Page 26 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA A SZELLEMTÖRTÉNETBEN mindkét elõadásában elmeséli, hogyan utazott egy más nem volt képes. Ezt saját felelõsségemre itt azzal következõ választ adta: „Küldetése abban állt, hogy a autóban Rudolf Steinerrel, s hogy útközben Kaspar is kiegészíthetem, hogy úgy tûnik, egy igen magas- 19. század elején fennállt a veszélye annak, hogy Hauserrõl faggatta õt. Sajnos jó pár évbe telt, míg az rendû lény állt mögötte, valószínûleg egy arché teljesen megszakadhat a kapcsolat (az összekötte- érdeklõdõk is megismerhették ezek a forrásokat (korszellem). Rudolf Steiner azt mondta: ha Kas- tés) a szellemi és a fizikai világ között – a szellemi (Pfeiffer olvasóit bizonyára kevésbé érdekelte ez a par Hauser nem úgy élt és halt volna meg, ahogy világ és az emberiség tudata között. Ekkor szükség téma). tette, akkor teljesen megszakadt volna a kapcsolat volt egy emberre, aki a fizikai világban köztünk él (az összeköttetés) a Föld és a szellemi világ között. ugyan, de mégis képes arra, hogy valódi és hiteles Elõször Ehrenfried Pfeiffer 1946. december 8-i elõ- 3 adásának szavait idézem (lásd 1. forrás). A szöveg- Azért mesélem el mindezt, mert szellemi vezetés- szellemi tapasztalatokat szerezzen. Kaspar Hauser egyezés oly mértékû Heyernek az elején idézett ként valami egészen mást kell elképzelnünk, küldetése tehát az volt, hogy fenntartsa a kapcso- mondatával, hogy kétségünk sem lehet afelõl, hogy mint a fizikai szinten történõ vezetés. Kaspar latot a szellemi világ és a fizikai világ között, egészen Karl Heyer Ehrenfried Pfeiffertõl tudta ezt a Hauser a saját életében, szenvedésében és áldoza- addig, amíg 1879-ben ismét be nem köszönt a kijelentést – hacsak nem használta Rudolf Steiner tában a legmagasztosabb feladatot vitte véghez, Michael-korszak. Valójában Kaspar Hauser volt az az mások elõtt is szó szerint ugyanezt a megfogal- amit egy ember véghezvihet: összekötötte az Eget és ember, akinek individualitása fenntartotta ezt a kap- mazást, vagy nem utaztak ekkor mások is velük a Földet (fenntartotta a kapcsolatot Ég és Föld kö- csolatot (összeköttetést).” Stuttgart és Dornach között, akik hallhatták ezt a zött). beszélgetést: mindkettõ csak alátámasztaná a kije- 2. FORRÁS (EHRENFRIED PFEIFFER 1954. Fordította és a jegyzeteket írta: Korcsog Balázs lentés hitelességét. Az 1954. január 31-i elõadásában JANUÁR 31-I ELÕADÁSÁBÓL) Pfeiffer valamivel részletesebben is beszámolt er- rõl az autós utazásról (lásd 2. forrás). Ehrenfried Egy autóban ültünk, és Stuttgartból mentünk Bázel Az írás eredeti címe és megjelenési helye: Pfeiffer további Kaspar Hauserrel kapcsolatos kije- és Dornach felé. Egy kisvároson haladtunk keresztül, „Verbindung zwischen Kosmos und Erde” lentései is nagyon érdekesek, ám ebben az össze- ahol állt egy emlékmû, valakié, aki írt egy történelmi Das Goetheanum, 2012/50. Kaspar Hauser (Hauser Gáspár) képe függésben azt tartottam a legfontosabbnak, hogy könyvet. Dr. Steiner rámutatott, és azt mondta: (2012. december 15.), 10–11. o. egy korabeli magyar újságcikkben közzétegyük a Rudolf Steinerrel folytatott beszélge- Tudja, milyen emlékmû ez? Én persze nem tudtam, 4 tésérõl szóló beszámolóit. ezért elmagyarázta nekem. Megkérdeztem tõle, miért olyan fontos ez az ember, hogy külön felhívja a 1. FORRÁS (EHRENFRIED PFEIFFER 1946. figyelmemet erre az