Page 52 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA AZ ÉN MEGISMERI ÖNMAGÁT AZ ÉN MEGISMERI ÖNMAGÁT belsõ indítékból, azáltal, hogy tudatossá válik elõtte egyelõre mint rejtett erõ, de a mi századunktól kezd- igazi mivolta, el akar szakadni az agy támaszától: ve meg fog nyilvánulni; leszállt abból a világból, ahol AZ ALAPKÕLETÉTEL DIMENZIÓI ekkor inkább aktív a gondolkodás. […] Az a gondol- nincs halál, a halál világába és egyesült a Földdel; kodás, amely tevékeny akar lenni, meg akar erõ- kozmikus erõbõl földi erõvé lett. Átment a halálon, södni, megérti a szellemtudomány eredményeit; az a hogy a földi léten belül újjáéledjen, hogy benne Mesterházi Zsuzsa gondolkodás, amely az eszközre, mint mankóra akar legyen a földi világban.” Ez az erõ az emberi Én-erõ 2 támaszkodni, amely a gondolatokat csak az agy tü- forrása. Az ember halálakor az Én nem hal meg. Az körképeként akarja tudatosítani, az kényelmes, azt Én azáltal képes megismerni önmagát, ha a meg- Az Általános Antropozófiai Társaság (Dornach) felhívása alapján a világ antropozófiai társaságai a 2013/2014. 1 évben „Az Én megismeri önmagát – az Alapkõletétel dimenziói” témakörrel foglalkoztak/foglalkoznak. A Ma- akarja, hogy csak gondolkozzanak benne […]. ismerés útján eljut az eredetéhez. Ahhoz az eredeti gyar Antropozófiai Társaság ehhez a témához kapcsolódó elõadás- és beszélgetés sorozatának 2014. március 21-én A passzívan gondolkodó ember az alvó emberhez erõforráshoz, amely a Krisztus-lényt képessé tette az soron következõ alkalmára az ajánlott olvasnivalók körébõl – a közelgõ Húsvétra is tekintettel – Rudolf Steiner: hasonlatos. Ezek az emberek átalusszák azt a fel- élet-halál-élet útjának a bejárásához. Az embernek A Michael impulzus és a Golgotai Misztérium címû elõadásciklusának (GA 152) kettõ elõadását választotta ismerést, hogy minden mögött, ami az érzékelhetõ nagyon-nagyon sokat kell még tanulnia ahhoz, hogy (Stuttgart, 1913. május 18. és 20.). Ez az írás a MAT-beli bevezetõ elõadás vázlatos összefoglalását tartalmazza. világban lejátszódik, érzékfeletti lények erõi és ezt a mintát követni akarja és erre képes is legyen. Ilyen emberi sorsokat mutat be Rudolf Steiner a érzékfeletti folyamatok mûködnek. A mai ember ké- Misztériumdrámáiban. A Negyedik Dráma – A lelkek pessé válhat annak felismerésére, hogy a világban ébredése – pecsétje, a farkába harapó kígyó, a közép- minden élet folyamatos változásban, fejlõdésben pont körül köralakban elhelyezett és egymásba létezik. A szellemi világból eredõ Én-erõ is egyre tel- Az emberi Én megtapasztalásának lépcsõfokai van- 3) Az érzékletmentes megismerésben szerepet ját- kapcsolódó betûkkel, ezt a sors-utat fejezi ki: Ich jesebben mutatkozhat meg az emberben. Azok az nak: szó lelki és szellemi erõk segítségével a tudat kitá- erkennet sich (Az Én megismeri önmagát). Ezt a drámát emberek lesznek képesek a szellemi világot behozni gulásának élménye (pl. az úgynevezett „küszöb- ugyanannak az évnek a nyarán (1913. augusztus 22.) 