Page 19 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A SZELLEMTÖRTÉNETBEN „elsõ” Golgotai misztériumban); Kaspar Hauser, Schiller, Hölderlin, Herder és a többiek által] elõké- EGY „NÁTHÁNI LÉNY” ARCKÉPE Európa gyermeke pedig korunk Krisztus-esemé- szített szellemi térben élt”, s aki végsõ soron „ha nem nyének, Krisztus éteri újraeljövetelének (a „máso- úgy élt és halt volna meg, ahogy tette, akkor teljesen A 12 ÉVES EURÓPA-GYERMEK ÉS A 12 ÉVES JÉZUS-GYERMEK dik” Golgotai misztériumnak) volt az elõkészítõje és megszakadt volna a kapcsolat (az összeköttetés) a földi képviselõje. Föld és a szellemi világ között”. S ez a 19. század elején elõször inkarnálódó fiatal individualitás, e És ahogy az „elsõ” Golgotai misztériumhoz, Krisztus „magasabb rendû, angyali lény” – korunk „nátháni A weimari Mûvészeti Gyûjteményben található fizikai megtestesüléséhez két magasrendû individu- lelke” – nem más, mint Kaspar Hauser, Európa gyer- rajz 1825 áprilisában, 12 és fél éves korában alitás, egy öreg és egy fiatal lélek: a salamoni és a ná- meke. ábrázolja az 1812 szeptemberében született tháni Jézus-gyermek (vagyis Zarathusztra és a ná- Kaspar Hausert. A mûvész, August Lucas – az tháni lélek) egyesülése kellett, mivel csak az ellen- Ahogy tehát az idõk fordulóján a salamoni Jézus értõ kortársak és Rudolf Steiner kijelentéseivel tétes szellemi minõségek egyesülésébõl jöhet létre (Zarathusztra) és a nátháni lélek egyesülése kellett egybehangzóan – a bûnbeesés által érintetlen, valami új és magasabb rendû elem, úgy a „második” Krisztus fizikai megtestesüléséhez, úgy volt szükség angyali tisztaságú lényként állítja elénk Európa Golgotai misztériumhoz, Krisztus éteri újramegjele- korunk Krisztus-eseményének – Krisztus éteri újra- gyermekét. Feltûnõ a hasonlóság a 12 éves nésének elõkészítéséhez is két elõrehaladott indivi- megjelenésének – elõkészítéséhez Christian Rosen- Jézus-gyermek ábrázolásaival. (K. B.) dualitás: egy számos megtestesülésen és beavatáson kreutz és Kaspar Hauser együttmûködésére. keresztülment bölcs, öreg („salamoni”) lélek s egy Ezt a Kaspar Hauser-képet és ezeket a szellemi mennyei ártatlanságot és gyermeki erõket hordozó, összefüggéseket – Kaspar Hauser lényének „náthá- elõször inkarnálódó, fiatal („nátháni”) lélek együtt- ni” természetét – kérdõjelezi meg és próbálja lerom- mûködésére volt szükség. E két lélek a rózsakeresz- bolni a könyv magyar kiadásának ominózus lábjegy- 22 fordulópontját, a 20. század legjelentõsebb esemé- Peter Tradowsky fejtegetéseibõl – könyvének gondo- tesség két vezetõ individualitása volt. Az öreg lélek zete, illetve az azt sugalmazó – annak hátterében álló 18 nyét: Krisztus megjelenését az éteri világban.” A latmenetét folytatva – tehát az a kép bontakozik ki az áramlat „névadója” és szellemi vezetõje, a számos nátháni Jézus-gyermekhez hasonlóan Kaspar Hau- elõttünk, hogy az emberiség szellemi vezetése a föld- inkarnáción átesett Christian Rosenkreutz; a fiatal, ser is az ember gyermeki erõinek és mennyei ártat- fejlõdés bizonyos idõszakaitól kezdve visszatartott „nátháni” lény pedig – Rudolf Steiner legfontosabb lanságának volt a hordozója. Ezért nevezte õt 1828- két magasrendû lényt, két kiválasztott individuali- kijelentéseihez visszatérve – az az „Atlantiszról el- as nürnbergi megjelenésekor környezetének néhány tást a földi megtestesüléstõl, s az emberiség ereden- szakadt