Page 49 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN viselik) – a Shakespeare-kutató külön könyvet szen- salamoni szellemi áramlattal, de ugyanakkor – Hiram I. JAKAB ANGOL KIRÁLY 5 telt ennek a misztériumnak, mely már címében is Abiff, a salamoni templom építõmestere révén – a má- választ ad a kérdésre: I. Jakab – Shakespeare és Bacon sik nagy szellemi áramlattal: a jánosi-rózsakeresztes TITOKZATOS SZEMÉLYISÉGÉRÕL inspirátora. 6 kereszténységgel is karmikus összefüggésbe hozza 9 Jakab királyt. Thomas Meyer felteszi a kérdést a RUDOLF STEINER FEJTEGETÉSEI Rudolf Steiner többször is beszélt I. Jakab angol könyv német kiadásához írott elõszavában: „Hogyan király titokzatos alakjáról, legrészletesebben talán a válhatott I. Jakab olyan ellentétes szellemek inspi- Történelmi szimptomatológia címû ciklusának elsõ két rátorává, mint Shakespeare, Bacon, a misztikus 7 elõadásában (GA 185). Az õ nevéhez fûzõdik Jakab BACON – SHAKESPEARE – BÖHME – BALDE népnek nem szabad elveszítenie, ha nem akar tel- Böhme és a jezsuita Balde? Talán, hogy a távoli jövõ- király Bibliája (King James Bible), e nyelvteremtõ (NYUGAT- ÉS KÖZÉP-EURÓPA SZELLEMI jesen elmerülni a materializmusban. Ám az, amit ben egyszer majd a magasabb egység útjára terelje erejû és mindmáig legjelentõsebb angol biblia- ÖSSZEKÖTTETÉSE) I. Jakab ekkor beleoltott a brit népbe, földalatti csa- ezeket az eleinte teljesen ellentétes szellemi áram- fordítás (1611), mely Wulfila gót és Luther német „Bacon mellett egy másik személyiséget is látunk a tornákon keresztül az európai kultúra egészével latokat? Mi a karmikus háttere ennek a jelentõs Szentírás-fordításaihoz hasonlóan szintén okkult nyugati világban, aki szintén nagy hatással volt az összeköttetésben áll. Itt egy jelentõs misztérium személyiségnek? A [Jakab királyról mint] Nagy-Bri- ismeretekbõl és beavatási tudásból született. Rudolf újkori civilizációra: Shakespeare. Azok számára, akik elõtt állunk.” (GA 174) tannia Salamon királyáról szóló fejezetben a figyel- Steiner egy másik elõadásában nem kevesebbet képesek tanulmányozni a szellemi életet, a baconiz- mes olvasó fontos építõköveket találhat e kérdés mondott róla, mint hogy „I. Jakab angol király- 10 mus és a shakespeare-izmus ugyanarra a forrásra SHAKESPEARE A NÉMET SZELLEMI ÉLETBEN megválaszolásához.” ban egy egészen rendkívüli beavatott lélek mutat, amely kívül állt ugyan a földi világon, de lakozott” (GA 169). Maga Francis Bacon – vagyis a mégis képviseltette magát benne. (…) Tudjuk, hogy „A nagy Shakespeare a 18. századtól kezdve, a 19. Jakab által inspiráltak egyike – pedig úgy fogalma- Bacon és Shakespeare inspirációja egyazon forrásból század folyamán teljesen német költõvé válik, mivel zott, hogy „Krisztus ideje óta nem élt király vagy fakad. (…) És ahonnan Bacon és Shakespeare inspi- [a német szellemi és kulturális élet] teljes egészében világi uralkodó, ki annyira jártas lett volna minden rációja ered, teljesen ugyanabból a forrásból, sõt magába fogadja, felszívja magába õt. Shakespeare-t irodalomban, isteni és emberi tudományban… Felsé- ugyanattól a beavatott személyiségtõl indul ki Kö- bizony nem csupán „fordítják”, hanem teljes mér- ged birtokolja azt a hármasságot, amelyet tisztelõi zép-Európa irányába Jakob Böhme és a délnémet tékben asszimilálják, beolvasztják: Shakespeare hajdan Hermésznek tulajdonítottak: a király hatal- Jakob Balde szellemi áramlata is. (…) Gondoljunk mintegy benne él a német szellemi életben. Nagyon mát és vagyonát, a pap tudását és megvilágosodását, csak