Page 24 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA A SZELLEMTÖRTÉNETBEN ÖSSZEKÖTTETÉS ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT kodásban és ítéletalkotásban, s annak nyelvi meg- Úgy tûnik, Heyer valamilyen okból nem akarta meg- fogalmazásában, mind a hétköznapi tevékeny- nevezni Ehrenfried Pfeiffert, akit szoros személyes RUDOLF STEINER EDDIG LAPPANGÓ KIJELENTÉSE KASPAR HAUSERRÕL 1 ségekben és az embertársakkal való együttélésben. kapcsolat fûzött Rudolf Steinerhez, ám az És saját életútjának alakításán is ilyen lelkiisme- Antropozófiai Társaságban 1935 körül kibontakozó retességgel és szellemi felelõsséggel munkálkodott.” konfliktusok idején sok viszálykodás volt, s egye- sekben kétségek merültek fel a munkásságával kap- A késõbb történészként tevékenykedõ Karl Heyert csolatban, aminek persze inkább személyes, mint- Richard Steel (1888–1964) személyesen Rudolf Steiner vezette rá sem érdemi okai voltak. Éppen a Rudolf Steinerhez két tudományterület tanulmányozására: elõször a való hûsége volt az – melyet Pfeiffer a tanító halála jogi doktorátus megszerzésére, majd a történelmi után Marie Steinerre ruházott át –, ami 1935-ben stúdiumokra. Még doktori disszertációjának témáját Karl Heyer antropozófus történész révén Rudolf Steiner több fontos kijelentése maradt ránk Kaspar Hauser arra késztette õt, hogy aláírja azt a végzetes memo- is Steiner javasolta neki: „A fejedelem fogalmának lényérõl és földi küldetésérõl. Thomas Meyer korábbi közleménye után nemrég Richard Steel, a berlini Karl König randumot (Denkschrift), amelynek következtében átalakulása [Machiavellitõl az újkori egység- 2 Intézet vezetõje is arra az eredményre jutott, hogy Ehrenfried Pfeiffer volt az egyik ilyen közlés forrása. A következõ Ita Wegmant és Elisabeth Vreedét kizárták a veze- államig]”. Ez volt az a téma, amely elvezette õt cikkben közzétesszük Pfeiffer két elõadásának egy-egy részletét, ahol elmeséli Rudolf Steinerrel folytatott beszélge- tõségbõl, számos kortársukat pedig az Antropozófiai Kaspar Hauserhez, és maga Heyer is csak késõbb is- tését Kaspar Hauserrõl. Ez az egyetlen ismert forrás, ahol Steiner beavatottnak nevezi „Európa gyermekét”: Társaságból. Az 1950-es évek végén, amikor Heyer merte fel, hogy erre a [Rudolf Steinerrel folytatott „Kaspar Hauser egy igen magas fokú beavatott volt, aki elég erõvel rendelkezett ahhoz, hogy fenntartsa a könyve megjelent, még korántsem gyógyultak be sorsdöntõ] beszélgetésre éppen 1912. szeptember kapcsolatot (az összeköttetést) a Föld és a szellemi világ között, egy olyan idõszakban, amikor erre senki más nem ezek a sebek. 29-én, Michael-napon került sor, Kaspar Hauser szü- volt képes.” (K. B.) letésének 100. évfordulóján. Amikor [2012-ben] elkezdõdtek az elõkészületek Kaspar Hauser születésének 200. évfordulójára, és Kaspar Hauser-könyvének elõszavában Heyer a kö- több publikáció is megjelent róla, akkor tudato- Minden bizonnyal Karl Heyer volt az elsõ, aki ösz- Heyer könyvének elsõ kiadása [1958] óta mindmáig vetkezõket írta: „E könyvben arra teszünk kísérletet, sodott bennem, hogy ezt a forrást – legalábbis a né- szegyûjtötte, feldolgozta és összefüggéseiben is fel- folyton kifogásolják, hogy Heyer nem nevezi meg a hogy a Kaspar Hauser-kutatásból és -irodalomból met nyelvterületen – alig ismerik, mivel Pfeiffer tárta Rudolf Steiner Kaspar Hauserrel kapcsolatos forrást, csupán zárójelben jegyzi meg, hogy „teljesen ismert hatalmas tényanyag számos fontos elemét ezzel kapcsolatos elõadásai csak nemrég kerültek elõ kijelentéseit (az Összkiadásban található néhány hiteles forrásból származó” kijelentésrõl van szó. összevessük az antropozófia általános és speciális a hagyatékból, s eddig nem fordították le õket kutatási eredményeivel. Mint mindenütt, úgy itt is közléstõl a különbözõ személyekkel folytatott németre. Személy szerint én ezt sosem tartottam igazi prob- érvényes, amit Rudolf Steiner többször kifejtett a magánbeszélgetésekbõl ránk maradt kijelentésekig). lémának, hiszen Karl Heyer mûvének elmélyült ta- kétféle kutatási