emlékmûre. Dr. Steiner azt DECEMBER 8-I ELÕADÁSÁBÓL) felelte, hogy ez az ember írt egy filozófiatörténetet, Mindig is különösen érdekeltek Kaspar Hauser él- amely A filozófia rejtélyei címû könyvének megírására EHRENFRIED PFEIFFER, 5 ményei, hiszen ifjúkorom egy részét Nürnbergben ösztönözte õt. Ezután elkezdett Kaspar Hauserrõl RUDOLF STEINER NÜRNBERGI „FOGADOTT FIA” töltöttem, és kapcsolatban voltam annak a családnak beszélni. Azt mondta: „Maga ugyebár Nürnbergben a leszármazottaival, akiknél Kaspar élt, s gyakran nõtt fel, és ott is járt iskolába. Mit tud Kaspar Ehrenfried Pfeiffer [1899–1961] 1919 decemberében, 21 évesen érkezett Dornachba, hogy Rudolf hallottam, hogy õróla beszélnek. Amikor egyszer Hauserrõl? Látta a helyet, ahol élt?” Erre elmondtam Steiner munkatársaként egy újfajta világítástechnikát dolgozzon ki a Goetheanum színpadához. A két Rudolf Steinerrel együtt utaztam autóval Stuttgart- Rudolf Steinernek mindazt, amit Kaspar Hauserrõl személyiség között kezdettõl fogva különleges kapcsolat állt fenn: Ehrenfried Pfeiffer olyan volt ból Dornachba, útközben Kaspar Hauserrõl beszél- tudtam, s ez éppenséggel nem volt valami sok. Azu- Rudolf Steiner számára, mintha a fia lenne, akit õ maga választott. Rudolf Steiner útmutatására gettünk. Megkérdeztem, mi is volt valójában az õ tán megkérdeztem Dr. Steinert, hogy mi volt a külde- Pfeiffer természettudományi tanulmányokat folytatott, fontos kísérleteket végzett Rudolf Steiner küldetése. Rudolf Steiner azt felelte, hogy Kaspar tése Kaspar Hausernek? Aki csak felületesen ismeri számára, s késõbb az Egyesült Államokban fõként a biodinamikus mezõgazdaságért tevékenykedett. Hauser egy nagyon magas fokú beavatott volt, Kaspar Hauser történetét, annak különösnek tûnhet Fejtegetései egy példamutató önállósággal rendelkezõ, természettudományos beállítottságú aki elég erõvel rendelkezett ahhoz, hogy fenntartsa a e kérdés, ám mégis feltettem, és Rudolf Steiner a antropozófusról tanúskodnak, aki méltó volt arra, hogy Rudolf Steiner fogadott fia legyen. Ezt az kapcsolatot (az összeköttetést) a Föld és a szellemi életrajzi megjegyzést azért kellett elõrebocsátanunk, hogy hangsúlyozzuk Ehrenfried Pfeiffer világ között, egy olyan idõszakban, amikor erre senki 5 Rudolf Steiner Die Rätsel der Philosophie [A filozófia rejtélyei] beszámolóinak jelentõségét. címû könyvének korábbi formáját jelentõ Welt- und Lebensanschauungen [Világnézetek és életszemléletek] keletkezésérõl szólva két filozófiatörténeti mû szerzõjérõl tesz Részlet Peter Tradowsky Das Mysterium von Golgatha, Radioaktivität und Atomkraft. Von der Aufer- 3 A Das Goetheanum angolul és németül is közzétette a két említést önéletírásában: Otto Willmannról és Richard stehung zum Pfingstgeist [Golgotai misztérium, radioaktivitás és atomerõ. A feltámadástól a pünkösdi elõadásrészletet (lásd 1. és 2. forrás), a német fordítás az egyik Wahléról. Elõbbinek az idealizmus történetérõl, utóbbinak szellemig] címû könyvébõl. Verlag für Anthroposophie, 2011, 45. o. Fordította: Korcsog Balázs szerkesztõ, Sebastian Jüngel munkája. pedig a világnézetek és a filozófia végérõl szóló mûvei is 4 Pfeiffer beszámolójának eddig ismert formáját lásd a ösztönözték Steinert említett könyvének megírására. (Lásd nyomtatottNovalis4. számában (2012. Karácsony), 20-21. o. Rudolf Steiner: Életutam. Genius, Budapest, [é. n.], 285-291. o.) 24 25