Page 30 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERTÕL Ma úgy mûvelünk természettudományt, hogy tuda- Itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azokban a A gondolkodási erõknek ezt az intenzívvé válását tában vagyunk annak, hogy azt, amit a térben és gyakorlatokban, amelyek az imaginatív megisme- azonban természetesen úgy kell elérni, hogy min- idõben megfigyeléssel és kísérletekkel felfedezünk, réshez vezetnek el, valóban figyelembe kell venni denben, amit ez ügyben tesz az ember, benne legyen a összekötjük azzal, amit a matematika segítségével azokat a szabályokat, amelyeket könyveimben meg- teljes, józan akarata. Ezért az, aki antropozófus tisztán belsõ látással felismerhetünk. És éppen ettõl adtam. Mert mi is a céljuk ezeknek a szabályoknak? értelemben szellemi kutató akar lenni, a mai tudo- érezzük magunkat tudományos biztonságban, hogy Az, hogy mindent, amit a magasabb megismerési mányosságban nagy példaképet találhat, és ez a ma- valamit, ami annyira emberi és belsõ megismerés, képesség kifejlesztésére törekvõ ember csinál, olyan tematika. Bármilyen különlegesen és paradox mó-don belsõ emberi élmény, mint a matematika, összeszõ- belsõ világossággal kell tennie, mint amilyen belsõ hangzik is, az antropozófus szellemi kutató, ha meg jük azzal, amit a megfigyeléstõl és a kísérlettõl ka- világosság akkor van benne, amikor matematikai akarja haladni a laikus szintet, mindenekelõtt azt punk. Amikor a tisztán belsõ élményként bennünk képzeteket hoz létre. Amikor a tudat beleéli magát figyeli meg, ami már Platón iskolájának bejárata fölé lévõ matematikai bizonyossággal átfogjuk azt, ami mindabba, amihez az imaginációhoz és az azt követõ is ki volt írva: senki nem juthat el valódi szel- kívülrõl jön felénk, akkor érezzük, hogy a megismerés Oloid alakzat érzékfeletti megismerési fokozatok, az inspiráció és az lemtudományos megismeréshez, aki nem rendelke- folyamatában olyan kapcsolatban vagyunk ezzel a intuíció eléréséhez van szükség, olyan állapotban kell zik bizonyos matematikai kultúrával. külsõ dologgal, amely számunkra elég a tudományos megismerése, azon egyszerû oknál fogva, hogy lé- lennie, amilyenben geometriával való foglalkozáskor Akkor hát mi az a különleges dolog, amit a lélek a bizonyossághoz. És így – épp természettudományos pésrõl lépésre közvetlenül kapcsolódik ahhoz, ami van. Ha a kórosan látomásos, hallucinatorikus matematikától kap? Az, hogy mindaz, ami a mate- elõfeltevésekbõl kiindulva – egyre inkább eljutottunk tudományos eredményként létrejön. És ha az ember jelenségekre, vagy a kóros minõségeknek legalább az matikai megismerésben a lélek elé kerül, bensõleg ahhoz, hogy tudományos munkánk során a tudomá- összekötheti azt, ami kívülrõl lép elé, azzal, aminek a árnyékát jelentõ álomvilágra gondolnak, mérlegelni átlátszó, áttekinthetõ, hogy bizonyos értelemben nyosság pontosságát abban lássuk, amit matemati- teljes felépítését ismeri és aminek a teljes felépítmé- tudják majd, milyen hatalmas különbség van mind- ebben a megismerésben nincs semmi, aminek csak kailag igazolni tudunk. nyét õ hozta létre, akkor abban, ami a külsõ adottság ezek és a matematikai világossággal élõ tudat között. és a matematikailag kidolgozott eredmény egymásba Lehangolt tudattal nem szabad törekedni arra, úgy, tudattalanul, akaratának alkalmazása nélkül Miért tesszük ezt? Hogy miért tesszük, az tulajdon- adná oda magát az ember. szövõdésébõl tudományosan