módszer (az érzékszervi-külsõ és az Tudomásom szerint két szövegrészrõl van szó A Beiträge zur Geschichte des Abendlandes [Adalékok a nulmányozásakor hamar kiviláglik, hogy az õ ese- érzékfeletti kutatás) viszonyáról: hogy a kettõnek ki Ehrenfried Pfeiffer elõadásaiban. Az elsõ a New York Nyugat történetéhez] címû mûvének kilencedik kö- tében egy morálisan és szakmai szempontból is kell egészítenie egymást. Ha alagutat kell építeni, állambeli Spring Valleyben 1946. október 13. és tetében [Kaspar Hauser és Közép-Európa sorsa a 19. kiemelkedõ személyiségrõl van szó, aki kutatásait a akkor az úgy történik, hogy a hegy mindkét oldaláról december 22. között tartott elõadások nyomtatott században], annak is a legutolsó oldalán Heyer a következõket írta: „Hogy Rudolf Steiner milyen legapróbb részletekig menõen nagyon komolyan egyszerre kezdik el fúrni a hegybe az alagutat. S ha a kéziratában található: Pfeiffer a negyedik elõadást dimenziókban látta Kaspar Hauser alakját, arról ez a vette. Karl Königgel folytatott tartalmas levelezése számítások helyesek voltak, és a kivitelezés is pon- szentelte Kaspar Hausernek („The Task of Michael (teljesen hiteles forrásból ránk maradt) közlése is is errõl tanúskodik. És Hans Huber szép nekro- tos, akkor a hegybe vájt két járat a hegy belsejében Archangel. Five Lectures” [Michael arkangyal tanúskodik: »Ha Kaspar Hauser nem úgy élt és halt lógjának szavai is megerõsítették ezt számomra: éppen egymásba fut.” feladata. Öt elõadás], megjelent Ehrenfried Pfeiffer volna meg, ahogy tette, akkor teljesen megszakadt „Karl Heyer személyében egy olyan emberrel talál- Ma bizonyosra vehetjük, hogy Rudolf Steiner mûveinek gyûjteményes kiadásában: Notes és volna a kapcsolat a Föld és a szellemi világ között.« kozhattunk, akiben nagyfokú lelkiismeretesség élt, Ehrenfried Pfeifferrel folytatott beszélgetése a kér- Lectures. Compendium I [Feljegyzések és elõadások, – E kijelentés további [hatalmas] távlatokat nyit.” mégpedig az élet minden területén: mind a gondol- déses idézet forrása. Lehetséges, hogy más források I. kötet], Mercury Press, Spring Valley, 1991). Néhány évvel késõbb, 1953/54-es elõadásaiban is léteznek, de meggyõzõdésem, hogy ez az a forrás, Pfeiffer még egyszer elmesélte ezt a Rudolf Stei- amelyet Heyer ismert, ám pontosabban nem neve- nerrel folytatott beszélgetését. E második szöveg- 1 Rudolf Steiner Kaspar Hauserre vonatkozó közléseinek eddigi legteljesebb – és a legújabb kutatások figyelembevételével készült – ösz- zett meg. Kaspar Hauser-kötetének elõszavában már hely a gyûjteményes kiadás második kötetében szeállítása a Novalis folyóirat 4. nyomtatott számában jelent meg 2012 Karácsonyán: „Rudolf Steiner kijelentései Kaspar Hauserrõl – 1958-ban köszönetet mondott mindazoknak, akik Európa gyermeke az antropozófia fényében”, 12–23. o. (Ugyanitt Kaspar Hauser lényének és küldetésének mélyebb összefüggéseirõl „közléseikkel vagy más módon segítették a mun- jelent meg „Rudolf Steiner and Spiritual Leadership” és valódi dimenzióiról is bõvebben olvashatunk: 8–31. o.) [Rudolf Steiner és a szellemi vezetés] címmel káját, sõt egyáltalán lehetõvé tették azt”. S ezután 2 Thomas Meyer már Karl Heyer Kaspar Hauser-könyvének 4. kiadásához (1999) írott elõszavában felhívta a figyelmet arra, hogy ennek (Compendium II, 1991). Pfeiffer elõadásaival egy hozzáfûzte, hogy ez – mások mellett – mindenek- a közlésnek Ehrenfried Pfeiffer a forrása. Lásd Thomas Meyer: „Karl Heyer und das Schicksal seines Kaspar-Hauser-Werkes” [Karl idõben Heyer éppen forráskutatást végzett az 1958- Heyer és Kaspar Hauserrõl szóló mûvének sorsa]. In: Karl Heyer: Kaspar Hauser und das Schicksal Mitteleuropas im 19. Jahrhundert elõtt Ehrenfried Pfeiffernek is szól. [Kaspar Hauser és Közép-Európa sorsa a 19. században]. Perseus, Basel, 1999, S. XVI-XVII. (Magyar kiadás: Arkánum, Ispánk, 2013.) ban megjelenõ [Kaspar Hauser-]könyvéhez. Pfeiffer Thomas Meyer „felfedezésére” Jens-Peter Manfrass olvasói levele is utal a Das Goetheanum 2013/3. számában (2013. január 19.), 13. o. 22 23