Page 29 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERTÕL MATEMATIKA ÉS SZELLEMTUDOMÁNY kodást meríthetünk azt illetõen, hogy az ezekre a Az, ami az antropozófus módszerben megjelenik, és szintén tisztán lelki–szellemi folyamatokra épülõ, amit az emberek eretnekséggé nyilvánítanak és bi- I. RÉSZ érzékfeletti kutatások eredményei ugyanolyan zonyos módon az emberiség szemében elcsúfítanak megbízhatók. És Rudolf Steiner valóban azt hang- azzal, hogy olyannak állítják be, mintha az rossz ér- súlyozza, hogy e kutatás eredményei csak akkor telemben véve valami kisebb értékû dolog lenne, Marek B. Majorek tekinthetõk érvényesnek, ha olyan pontosan átte- ahogyan a kísérletek, a pragmatizmus stb. terén oly kinthetõk, mint egy matematikai probléma (GA 25, gyakran neveznek valamit kisebb értékûnek, vagyis a Ebben az írásban a Svájcban élõ filozófus Rudolf Steiner természettudományos tevékenységével foglalkozó egyik 7. o.), ha az eredményekhez vezetõ úton megtett sokféle babona minden területén eltorzítják mind- könyvébõl közlünk részletet. A matematika és a szellemtudomány kapcsolatát bemutató fejezetet két részben, ebben minden egyes lépés olyan magától értetõdõ, mint azt, amit a szellemi kutató magának kialakít azzal, a lapszámban és a Mihály-napi számban adjuk közre. egy matematikai levezetés (GA 84, 193. o.). De ha a hogy szilárd filozófiai alapról indul – mindazt, amit matematika ilyen jó példa, akkor miért nem alkal- módszerekben, meditatív módszerekben kifejleszt; ez mazzák (közvetlenül) az érzékfeletti kutatásban? pedig nem más, mint azoknak a belsõ lelki erõknek a A matematika és a statisztika kétségtelenül közpon- nevezi (GA 75, 142. o.). Konkrétan felhívja a figyel- A kérdésre a GA 83 45. oldalán találunk vázlatos továbbfejlesztése, amelyek akkor ébrednek bennünk, ti szerepet tölt be a korszerû tudomány módszer- met arra, hogy a szellemtudományos meditáció a választ, ahol Rudolf Steiner rámutat, hogy a ma- amikor matematikával foglalkozunk, és amelyek al- tanában. Így a negyedik fejezetben (A szellemtu- matematikával való foglalkozásban megmozduló tematika kiválóan alkalmazható ugyan a szervetlen kalmazása a külsõ természettudományban oly nagy domány mint a természettudomány folytatása) és az lelki erõk továbbképzését jelenti (GA 75, 140. o.). világra, a szerves világra történõ alkalmazásra – a lé- és jelentõs eredményeket hozott. Ha megtanultuk, ötödik fejezetben (A szellemtudomány felfogása Másutt még konkrétabban fogalmaz, amikor azt tezés még magasabb szintjeirõl nem is beszélve – hogy mi az, ami a matematikával való foglalkozás ugyanolyan, mint a természettudományé) tárgyalt mondja, hogy a matematikával való foglalkozással azonban nem alkalmas (GA 83, 45. o.). Ahhoz, hogy közben a lélekben munkál, ha beleéltük magunkat témák kiegészítéseként is felfogható, amikor Rudolf kiválóan gyakorolható a képzetek szabad elõidézése ezen a szinten megbízható kutatást lehessen végez- ebbe a sajátos, tudományosan kialakított alkotási for- Steiner a szellemtudomány jellegérõl szólva több- és a képzetek rögzítése a tudatban – vagyis azok a ni, „magasabb matézisre” van szükség: nem mate- mába, akkor továbbképezhetjük azáltal, hogy bizo- ször is a matematikára hivatkozik. Ugyanakkor a képességek, amelyek kitüntetett szerepet játszanak matikai képletek kellenek, hanem olyan szemlélet, nyos módon utánozzuk azt, ami emlékezetünkben szemére lehetne vetni, hogy nem jogosan teszi ezt, a meditatív gyakorlatban (GA 75, 142. o.). amely nemcsak mennyiségi, hanem minõségi szem- megjelenik, úgyhogy ezzel az emlékkel elõször van mivel a szellemtudományon belül az érzékfeletti ku- A továbbiakban Rudolf Steiner rámutat arra, hogy