Page 47 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN SHAKESPEARE ÉS I. JAKAB KIRÁLY: Bacon filozófiai mûvei, Shakespeare drámái, vala- mint Jakob Böhme írásai és a jezsuita Jakob Balde AZ ÍRÓ ÉS AZ INSPIRÁTOR mûvei is.” (GA 236) 3 EGY 21. SZÁZADI MISZTÉRIUM Ludwig Tieck német romantikus író, költõ és Shakespeare-fordító (1773–1853) költõi megérzése révén mintha öntudatlanul is megsejtette volna e Shakespeare tollát vezetõ inspirációt, ezért Korcsog Balázs Dichterleben [A költõ élete] címû elbeszélésében (1825) Shakespeare-t „ismeretlen írnokként” jeleníti meg, aki így vall alkotásmódjáról: „Egyszer egy ma- gányos órában a végzetnek és az isteni igazságnak Április 23.: Shakespeare születésének és halálának (1) Ki írta Shakespeare mûveit? – Steiner válasza, mérhetetlen könyve hangos suhogással feltárult 1 napja. Az angol, sõt az egész világirodalom egyik leg- hogy nem más, mint maga Shakespeare, a szí- elõttem, s lelkem másként olvasott benne, mint az- nagyobb alakja a hagyomány szerint ugyanazon a nész: „Az egész világirodalomban nincsenek még elõtt: látott vonatkozásokat [összefüggéseket], napon jött a világra, amely 52 évvel késõbb a meny- ilyen drámák, melyek ennyire színészi nézõpontból jóslatokat és beteljesülést, amit addig sohasem nyei születésnapja lett (1564–1616). Idén ünne- lennének megírva. Ez is bizonyítja, hogy Shakes- tudott felfedezni. A végtelen elragadtatás áramlott peljük a nagy angol költõ születésének 450. évfordu- peare-é, a színészé a dicsõség, hogy õ volt a költõje ereimbe és kimondhatatlan lelkesedés [átszellemült- lóját, s egyúttal halálának közelgõ 400. évfordulójára ezeknek a drámáknak” – mondta Steiner egyik leg- ség] lett úrrá rajtam, s ekkor elhatároztam, hogy e is elõretekintünk (2016). korábbi antropozófiai elõadásában (GA 51), a Shakes- látást [látomást, jelenést], mely a maga teljes egészé- peare mûvei körül akkoriban is zajló szerzõségi ben, az események gazdag tömegében, a történelem A mára egész könyvtárat kitevõ szakirodalomban év- vitához kapcsolódva. S majd negyed századdal ké- isteni ítélõszéke elõtt oly érthetõen megnyilvánult százados vita alakult ki Shakespeare mûveinek szer- sõbb, elõadói munkásságának legvégén, az 1924 [megnyilatkozott], szavakban és alakokban tükrö- zõségérõl: hogy valójában ki írta Shakespeare mû- szeptemberében tartott ún. „Dráma-kurzuson” is zöm vissza… Gyakran az az érzésem volt, mintha veit? Ám a Shakespeare mûveinek szerzõsége körüli egy színész lángelméjeként ábrázolja Shakespeare Shakespeare mint írnok egy láthatatlan kéz vezette volna száguldó vita semmiképpen sem pusztán irodalomtörténeti szellemét (GA 282). Ám ezt a tényt Steiner világosan tollamat.” – Ez a költõi hitvallás voltaképpen egy kérdés, hanem annak valódi tétje: Nyugat-, Közép- és bizonyítására, hogy voltaképpen nem is Shakes- megkülönbözteti attól a kérdéstõl, hogy szellemi élmény: egy kép-, hang-, és lény- vagy Kelet-Európa elõrehaladó szellemiségének össze- peare, a színész írta a nevéhez fûzõdõ drámákat, köttetése. (2) ki inspirálta õt, vagyis hogy szellemi értelem- hanem Bacon, a filozófus és államférfi. Mindazok a egységélmény (vagyis imagináció, inspiráció és ben ki állt Shakespeare mûveinek hátterében? törekvések, amelyek külsõ szempontok alapján intuíció) leírása, s ez valójában nem más, mint a Rudolf Steiner Shakespeare-rel kapcsolatos kuta- shakespeare-i ars