bele, milyen figyelemreméltó dolgok rejlenek is érthetõ okokból [Rudolf Steiner ugyanis 1917 s a filozófus ismereteit és egyetemességét.” (1605) 8 annak mélyén, hogy a baconizmus és a shakespeare- elején, az elsõ világháború kellõs közepén tartotta izmus, illetve Böhme és Balde mûvei mind ugyan- ezt az elõadást] nem akarom azt mondani, hogy Végezetül csak utalni tudunk arra, Richard Rams- abból az inspiráló forrásból fakadnak.” (GA 196) Shakespeare ma sokkal inkább a német szellemi botham említett könyvében – szellemi és karmikus életben él tovább, mintsem az angolban. De tekint- összefüggéseket is megpendítve – Nagy-Britannia „Már többször beszéltem arról, hogy a színtiszta brit sük csak át egyszer a maga egészében azt a fejlõdést, [bölcs] Salamonjának nevezi Jakab királyt, egy- filozófust, Francis Bacont –, akit úgy jellemeztem amely Elias Schlegellel, az elsõ Shakespeare-fordítás fajta szellemi kapcsolatra utalva ezzel a bibliai Sala- Önöknek, mint az újkori materialista gondolkodás készítõjével kezdõdött, azon keresztül, hogy milyen mon király és Jakab király között. S így egyrészt a megalapozóját – ugyanabból a forrásból inspirálták, finom lelkülettel hatja át Shakespeare szelleme mint Shakespeare-t, aki azután olyan erõs hatással Lessinget, s azon az elragadtatott lelkesedésen át, volt Közép-Európára, ahogy azt már kifejtettem. És 5 Richard Ramsbotham: Who Wrote Bacon? William Shakespeare, amit a 18. század német naturalistái és Goethe Francis Bacon and James I – A Mystery for the Twenty-first ugyanebbõl a forrásból inspirálták Jakob Böhmét, tápláltak Shakespeare iránt, egészen azokig a kitûnõ Century [Ki írta Bacon mûveit? William Shakespeare, Francis aki ezt az egész inspirációt átültette a közép-európai Bacon és I. Jakab – Misztérium a 21. század számára (Egy 21. – nem mondhatjuk, hogy fordításokig, hanem – né- lélek szubsztanciájába, és szintén ugyanebbõl a századi misztérium)]. Temple Lodge, London, 2004. met Shakespeare-adaptációkig, azokig a ragyogó át- forrásból kapta az inspirációt a délnémet Jakob 6 Richard Ramsbotham említett könyvének német nyelvû Balde is. (…) A brit birodalom egyik legnagyobb és ültetésekig, amelyeket a Schlegel fivérek és Tieck ké- kiadása: Jakob I. (1566–1626) – Inspirator von Shakespeare und szítettek, s így tovább, egészen napjainkig. Shakes- Bacon. Ein Beitrag zur Autorschaftsdebatte um Shakespeare [I. leghatalmasabb szelleme maga is hajlott arra, hogy peare mintegy benne él a német népben. És én Jakab (1566–1626) – Shakespeare és Bacon inspirátora. Adalék szembeszálljon a brit birodalom pusztán anyagias a Shakespeare mûveinek szerzõsége körüli vitához]. A német szellemiségével: és ez I. Jakab volt. I. Jakab azzal visz magam is, amikor Bécsbe kerültem, és természettu- fordítás Helga Paul, Ingrid Paul és Thomas Meyer munkája. dományi tanulmányaim mellett irodalomtörténeti Perseus Verlag, Basel, 2008. I. Jakab angol király új elemet a brit birodalomba, hogy beleoltja a brit elõadásokat is hallgattam, s az elsõ elõadásokat, me- nép szubsztanciájába azt az impulzust – és maradan- 7 Rudolf Steiner: Történelmi szimptomatológia (GA 185). Genius, lyeket meghallgattam, éppen [Karl Julius] Schröer Budapest, [1995], különösen 30–35. o. dóan oltja bele, hiszen a brit nép szubsztanciája ettõl tartotta, aki akkor azt mondta, hogy a három 9 Richard Ramsbotham i. m., 82–94. o. 8 Idézi Szenczi–Szobotka–Katona: Az angol irodalom története. kezdve mindig rendelkezni fog azzal –, amit a brit Gondolat, Budapest, 1972, 189–190. o. 10 Uo., 9. o. 46 47