Page 39 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA A PEDAGÓGIÁBAN MI A BOTHMER-GIMNASZTIKA? A testnevelést a korra jellemzõ formájában nem lehetett bevezetni a Waldorf iskolában, szükség volt egy új testnevelés megalkotására, amely a jövõ ideál- jait hordozza, összhangban a valódi emberiség célok- kal. Ezt a munkát 1922 nyarától Fritz von Bothmer Karkus Ottó gróf vállalta magára. A gimnasztikai gyakorlatokat az iskola testnevelõ- „Latrokként – Simone Weil gyönyörû szavával – tér és idõ keresztjére vagyunk mi verve emberek.” tanáraként, Rudolf Steinerrel együttmûködve dol- gozta ki. Ezek a gyakorlatok jelentették az elsõ Wal- (Pilinszky János) dorf-iskolában, Stuttgartban a testnevelés tantárgy tantervének alapját. Bothmer úgy fejlesztette ki gya- Megszületésével az ember belép a földi világba, ahol hogy mindez együtt. Azoknak az alapvetõ fontos- korlatait, hogy azok megjelenítsék és fokozzák a megtanul élni az idõben és megtanul mozogni a ságú igazságoknak a tanulmányozása, amelyek alap- növekvõ gyermek tértudatát. A gimnasztika beveze- térben. Maga a tér az emberi mozgás vizsgálatának ján eldönthetõ, hogy vajon az ember szerzett moz- tésére a harmadik osztályban, kilenc éves korban feltehetõleg legelhanyagoltabb alkotóeleme. Amikor gásbeli szokásai aláássák, vagy pedig támogatják „jól kerül sor, majd a gyermek tudati fejlõdésének meg- a térre nem a mozgással való együttesében tekin- létét”. Bizonyos gimnasztikai gyakorlatok végzésé- felelõen bontakozik ki, és egészen addig jelen van az tünk, gyakran elvontnak, behatároltnak vagy – ami vel, játékokkal, sporttal és a mozgás más terüle- oktatásban, míg a gyermekek tizennyolc év körüliek talán még rosszabb – pusztán üresnek tûnik. teinek a segítségével az emberi test újranevelhetõ lesznek. abba az irányba, hogy „jól legyen” magával. A Both- A nyelvben jól kifejezésre jut a tér erõinek mozgása, A Bothmer-gimnasztikában a térbeli kiteljesedéshez mer-gimnasztika arra törekszik, hogy a mozgást a fi- Martin Baker amivel a Bothmer-gimnasztika dolgozik. Az olyan vezetõ, életkornak megfelelõ gyakorlatok, valamint zikai, mentális és spirituális lehetõségek felszabadí- kifejezések, mint „a felhõkben jársz”, „nem egyenes a térbeli minõségek érzékelését elõsegítõ gyakor- elõkészület arra, hogy valami mást csináljunk. Nem tásának a szolgálatában használja. ember”, „fennhordja az orrát”, „lógatja az orrát”, latok találhatók. Ezek a gyakorlatok a gyermeket mûvészet tehát. A hangszer megalkotása, a húrok „majd kiugrik a bõrébõl”, „elveszti a fejét”, stb. mind Amikor az elsõ Waldorf-iskolát 1919 õszén meg- meghatározott térbeli fejlõdési állomásokon kísérik behangolása inkább, mintsem maga a játék. Emellett rendelkeznek egyfajta términõséggel. nyitották a testnevelés nem szerepelt a tantárgyak végig, melyek a test fölötti uralom megszerzését ezek a gyakorlatok gyönyörûek, ugyanúgy, ahogyan között. Rudolf Steiner gyakran nagyon hevesen eredményezik. Nyugodt szépségük és erõs geomet- egy matematikai képlet is gyönyörû. Az számít, ho- A Bothmer-gimnasztika nem mûvészeti ág, nem já- beszél a modern sportról. Ugyanakkor feltár egy riai minõségük a rend érzetét és a tér különbözõ gyan találkozunk a térben a bennünket körülvevõ ték, nem gyakorlat, nem terápia; azt mondhatnánk, meglepõ összefüggést: „A vallás elveszítette azt a dimenzióinak a megtapasztalását teszik lehetõvé. erõkkel. Ahogyan viszonyulunk ezekhez, úgy válto- belsõ erejét, amellyel az ember fizikai oldalát erõsí- A Bothmer-gyakorlatok az emberi alak archetipikus zik lelkünk, úgy alakulnak képességeink és rende- teni tudta. Ezért alakult ki az az ösztön, hogy külsõ képébõl merítik átható erejüket. A szabad, egyenes zettségünk vagy rendezetlenségünk kihat a körü- úton szerezzük meg ezt az erõt. És ahogy az életben tartású ember – a kereszténység szimbólumával, a löttünk lévõ emberekre is. A Bothmer-gimnaszti- minden polaritásokban mûködik, úgy szembesülünk kereszttel – a kiindulópont, a végpont, és minden ka által azon dolgozunk, hogy belsõ rendezettség, itt azzal a ténnyel, hogy amit az ember a vallás terü- Bothmer-gyakorlat alapja. Ezek a gyakorlatok egye- egyensúly alakuljon ki bennünk. letén elveszített, azt ösztönösen külsõ úton akarja dülállóak abban a tekintetben, hogy az emberi lényre megszerezni magának. Nos, egészen bizonyosan úgy tekintenek, mint a térben folyamatosan fejlõdõ A tér új fogalmait és a mozgás újfajta érzékelését kell nem akarok filippikát tartani a sport ügye ellen, a lényre. kidolgoznunk. Megelevenítjük azt a teret, melyben legcsekélyebb mértékben sem akarok a sport intéz- mozgunk: át tudjuk itatni saját térbeli tartalmunk- A gimnasztikában a hozzánk érkezõ formával talál- kal, saját lényünkkel. Minden embernek meg kell, ményének létjogosultsága ellen beszélni, és arról is kozunk, ami helyet teremt a cselekedetnek, helyet a hogy legyen a lehetõsége arra, hogy megtapasztalja meg vagyok gyõzõdve, hogy bizonyára egészséges léleknek, az énnek; egy olyan helyet, ahová megér- azokat a pillanatokat, melyekben õ maga a tér mes- módon fog majd továbbfejlõdni. Azonban a jövõben kezünk, hogy aztán cselekedjünk. Mindez annak a tere. Pillanatokat, melyekben az õ tevékenységének más helyet foglal majd el az emberek életében, mi- lehetõségét teremti meg, hogy jobban inkarnálód- van pozitív hatása. Ez megtanítható és megtanul- közben ma »valláspótlékként« mûködik. Az ilyen junk és ilyen módon minden mást is jobban csinál- ható. Ennek a mozgásnak az elsajátítása során sokkal dolgok paradoxonnak hangzanak, ha manapság így junk, mint ahogyan azt egyébként tennénk. Legyen többet tanulunk meg, mint egy puszta képességet, kimondjuk õket. De épp az igazság tûnik ma para- az akár az étel megemésztése, az autóvezetés; aho- technikát vagy sportot. Megváltoztatjuk a teret. Mi doxnak, mert a modern civilizáció annyi mindenbe gyan egy osztály vagy a közönség elõtt állunk, vagy teremtjük a mozdulatot. Nem bábuk vagyunk egy belevisz bennünket.” (Rudolf Steiner: A gyermek akár hangunk fejlesztése. A Bothmer-gimnasztika játékban, hanem a tér megteremtõi. Mérleg-gyakorlat egészséges fejlõdése GA 303, 3. elõadás) 36 37