lélek”, akinek „nem találta sem korábbi, sem fogékony tagja (Daumer, Tucher, Feuerbach) „para- dõ gyermeki erõinek hordozóiként õrizte meg õket a késõbbi inkarnációját”, aki tehát Atlantisz óta elõször dicsomi õsembernek”, „az elsõ embernek a Paradi- magasabb világokban: a nátháni lelket és Kaspar testesült meg, s „kezdettõl fogva inspirálóan hatott a csomban a bûnbeesés elõtt” vagy „az eredendõ bûn- Hausert – vagyis a nátháni Jézus-gyermeket és az rózsakeresztes áramlatban”, aki „Christian Rosen- rõl szóló tan élõ cáfolatának”. „Valójában e benne Európa-gyermeket (elõbbit Lemúriától, utóbbit pe- kreutz mellett a legerõsebben érezte át Krisztus 19 lakozó ártatlan gyermeki erõk miatt nevezték Kas- dig Atlantisztól fogva) –, hogy egy-egy meghatáro- szenvedéseit”, s akinek „fontos küldetést kellett par Hausert »Európa gyermekének«. Angyalszerû zott idõpontban azután megtestesüljenek a Földön, betöltenie az ezoterikus [jánosi-rózsakeresztes] gyermekisége miatt érezhetjük õt a nátháni Jézus s elõkészítsék és lehetõvé tegyék a kozmikus Nap- kereszténység körében”, akinek küldetése az volt, 20 lényéhez hasonlónak.” Ahogy Karl König is meg- szellem, a Krisztus-lény földi megjelenésének külön- „hogy fenntartsa a kapcsolatot (az összeköttetést) a állapítja Ita Wegmanért írott „rekviemjében”: „Kas- bözõ fázisait. A Lukács-féle nátháni gyermek az idõk Föld és a szellemi világ között”, ennek célja pedig par Hauser egy nátháni lény. Egy fiatal, talán elõször fordulóján, a palesztinai események idején vett részt voltaképpen a Közép ébredése, a szellemnek meg- világra jött angyali lény, a béke hírnöke.” 21 Krisztus egyszeri fizikai megtestesülésében (az felelõ szociális államalakulat kialakítása lett volna Közép-Európában, ezért Dél-Németországban, „a szellem új harcosainak új Grál-várában és az eljöven- 18 „Egy évszázaddal Krisztus éteri megjelenése elõtt testesült meg [Kaspar Hauser,] a rózsakeresztes mozgalom inspirátora.” Lásd Peter dõ események bölcsõjében (…) Kaspar Hausernek Tradowsky i. m., 275. o. – Vö. Karl König feljegyzésével: „Jeshu ben Pandira [Pandira fia Jézus, az esszénusok vezetõje] 100 évvel a Golgotai misztérium elõtt – Kaspar Hauser 100 évvel Krisztus éteri megjelenése elõtt.” Lásd Karl König: „Kaspar Hauser. »Eine Art mintegy maga köré kellett volna gyûjtenie mindazt, Requiem« [für Ita Wegman]”. In: Karl König: Kaspar Hauser. Das Kind Europas. Herausgegeben von Peter Selg und Richard Steel [Kaspar ami ebben a [német szellemi élet nagyjai (Goethe, Hauser. Európa gyermeke. Szerkesztette: Peter Selg és Richard Steel]. Verlag Freies Geistesleben, Stuttgart, 2012, 107. o.; magyarul Kaspar Hauser egy lépcsõzetes padon ülve, nürnbergi lásd Karl König: „Kaspar Hauser. »Egyfajta rekviem« Ita Wegmanért”. Antropozófia, 2013. János-nap, 40. o. megjelenése után (Konrad Hitz korabeli rajza) 19 Idézi Peter Tradowsky: I. m., 274. o. 20 Uo., 275. o. – Ezzel kapcsoltban lásd még Peter Selg: „Karl König, Ita Wegman és Kaspar Hauser. A »Rekviem« keletkezésérõl” címû tanulmányának vonatkozó részeit. In: Karl König i. m., 50–51. és 66. o. 22 „Az egész rózsakeresztes tevékenység – s így Christian Rosenkreutz beavatásának – célja az volt, hogy elõkészítse a 20. század 21 Karl König i. m., 106. o.; magyarul lásd Antropozófia, 2013. János-nap, 40. o. legnagyobb eseményét, Krisztus éteri újramegjelenését.” Lásd Peter Tradowsky i. m., 271. o. 16 17