pontokat is néz. A matematikát alkalmazó termé- egyfajta vezérimpulzus az életünkhöz. tatás eredményeinek létrehozásában, feldolgozá- annak, aki a szellemi világba való betekintésre tö- szettudomány csak a világ külsõ arculatát, a jeleket sában vagy bemutatásában – éles ellentétben a ter- (Zürich, 1921. június 4., GA 75, 140. oldaltól) rekszik, olyan pontosan és szigorúan kialakított lelki írhatja le, az ezeknek a jeleknek alapjául szolgáló lel- mészettudományos gyakorlattal – sem a matemati- állapotban kell lennie, amilyen a matematika mód- ki minõséget nem (ugyanott). A világ e belsõ, lelki– kának, sem a statisztikának nincs igazolható, köz- szertanának gyakorlása közben áll fenn (GA 77a, szellemi szférájának kutatásához nem matematika vetlen szerepe. A szemrehányás tisztázható, amint És akkor majd abszurdnak fogják találni, ha valaki a 146. o.), és hogy az érzékfeletti megismerési képes- kell, hanem szellemtudomány (ezzel a motívummal belátjuk, hogy amikor Rudolf Steiner a matematika matematikával való foglalkozáson túlmenõ, akarat- ségek: az imagináció, inspiráció és intuíció elsajá- már az ötödik fejezetben találkoztunk). és a szellemtudomány közötti hasonlóságokról be- tal át- meg átszõtt lelki tevékenységet valami halluci- títását célzó gyakorlatokat matematikai tisztasággal szél, akkor nem konkrét képletekrõl, egyenletekrõl natorikus vagy valami tudatalatti tevékenységhez kell végezni (GA 78, 119. o.; GA 79, 46. o.). A lélek vagy levezetésekrõl van szó, hanem arról a belsõ lelki hasonlítja. Éppen ez az oka annak, hogy miért adunk állapotának olyan átlátszónak és áttekinthetõnek tartásról, amelyre akkor van szükség, amikor mate- olyan sokat a matematikai felkészülésre az antro- kell lennie, mint amilyen akkor, amikor matematikai matikai problémákkal foglalkozunk és megoldásu- pozófiában: az ember ezáltal ugyanis rájön, mennyire problémát oldunk meg (GA 79, 46. o., lásd még kon fáradozunk. szabad keze van a képzetek elõidézésében és a kép- GA 76, 46. o.). A matematika akár az érzékfeletti zetek tudatban történõ rögzítésében. És aki erre azt A matematika kiváló tulajdonságainak, vagy pon- látás elsõ szintjének is tekinthetõ (GA 82, 60., 65. o.). mondja, hogy az, amit az antropozófia a belsõ akarat- tosabban szólva, az érzékfeletti megismerési képes- A matematika a belsõ bizonyosság (GA 75, 260. o.) ban megmozdít, az hallucináció lehet, az – vagy szán- ségek kialakításának szellemtudományos össze- példaképeként a tisztán lelki valóság paradigmája is dékosan vagy képesség hiányában – nem fogja fel tel- függésben való kiemelése önmagában nem lehet lehet (ugyanott). A matematikai mûveletek és leve- jesen, hogyan mûködik ez a meditatív élet, hogyan meglepõ, hiszen ismert, hogy a matematikai problé- zetések esetén nem az eredmények külsõ valósággal törekszik arra, hogy elõször könnyen átlátható képze- mákkal való foglalkozás képessége már Pitagorasz- való szembesítésébõl vesszük a bizakodást – aho- teket helyezzen bele a tudatba, nehogy a tudat- nál és Platónnál is az ezoterikus képzés alapja volt gyan azt a természettudomány teszi –, hanem tisz- alattiból származó reminiszcenciákat hívjon elõ. (vö. GA 79, 46. o.). Alapvetõen e hozzáállás foly- tán belsõ, lelki–szellemi folyamatokból. A mate- tatásának kell tekinteni, hogy ha Rudolf Steiner a (Zürich, 1921. június 4., GA 75, 142. oldaltól) matika létezése és teljesítménye adja a bizonyítékot matematikai módszerben való jártasságot az antro- arra, hogy ezek a tisztán lelki–szellemi folyamatok pozófiával, illetve szellemtudománnyal való gyakor- Platonikus testek megbízható eredményre vezethetnek. Ebbõl biza- lati (azaz kutató) foglalkozás fõ elõkészületének 26 27