1) A testhez kötött, a test által megélhetõ minden- az érzékelhetõ világba, akik a beléjük áramló szellemi élmény”, a „határ-élmény”, vagy „az új felisme- mutatták be, amikor az idézett Steiner elõadások is napi tapasztalatok: a saját test érzékelése (fejem, hatást a tettek erejében tudják megmutatni. Az ön- réseket szabaddá tevõ zsilipek megnyílása”); elhangzottak. Rudolf Steiner a szellemtudományi szívem, kezem…); az érzékszervek mûködésérõl magát megismerõ Én a természeti világ átformá- a téren és az idõn túli létezés bizonyossága; módszerekkel kikutatott megismeréseit az érzékel- szerzett tapasztalatok (én hallom, én látom, én lásában olyan szellemi erõket képes alkalmazni, az éppen megélt sors elõzményeinek és következ- hetõ világban is megtapasztalható alkotásokkal hite- érintem…); a saját lelki erõk átélése (én gon- amelyek a halált megismerõ, de a halálból új életre ményeinek tudatosulása (a születés elõtti és a lesítette. Az Én-erõ egyidejûleg és azonos minõség- dolom, én akarom, én érzem…); a hozzám tarto- támadni képes Krisztus lényben jelentek meg elõ- halál utáni létezés evidencia-élménye); az antro- ben tevékeny az érzékfeletti és az érzékelhetõ világ- zó/kapcsolódó dolgok, történések és személyek ször. „Tisztelettel, alázattal és gyöngédséggel köze- pozófiai alapú meditációs gyakorlatok közben és ban. Ez bizonyítja, hogy a két világ átjárható. jelentõsége (az én barátom, az én házam; az én ledjünk ma a Golgotai Misztériumhoz. […] Mi tör- ezek hatására megtapasztalt Én-élmények; az ér- problémám…); a személyes élettörténet élménye tént tulajdonképpen? Krisztus leszállott az érzék- zékfeletti valóság mint a cselekvések mozgató- (velem történt, én álmodtam, én találtam ki…); a feletti világokból abba a világba, amelyben azóta él; rugója. saját alkotások élménye (már gyermekkorban is). Rudolf Steiner errõl a fejlõdési útról (a fent említett 2) A testhez még kötõdõ, de bizonyos mértékig már elõadásaiban) ezt mondta: „…úgy [juthatunk érzék- függetlenedõ szellemi erõfeszítések megtapasz- feletti megismeréshez], hogy bizonyos lelki erõket talása: erõfeszítések az elvont gondolkodás terén megszabadítunk testi funkcióiktól. A gondolkodó, (pl. matematikai összefüggések felismerése); má- beszéd- és akaraterõk szabaddá válhatnak, eman- sok gondolatmenetének elmélyült megismerése cipálódhatnak a testiségtõl […] Azok a megismerõ (pl. egy filozófiai gondolat követése); a gondol- erõk tehát, amelyekkel az érzékfeletti világot kutat- kodás eredményében megjelenõ minõségek felis- juk, testetlen erõk. De már a mindennapi életben is merése (pl. lényeges–lényegtelen, igaz–nem igaz van egy lelki erõ, melyben bizonyos mértékben ben- állítások megkülönböztetése); a saját gondolko- ne rejlik az, amire a szellemi kutatás a többi lelki erõ- dás folyamatának megfigyelése (lásd Rudolf nél törekszik, és ez a gondolkodóerõ. […] A gon- Steiner: A szabadság filozófiája); az emberi Én és dolkodás […] kétarcú Janus fej. Vagy az agytól függ, a szabadság találkozása, és ebben a találkozásban és csak azt a gondolatot tudatosítja, ami az agyban, a közös forrás felismerése. az idegrendszerben tükrözõdik: akkor azt mondhat- Janus-arc – római pénzérme juk, hogy inkább passzív […]. Vagy pedig […] pusztán 1 Rudolf Steiner: A Michael impulzus és a Golgotai Misztérium. 2 Rudolf Steiner: A Michael impulzus és a Golgotai Misztérium. Stuttgart, 1913. május 18. GA 152, 23. oldal. Stuttgart, 1913. május 18. GA 152, 12. oldal. 50 51