hogy ítélni tudjunk, el kell nyerni a szellemi Számos apró önálló munkája maradt fenn a peda- mondandójukat a gyors átolvasás számára. Ma, mi- nem találták meg azt a társaságban. talajt. A szellemi talaj realitása nem lett közvetítve. gógia, gyógypedagógia és általános antropozófia kor az antropozófia, az antropozófiai mozgalom és A megismerés válasza az ítélet, amely magában az Ez a létesülõ ítélet akkor aztán egy alkotó tett lenne, területén, akárcsak fafaragványai és rajzai. Amatõr az egykor belõlük kinövõ intézmények bár egyfelõl emberben jön létre, és amelyet nem pusztán tovább a társaság szubsztanciája, amelyet az emberekbõl gyorsíróként számos kortársa, illetve saját maga 1923-hoz képest sokkal szélesebb körben jelen mondanak. elõsarjadzó ítéletek kötnének össze, és ezáltal nem elõadásait jegyezte fel. Még élnek páran, akik gyer- vannak a közéletben és a köztudatban, másfelõl Az ítéletalkotás egy szellemi tett, amelyhez az alvás- egy klikk és nem egy egyesület lenne. mekkorukban megélhették és hallhatták Schuber- mégis számos olyan tendencia mutatkozik, ami az ból felébresztett akaratra van szükség. Egyesületek és klikkek egy ítéletre esküsznek, me- tet, ahogy Stuttgartban a felsõrévi karácsonyi játé- eredeti forrással való kapcsolat gyérülését hozza Ezt inkább egyedül negatív értelemben mozgósítják: lyet beszuggerálnak maguknak. kok betanítását s azok elõadását végezte néha velõt- magával. 1923–2014. Miben s hol állunk ma az rázó hangján. Egyike azon tizenkét embernek, aki- antropozófiai mozgalomban és az antropozófiával az elítélésben. Az antropoz. társaság tulajdonképpen a kezdemé- ket Rudolf Steiner felhatalmazott arra, hogy a világ- szemben, s mennyire és milyen módon kapcsol ez Az emberbõl született ítéletnek meglenne azon ereje nyezõ ítéletekre való képességen keresztül függ ban a Goetheanum nevében, a dornachi Szabad össze minket és mi távolít el bennünket? Ezek nagy is, hogy az embert tovább vezesse. egybe. Szellemtudományos Fõiskola hivatalos elõadójaként horderejû kérdések. Karl Schubert következetes Az [intézmény-]alapítások olyan ítéletekre nyúlnak 2 lépjen fel a nyilvánosság elõtt. „anthroposophische/anthropos. Gesellschaft” írás- vissza, amelyek egyes személyeké voltak, viszont [1923] nem közösen hordozták tovább õket. módjával („Anthroposophische Gesellschaft” he- A FELJEGYZÉSEK TARTALMÁHOZ lyett) utal arra, hogy feljegyzett gondolatai nem Karl Schubertnek köszönhetõek az ú.n. Harmin- pusztán a kortársainak egyfajta névtelenített kriti- A FENTI FELJEGYZÉSEK KELETKEZÉSÉNEK dasági életben bekövetkezett változások mégis arra casok-Köre (Dreissigerkreis) és Rudolf Steiner 1923- káját adják, nem a hivatalosan 1912/13-óta már lé- HÁTTERÉHEZ sarkallták Rudolf Steinert, hogy igen intenzív, rend- as stuttgarti megbeszéléseinek ma ismert feljegy- tezõ Antropozófiai Társaságra vonatkoznak csupán. kívüli áldozatos szerepvállalása árán ne hagyja meg- Az antropozófia és az antropozófiai mozgalom ellen- zései is (lásd: GA 259). Ezek során (s az év során még Schubert az ideák tiszta világában élõ, a földi meg- szakadni az addig elvégzett munka folyamatát. Szá- zõinek tevékenysége és ezzel