Page 34 - 2014.06_beliv_t05.cdr
P. 34
ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA A GAZDASÁGBAN • Hogyan építhetünk fel egy hatékonyabb, együtt- szeti Tér, a megfizethetõ stúdiók létrehozásáért; a munka és az emberek között, amelyben elhangoz- • Az ehhez hasonló példák mögött húzódó teóriák, mûködõbb és fenntarthatóbb gazdaságot, amely a Stroud-völgy környezeti fejlesztésére irányuló pro- hatnak a történetek, élvezhetjük a gyönyörû termé- értékek, módszerek és értékelésük vizsgálata és az emberek valós szükségleteit elégíti ki? jektek; a Stroudi Értékõrzõ Tanács; a Painswick szeti és kulturális környezetet és közben jó munkát is kommunikációja lényeges, másként magától Fogadó, ahol fiatal munkanélküliek lakhatnak és végzünk. A változások idején fontos, hogy újra kap- értetõdõnek tûnnek, vagy kritika nélkül fogják • Hogyan építsünk békésebb, demokratikusabb, tanulhatnak tovább; különbözõ fesztiválok; oktatá- csolódjunk egymáshoz, hogy két lábbal álljunk a föl- átvenni õket. igazságosabb és méltányosabb társadalmat? si kezdeményezések; egy virágzó múzeum; és egy dön és a közösségben. Bizonyos szempontból végül • Döntõ fontosságú a kapacitásépítés a vissza- • Hogyan tesszük lehetõvé minden ember számára, jelentõs mûvészi, kézmûves és kulturális ipari szek- minden kérdés helyi kérdéssé válik. hogy ápolhassa és kiteljesíthesse szellemi, krea- tor sok száz helyi mûvésszel és kézmûvessel. A tekintõ értékelés felhasználásával. tív, szociális és fizikai lehetõségeit? Ruskin Mill Fõiskola, amely az antropozófiából és Amikor az emberek hallottak az innovatív stroudi • Események, folyamatok és társulások létre- kezdeményezésekrõl, el akartak jönni látogatóba, Ruskintól merít inspirációt, a kézmûves tevékeny- hozása, amelyek vállalkozások, a civil társadalom • Hogyan gondoskodunk a földrõl minden élõlé- hogy körbenézzenek és tanuljanak, hogy továbbfej- ségeket és a biodinamikus gazdálkodást használja és a kormány között jönnek létre, és amelyek a nyével együtt, és hogyan alakítunk emberi képes- leszthessék saját terveiket. Egy ideig üzemeltettük a nehezen beilleszkedõ 16-19 évesek nevelésére, több háromszögelés (trianguláció) elvének erejét ségeket a fenti cél elérésére? „Stroudi Közegyetem” (Stroud Communiversity) száz embert foglalkoztatva. Jelentõs a Steiner mun- használják fel. Nem kell, hogy ismerjük Steiner Szociális hármas- kásságához kapcsolódó intézmények száma: Wal- elnevezésû oktatási csereprogramot, ahol olyan em- tagozódás címû mûvét ahhoz, hogy felismerjük ezen dorf-óvodák, két Waldorf-iskola, sajátos nevelési berekkel tanulhattunk egymástól helyi és nemzet- • Kulcsfontosságú átalakító ereje van a dráma- égetõ kérdések kapcsolatát a gazdasággal, a politi- igényeket kilégítõ Camphill-szervezetek, egy antro- közi viszonylatban is, akik hozzánk hasonló dol- játéknak, a történetmesélésnek, zenének, az kával, a kultúrával és a földdel. A kérdésekrõl folyta- pozófiai orvosi sebészeti rendelõ és sok minden más. gokon munkálkodtak. A résztvevõk körbesétáltak a étkezésnek és a közösségi mûvészeti tevékenysé- tott párbeszéd elõhozza a rendszervezetés alap- különbözõ projektek helyszínein, találkoztak az geknek. (Az egyik legszebb pillanat számomra az A kreatív szellemiség elõtérbe helyezése vonzza az emberekkel, meghallgatták a történeteiket, megis- a meglepetés volt, amikor egy lendületes kamasz- elveit: kölcsönösség, szolidaritás, egyenlõség, sza- üzleteket és az újonnan induló vállakozásokat a merték a mögöttük húzódó értékeket, gondolatokat csoport az irodám elõtt gyakorolta a Júlia után badság és fenntarthatóság. Azonban, ahogy Steiner kiadóktól kezdve a pékségeken, helyi sörfõzdéken és és módszereket, és dolgoztak a saját kérdéseiken. címû színdarabot és különféle énekeket ugandai is mondja, a társadalmi hármas tagozódás nem terv- új, kis közösségi vállakozásokon át. Ezeket a kezde- elõadókörútjukra készülve.) szerû modell, hanem egy rendszer képe, dinamikus Anglia- és Európa-szerte épülnek kapcsolatok más ményezéseket most már a Stroudi Közjóléti Csere- útmutató, amellyel folyamatosan dolgozni kell, közösségekkel. Egy Bergenhez közeli norvég civil • Virágzó közösségi vállakozások születése, ame- forgalom támogatja, a helyi társadalmi vállakozások ahogyan a dolgok fejlõdnek. Tehát hogyan építsünk csoport Aurlandból tanulmányt készít „A tájat lyek a közösség és a mûvészeti befektetések szá- elõsegítése céljából. A helyi élelmiszer-mozgalom szabad, egyenlõségen és kölcsönösségen alapuló, bejárva” címmel Stroud öt völgyérõl. Látogatásuk mára többletet képesek termelni. Két szövetke- igen erõs. Országos versenyeken díjazták a gazdálko- fenntartható társadalmat helyi és globális szinten? csúcspontja volt ez a „bejárás”, melynek során a hely zetet hoztunk létre megújuló energia termelé- dói piacot, közösségi gyümölcsösöket, a közösen Némely „stroudi válasz” erre a kérdésre az egyre fon- valódi erejét tapasztalhatták meg, és kapcsolódhat- sére, valamint a fölöslegesen termelt energia újra fenntartott földeken folyó élelmiszertermelést és a tosabbá váló gondolatok egész skáláját adja, amelyek tak a kulturális, közösségi és gazdasági környezet- befektetésére. Fontos a virágzó kis- vagy közép- közösség által fenntartott mezõgazdaságot. segítenek a helyi kultúra, az államigazgatás, a közös- hez. „A tájat bejárva” mostanra már megerõsödött méretû vállakozási szektor, ezt támogatja Csere- ség és a gazdaság megújításában. A stroudiak egy Vannak házépítési és lakóközösség-teremtési kezde- mûvészeti testületté vált, amely eseményeket, kiállí- kereskedelmi kezdeményezésünk. kreatív kulturális forrpontban élnek, ahol a szabad- ményezések, mint például a Stroudi Közös Ház és a tásokat, felületeket hoz létre, melyek segítik az em- • Végül fontos a facilitátorok, a kulturális, politikai gondolkodás hagyománya a 18. században a helyi közösségi földért felelõs Glocestershire-i Föld az ber kreatív kapcsolódását az adott helyhez, tájhoz. és üzleti vezetõk hálózatának a kialakítása, az szövõgyárakba érkezõ disszidens takácsokig nyúlik Emberekért (Gloucestershire Land for People). Utólag visszatekintve a tanulási folyamat a követ- együttmûködés, jövõkép, tanulás és inspiráló vissza, és magába foglalja a 18. századi rabszolgatar- Folyamatban van egy közösségi, kölcsönös befek- kezõkbõl állt: eszmecsere az értelmezés és prototípusok létre- tás elleni mozgalmat, valamint a korai 20. századi tetési alap létrehozása, amelyet Stroudi Újjáépítõ hozásának érdekében. Ez a hálózat részben helyi, mûvészeti és kézmûves mozgalmakat. A kulturális Társaságnak hívunk, és amely célja megfizethetõ • Különbözõ „gondolati vezérelvek” kialakítása. részben az egész bolygót felölelõ alkotó, tevékeny megújulás olyan szintre emelte az emberi alkotó lakó- és munkahelyek teremtése. Az átalakuló város Ezek a környezeti, kulturális, közösségi és gaz- közösségekbõl jön létre, hogy segítse azt a folya- szellemet, amelyen energiát adhatott még több kul- mozgalom összeköti Stroudot más fejlesztésekkel, dasági innováció hasznos gyakorlati példái, ame- matot, amit Otto Scharmer így ír le: „a jövõbõl turális kezdeményezés, politikai munka és üzleti amelyek az alacsony szénfelhasználású jövõért dol- lyekbõl tanulhatunk. Például a Glocestershire-i vezetve, ahogyan az elõbukkan”. tevékenység javára. goznak. Föld az Emberekért, a közösségi földalap, nemrég dolgozott ki egy példaértékû otthonteremtõ ter- Az egyik helyi és országos siker csere-történet az, A kulturális programok közt van a Stroud történetét Ezek a kezdeményezések segítenek a különféle dina- vet a nemzeti és a helyi kormányzattal közösen, hogyan tudtunk együttmûködni a közösségi föld- ünneplõ közösségi színdarab elõadása több száz em- mikus, szociális, gazdasági, politikai és kulturális egy televíziós személyiséggel, Kevin McLeoddal a alapok fejlesztésében, hogy a földek az alapok keze- ber részvételével; a „Rajtunk Múlik” elnevezésû terek építésében és erõsítik a közösséget, a „helyben- Grand Designs-tól, és egy szociális otthonte- lésében maradhassanak, valamint a megfizethetõ közösségtervezés és jövõképteremtõ folyamat, vagyok-otthon” érzést Stroud öt völgyében. Meg- remtõ vállalkozással együttmûködve. A Stroudi otthonok megteremtésében, amely alternatívát amely a mi segítségünkkel jött létre; a TÉR, Stroud annyi példa a közjó, a gazdasági, szociális és kulturá- co-op közösségi farmunk országosan ismert pél- biztosít az egyéni és az állami tulajdonnal szemben. elõadómûvészeti központja; a Stroud-völgyi Mûvé- lis jólét közös megteremtésére. Beszélgetés a hely, dává vált, csakúgy, mint a gazdálkodói piac. 32 33
   29   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39