Page 14 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A SZELLEMTÖRTÉNETBEN KASPAR HAUSER – KORUNK „NÁTHÁNI LELKE” tás, aki a Kaspar Hauser-burok mögött rejtõzik (aki E névtelenség eleve megkérdõjelezi a hivatkozás – és Kaspar Hauser leplépbe burkolózik), egy olyan lény, az állítólagos más kutatások – hitelességét. A valódi MEGJEGYZÉSEK PETER TRADOWSKY KASPAR HAUSER-KÖNYVÉNEK aki kezdettõl fogva inspirálóan hatott a rózsakeresz- szellemi kutatás ugyanis mindig egy beazonosítható MAGYAR KIADÁSÁHOZ tes áramlatban, s azután 1812. szeptember 29-én és néven is nevezett szellemi kutató munkájához testesült meg Károly badeni nagyherceg és hitvese, kapcsolódik: a szellemi kutató neve és individuali- 6 Stéphanie de Beauharnais fiaként. Ennek az tása elválaszthatatlan a kutatási eredményétõl – individualitásnak fontos küldetést kellett betöltenie ezért is kell mindig megnevezni õt, ahogyan azt Korcsog Balázs az ezoterikus kereszténység körében.« például a sokat támadott és állandó „idézgetéssel” vádolt Szergej O. Prokofjev teszi Rudolf Steiner szel- Mindenekelõtt le kell szögeznünk tehát, hogy Rudolf lemi kutatásaira hivatkozva. A korszerû szellemtu- 2013 õszétõl magyarul is olvasható a szellemtu- Steiner szerint Kaspar Hauser volt a badeni trón- domány értelmében a közlés tartalmától függetlenül dományos-antropozófiai Kaspar Hauser-irodalom örökös, aki tervszerûen, egy meghatározott idõpont- is hiteltelen, s így kétkedve kell fogadnunk min- 1 – Karl Heyer úttörõ munkája utáni – legjelentõsebb ban testesült meg ebben a családban. (…) A »Honnan den olyan szelleminek mondott kutatást, amely 2 mûve: Peter Tradowsky elsõ Kaspar Hauser-könyve. jött Kaspar Hauser?« kérdés tehát nyilvánvalóan Ez önmagában is jelentõs esemény lehetne, melyet nem a születés szerinti származására, hanem Kaspar anonimitásba burkolózó „kutatóktól” és bizonyos ünnepelnünk kellene. Csakhogy a könyv talán leg- Hauser szellemi eredetére vonatkozik. (…) Rudolf „névtelen szellemektõl” származik. – És ebben az fontosabb pontján, a „Kaspar Hauser lényérõl” szóló Steiner – idõrendi sorrendben – elsõként arra utal, esetben még csak nem is igazi névtelenségrõl, hanem zárófejezet elején, ahol a szerzõ összefoglalja Rudolf hogy Kaspar Hauser esetében egy »Atlantiszról valaki(k) nevének az elhallgatásáról van szó. A ma- Steiner kutatásait Kaspar Hauser lényérõl és külde- elszakadt, elkülönített lélekrõl« van szó (verspreng- gyar kiadáshoz írott szerkesztõi elõszó záró monda- tésérõl, a magyar kiadó egy olyan – az eredeti német ter Atlantier). E kijelentés értelme csakis az lehet, tai és a könyv legutolsó lapjain található hirdetések kiadásban nem szereplõ – szerkesztõi lábjegyzetet hogy Kaspar Hauser Atlantisz óta nem testesült meg láttán azonban nem nehéz rájönnünk, hogy valójá- 7 illesztett be, amely nem csupán Tradowsky egész újra emberként” – írja Peter Tradowsky Rudolf Stei- ban kik is ezek a „más kutatók”. 4 könyvének gondolatmenetét és Rudolf Steiner szel- ner szavait értelmezve. És a magyar kiadás szerkesz- 2. A magyar kiadás e lábjegyzete ráadásul azt sugall- lemi kutatásait kérdõjelezi meg, hanem Kaspar Hau- tõje a szövegnek erre a pontjára szúrta be lábjegyzet- ja, hogy ezek a „más kutatók” magasabb szinten ké- ser lényének valódi természetét és küldetését is két- ként a következõ megjegyzést: „Más kutatók szerint pesek kutatni a reinkarnációs és karmikus összefüg- ségbe vonja. 