párhuzamosan az ant- számos nagyobb gyûlésen) többször felmerül az valósulás mögött meghúzódó „antropozófus társasá- mos tárgyaláson és megbeszélésen dolgozza át a ropozófus társadalom nem kellõ ébersége, belsõ antropozófia-ellenzõk módszereinek felismerése és got” tart szem elõtt, s a korabeli vonatkozáson túl- mozgalom vezetõ embereivel a fennálló problémá- széttagoltsága az 1922/23 fordulóján bekövetke- a velük szemben való fellépés kérdése, a szociális hár- ívelõ, igen sûrített módon, szellemi térrel és mély- kat. Ez azt eredményezi, hogy több országban újon- zett, tervszerûen elõkészített és véghezvitt gyújto- mastagozódás gyakorlati megvalósítása céljából séggel, „korróziómentes” gondolatokat önt szó-ba. nan saját országos antropozófiai társaságot hoznak gatáshoz s ezzel az elsõ Goetheanum pusztulásához életbe hívott „Futurum” R.T. és „Kommender Tag” létre. Az év végén a nemzeti szocialista mozgalom A feljegyzések kéziratát az arlesheimi Ita Wegman vezetett. Az antropozófiai mozgalom központi épít- R.T. vállalkozásainak mûködtetése, illetve fenntart- 3 egyre riasztóbb elõretörését mérlegelve Rudolf Stei- Institut õrzi. ménye és az emberiség számára annak fizikai formá- hatósága (kórházak, kutatóintézetek, kiadó, gyógy- ner Berlinben felszámolja németországi lakhelyét, és ban való megélésének lehetõsége veszett el ezáltal. szerüzem) vagy éppen a stuttgarti Waldorf-iskoláé, a Barna Péter 1 székhelyét végképp Svájcba, Dornachba helyezi át. Az 1923-as évben, az egyre erõteljesebb külsõ táma- belsõ hírszolgáltatás, illetve újságok szerepe és szer- 1923/24 Karácsonyán Rudolf Steiner az országos dások ellenére s az antropozófus társadalom belsõ társaságok vezetõinek és a megjelent kb. 800 tag nehézségeivel sújtva a társadalmi, politikai és gaz- bevonásával véglegesíti az új világszintû társaság 1 Részletesebben lásd Rudolf Steiner: Das Schicksalsjahr 1923 in der Geschichte der Anthroposophischen Gesellschaft – Vom Goetheanum- brand zur Weihnachtstagung [Az 1923-as sorsdöntõ év az Antropozófiai Társaság történetében – A Goetheanum leégésétõl a Karácsonyi Gyûlésig] (GA 259), Dornach, 1991 * A cikk eredeti címe: Anthroposophie und anthroposophische Gesellschaft. Schubert a kéziratban is következetesen végig „anthropos. 2 Lásd Hans-Jürgen Hanke: Karl Schubert – Lebensbilder und Aufzeichnungen [Életképek és feljegyzések] «Pioniere der Anthroposophie, Gesellschaft”-ot ír – az „anthropos.” jelzõt mindig kisbetûvel. Ez egy finom kétértelmûséget eredményez: a kifejezést ugyanis így nem csupán «antropozófus társaság»-ként vagy «antropozófiai társaság»-ként, hanem «antropozófus társadalom»-ként is lehet magyarra Band XX», Verlag am Goetheanum, Dornach, 2004 és Peter Selg: Karl Schuberts Beziehung zu Rudolf Steiner [Karl Schubert kapcsolata fordítani (mindezt talán legtökéletesebben az «antropoz. társ.» forma adhatná vissza). Ez a két kör – ha nem is teljes mértékben – Rudolf Steinerhez], Verlag des Ita Wegman Instituts, Arlesheim, 2011 1923-ban sokkal inkább fedte egymást, mint az ma a helyzet. (A szerk.) 3 A feljegyzéseket elõször Peter Selg adta közre (Karl Schuberts Beziehung zu Rudolf Steiner, 50–53. o.) 20 21