létrejön, megérez va- aminek az imaginációhoz kell elvezetnie; ha ugyanis képpen már benne van abban, amit az imént mond- lamit, ami biztos lábakon álló dolognak tekinthetõ. az ember álomszerûen, misztikusan, zavarosan, elsö- Az antropozófus szellemtudomány természetesen tam. Mégpedig az, hogy amikor matematikával Tehát azért, mert tudományunk megengedi, hogy a tétedve törekednék arra, amire tisztán lelki–szellemi nem matematika. De jelentõs példakép lehet az a foglalkozunk, csak saját lelki élményeinken belül külsõt dolgot a matematika révén összekössük egy módon, matematikai tisztasággal kell törekedni, nem mód, ahogyan az ember eltalál a matematikus gon- mozgunk, teljesen magunkban maradunk. Azt hi- bensõleg átélt élménnyel, utóbbit kanti értelemben emelkedhetne fel a magasabb megismerési erõkhöz, dolkodáshoz. Tulajdonképpen nem a matematika ez a szem, hogy azok, akik mélyrehatóbb matematikai tudományosnak tekintjük, ha van benne matematika. hanem belesüllyedne olyan erõkbe, amelyek már példakép, hanem, ha mondhatom így, a matema- tanulmányokat folytattak, igazat fognak adni, ami- tikával való foglalkozás. És ha az ember mindenek- kor azt mondom, hogy a belsõ élmény szempont-jából (Lipcse, 1922. május 11., GA 75, 260. oldaltól) korábbról megvannak benne, tudniillik a növekedési erõkbe, az emberi szervezet belsõ reprodukciós erõibe. elõtt megtanulta, hogy a matematikával foglalkozó a matematikai minõség, a matematikával való Ez burjánzásra ösztönözné az embert, és az imagi- kultúra révén túllépjen minden illuzórikus és szug- foglalkozás olyan dolog, amely annak, aki ezt belsõ Az antropozófus szellemtudományban tehát nem gesztív dolgon, akkor különösen sikeresen vághat bele képességétõl, hajlamától vezérelve, mondhatnám, azokról a ködös dolgokról van szó, mint amelyekrõl a natív megismerés helyett éppen a látomásos, hallu- abba, hogy olyan képzeteket fogadjon be magába, belsõ lelkesedése folytán ûzi, sokkal nagyobb meg- szokásos misztika beszél, hanem valamilyen belsõ cinatorikus tendenciák erõsödnének. Már abból is, ha amelyek áttekinthetõek, de újak az ember számára. elégedést adhat, mint a külvilág bármiféle egyéb lelki állapot ugyanolyan szigorú kialakításáról, amely valósan szemléljük az imaginatív megismerés útjának leírását, látszik, hogyan függnek össze a dolgok. például a matematikai módszer kialakítása közben (Krisztiánia [Oslo], 1921. nov. 26., GA 79, 46. o.) elõáll. Arról van szó, hogy az érzékfeletti kutatás (Stuttgart, 1921. szeptember 3., GA 78, 119. o.) érdekében az ember megtanul lemondani az össze- Fordította: Nagy Tibor vissza beszédrõl és a dolgok túlmisztifikálásáról, ha élhetek ezzel a kifejezéssel; arról van szó, hogy az ember a lélek fejlesztésében szigorú belsõ szisztema- Az eredeti mû adatai: tikussággal jár el, ahogyan azt az újabb kor tudo- mányos lelkiismeretébõl és tudományos fegyelmébõl Marek B. Majorek: Rudolf Steiners Geisteswissen- megszokta. Ezért van az, hogy a szellemtudomány- schaft und die Naturwissenschaft (Rudolf Steiner szel- ban is elõször azok érzik magukat elhívatva arra, hogy lemtudománya és a természettudomány), mondjanak valamit, akik a külsõ kutatásban elsajá- Bázel, 2011, Futurum. tították a tudományos lelkiismeretességet és a tudo- Az itt közölt rész a könyv 203–218. oldalán található. mányos fegyelmet. Euklideszi szabályos testek (Darmstadt, 1921. július 29., GA 77a, 145. o.) A szem (Figyelõ természet) 28 29