3 Kaspar Hauser lénye többször is inkarnálódott az géseket, mint Rudolf Steiner maga, akinek tulajdon- atlantiszi kor óta, és nem véletlen, hogy Rudolf Steiner képpen ez volt a sorsfeladata, akinek – Thomas Peter Tradowsky a következõképpen kezdi össze- úgy fejezte ki magát, hogy »nem sikerült« korábbi és Meyer könyvének címével élve – a szellemtudomá- gezni könyvét és Rudolf Steiner kijelentéseit Kaspar 8 késõbbi megtestesülést találnia, ahelyett, hogy nyos karma-kutatás volt a „legsajátabb küldetése”. Hauser lényérõl: „A zárófejezetben egyetlen képben kijelentette volna, hogy Kaspar Hausernek nem volt és Mintha Rudolf Steiner éppen ezen a ponton vallott foglaljuk össze az eddigi vizsgálódások minden lé- 5 nem lesz más inkarnációja.” – E szerkesztõi meg- volna kudarcot, „más kutatóknak” viszont vele ellen- nyeges mozzanatát. E képbõl nyilvánvalóvá válik jegyzéssel kapcsolatban több probléma is felmerül. tétben sikerült volna megtalálnia Kaspar Hauser ko- (…), hogy Kaspar Hauserben egy megvilágosodott rábbi inkarnációit – a Tradowsky-könyv magyar ki- [magasrendû] szellem inkarnálódott a Földön. Út- adása legalábbis ezt sugallja. mutatásul ismét Rudolf Steiner elszórt utalásai és 1. Elõször is, hogy kik azok a „más kutatók”, akik sze- kijelentései szolgálnak, amelyek együttesen meg- 3. Rudolf Steiner sohasem mondott olyat, hogy „nem rint Kaspar Hauser többször is inkarnálódott az lepõen tiszta és egységes képet adnak Kaspar Hauser sikerült” megtalálnia Kaspar Hauser korábbi és ké- atlantiszi idõszak óta – ezt ugyanis nem nevezi meg a lényérõl, s egyúttal egy lépéssel közelebb visznek kérdést tette fel, hogy »honnan jött Kaspar Hauser.« sõbbi inkarnációit: nem véletlen, hogy a ‘sikerült’ lábjegyzet írója (a magyar kiadás szerkesztõje). annak a kérdésnek a megválaszolásához, amelyet Rudolf Steiner a rejtély megfejtéséhez azzal a további Rudolf Steiner 1925. március 3-án tett föl Polzer- adalékkal szolgált, »hogy vizsgálódásunk ne a halál, Hoditz grófnak. Rudolf Steiner azokról a feladatok- hanem a születés irányába forduljon«. A feljegyzés- 3 I. m., 264. o. ról beszélt, amelyek megoldásának rendkívüli jelen- ben ezután következik Rudolf Steiner legfontosabb 4 Uo., 263–264. o. A fordítást a német eredeti alapján mindenütt átdolgoztam. (K. B.) tõsége van a jövõ szempontjából. Utolsóként azt a közlése Kaspar Hauser lényérõl: »Az az individuali- 5 I. m., 264. o. 6 Ezzel kapcsolatban lásd Rudolf Steiner éppen Budapesten elhangzott szavait: Budapesti elõadások. Második elõadás (1909. június 4.). Genius, Budapest, 2008, 45–47. o. 1 Karl Heyer: Kaspar Hauser und das Schicksal Mitteleuropas im 19. Jahrhundert [Kaspar Hauser és Közép-Európa sorsa a 19. században]. 1958, 1999. (Magyar kiadás: Arkánum, [Ispánk], 2013.) 7 Lásd Peter Tradowsky i.m., 11. o. [és 328. o.] 2 Peter Tradowsky: Kaspar Hauser. Küzdelem a szellemért. Casparus, [Budapest], 2013. 8 Thomas Meyer: Rudolf Steiner „legsajátabb küldetése”. A szellemtudományos karma-kutatás eredete és aktualitása. Ita Wegman Alapítvány – Natura-Budapest Kft., [é. n. (2010?)]. 12 13