poetica: Shakespeare, az „ismeret- - Rudolf Steiner szellemi kutatása szerint egy be- keresnek hasonlóságot Shakespeare drámáinak és tásainak jelentõségét az a szellemtudományos fel- len írnok” elõtt feltárul az Akasha-krónika. ismerése adja, hogy – miként egy jóval magasabb avatott állt Shakespeare mögött és korának Bacon filozófiai mûveinek gondolkodásmódja szinten ugyan, de megkülönbözteti egymástól a sa- három másik nagy alakja mögött, s ez a beavatott között, teljesen elhibázottak, hiszen meg sem köze- De ki volt az inspiráció forrása? Ki volt a Shakespeare lamoni és a nátháni Jézus-gyermeket, vagy még inspirálta õket és szólalt meg a mûveiken keresztül: lítik a dolog lényegét. Az igazság ugyanis az, hogy által is megnyilatkozó beavatott? Itt egy jelentõs magasabb szinten: a názáreti Jézust mint embert, „Bacont és Shakespeare-t, de Jakob Böhmét és Bacon, Shakespeare, Jakob Böhme és még vala- misztérium elõtt állunk. Az antropozófia „három mint földi hordozót és Krisztust mint istenséget, Jakob Baldét is ugyanaz a Mester inspirálta” kinek a mûködése idején valójában egy beava- muskétása” közül – ahogy napjainkban a Shakes- mint kozmikus Nap-szellemet, úgy – a Shakes- – mondta Rudolf Steiner 1907 elején egy kasseli tott szólalt meg, mind a négyükön keresztül. peare- és Bacon-kutató Richard Ramsbothamet, a 2 peare-kérdést is ketté kell választanunk, és ezoterikus tanítványának. És tizenhét évvel késõbb, Szellemi rokonságuk onnan ered, hogy voltaképpen Kaspar Hauser-szakértõ Terry Boardmant és a szláv- különbséget kell tennünk aközött, hogy ki írta 1924-ben, a második „Karma-kötet” második elõ- mindnyájan ugyanabból a forrásból merítenek. De a ság szellemi küldetését vizsgáló Markus Osterrie- 4 Shakespeare mûveit, és hogy ki inspirálta õt? adásában Steiner megerõsíti és valamivel részle- külsõdleges érveket felhozó emberek természetesen dert emlegetik (s akik kutatásai révén így Európa tesebben is kifejti ezt a szellemi összefüggést: nem beszélnek errõl a beavatottról, aki mögöttük nyugati, középsõ és keleti szellemi impulzusát kép- „Az irodalomtörténészek Baconnel és Shakespeare- állt. Ezt a beavatottat – a többi modern beavatotthoz rel kapcsolatos teljesen felszínes vitája üresen cseng, hasonlóan – eléggé kellemetlen emberként írják le a 1 Thomas Meyer Polzer-életrajzában felhívja a figyelmet arra, amikor is mindenféle érveket hoznak fel annak történelemben. Pedig nem csupán az volt. Noha kül- 3 Rudolf Steiner: A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata. hogy Ludwig Polzer-Hoditz grófnak is április 23. volt a szüle- sõ cselekedeteiben ilyesmi is elõfordult nála, õ mégis II. kötet (GA 236). Genius, Budapest, [é. n.], 25–26. o. tésnapja. Ez az „egybeesés” a közép-európai és az angolszász 4 Lásd Vladimír Havrda: „Die vergessene Aufgabe Mitteleuropas” szellemiség elõrehaladó része közötti kapcsolatra is utalhat. 2 Lásd Ludwig Kleeberg: Wege und Worte. Erinnerungen an Rudolf olyasvalaki volt, akibõl roppant nagy erõk indultak [Közép-Európa elfelejtett feladata]. Das Goetheanum – Lásd Thomas Meyer: Ludwig Polzer-Hoditz. Egy európai szellem. Steiner [Utak és Igék. Emlékezések Rudolf Steinerre]. Mellinger ki, s valójában ezekre az erõkre vezethetõk vissza Nachrichtenblatt (Anthroposophie weltweit), 2014/3. (2014. Arkánum, Ispánk, 2006, 11. o. Verlag, Stuttgart, 1990, 129. o. február 28.), 12. o. 44 45