Page 29 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A MEDITÁCIÓBAN A koncentráció gyakorlatához hasonlóan a meditá- ahol az emberismeretet egész ritmikus rendszerünk- TANÍTÓK MEDITÁCIÓJA I. 8 cióban is megváltozik a figyelem minõsége: gondol- kel befogadjuk”. Ez arra vonatkozik, hogy elõször a A földi lény látszatában kodó figyelembõl megismerõ érzéssé, majd befogadó gondolkodó, majd az érzõ figyelem éli meg a meditá- Él a szellem akarata, akarattá alakul. ciós szöveg elsõ magasabb jelentését. A mondat min- „…Az egész tudatot üresen tartani a képzetektõl den új meditálásánál új és új magasabb jelentéshez A bölcsesség fényeként magát adva, (gondolatoktól), és mégis ébren maradni. Csak ébren juthatunk. És belsõ erõt eltakarva; lenni, semmit sem gondolni... Tartalomtól üres, éber Példaként: „Abba, ami voltaképpen szabaddá válik – A saját lény énjében tudat! De ez a tartalommentes éber tudat – ezt belül- mindegy, hogy étertestnek nevezzük vagy intelli- Világít az emberi akarat, rõl lehet észlelni csak – nem marad sokáig így.” A szel- genciának –, bizonyos mértékig ebbe áramlik bele a lemi valóság tölti be. 6 már a születéssel alászálló én, és folyamatosan át- Mint gondolkodás kinyilatkoztatása, A „de” kötõszó meditációjánál a meditáció ugyan- alakítja (átszervezi); úgyhogy ebben az idõben az Saját erejére támaszkodva; ezen klasszikus sorrendjét követtük, amit Steiner a örök én átáramlik azon, ami akkor képzõdik: a sza- És a saját ereje hatalmában egyesülve 9 pedagógusoknak ajánl. „Elõször az emberismeret baddá váló intelligencián, a megszületõ étertesten.” A kozmikus bölcsesség fényével felvétele, illetve észrevétele, azután a megértése, az E szöveg most igen hosszú, egy-egy szóba nem lehet emberismeret meditatív megértése következik, mi- tömöríteni. Meg kell alkotnunk a szöveg értelmére Szellemi énné: közben belsõleg egyre jobban bemegyünk oda, ahol vonatkozó kifejezést, esetleg több szóból, ezt visszük Alakít engem, aki az emberismeretet az egész ritmikus rendszerünk „fel” magunkkal szavak nélkül, és így lépünk be a befogadja, s akkor olyan emlékezésünk van az em- meditációba. Isteni-Magasságokhoz fordulok berismeretrõl, mely szellembõl jövõ.” 7 Például: „Az Én a megformáltat szabaddá alakítja” Megvilágosodási erõket keresve. Itt Steiner a ritmikus rendszerrõl ír, mert a megis- vagy „Az Én a megformáltat formától mentessé ala- merõ érzés erõi az asztráltestbõl a ritmikus rendszer kítja” vagy „Az Én feloldja a formát” vagy „Az Én az Fordította: Székely Anikó felõl válnak szabadokká. A meditáció, koncentráció intelligencia szabaddá válásában jelen van”. egy pontján – errõl már volt szó – a gondolkodó fi- gyelem érzõ figyelemmé lesz. Az elõzmény az érzõ KÉPMEDITÁCIÓ Ez a szöveg igen sokrétû, hosszú. Részletekben dol- gozzuk fel meditációban. Ilyen hosszú és árnyalt szö- erõk szabaddá válása a ritmikus rendszerbõl. Az érzõ Képmeditációval akkor élünk, ha egy mesét, egy tör- Szent Mihály legyõzi a sátánt. figyelem megismerõ, a pedagógiai intuíciók forrása a veg fokozatos megértése után a befogadó figyelem ténetet akarunk elmondani, vagy meg akarunk ér- Szoborcsoport a bécsi Hofburgban. meditációban. eszközével próbálunk a meditáció felé haladni. Majd tetni egy szimbolikus képet. Ekkor a képet belsõ egy kifejezést helyezünk figyelmünk középpontjába Hogyan lépünk be egy mondat-meditációba? Je- látással magunk elé idézzük, és elhallgattatunk min- ban. Ezzel a megismerõ érzéssel fogadjuk a képbõl a szövegbõl, melybe belesûrítjük a megértett értel- len esetben a meditációs mondat ember-ismeretre den fogalmiságot, mely spontán módon mindig meg- sugárzó, érzésben megjelenõ értelmet, jelentést. met. A kifejezés a lényeget érintse. vonatkozik. A meditációs mondat magasabb jelen- jelenik. Csak a képet nézzük magunkban. Nézhetjük is a képet, ha igazi alkotás. A mese- Például egy részlet feldolgozása: „A saját lény énjé- tését keressük. Az informatív szinten ez nem meg- A képek érzésekbõl állnak, közvetlenül, velünk való történet mondásakor mi alkotjuk meg a belsõ képet a ben világít az emberi akarat.” található. A meditációs mondat szavainak értelmét azonosságban. Dualitás nélkül hatnak ránk. A képet történetrõl, szereplõkrõl. Azután szavak nélkül elkezdjük a meditációs fel- megpróbáljuk egyetlen egységgé formálni, lehet intenzív nézés következtében elhalványodni látjuk, Számos témát találhatunk a képmeditációra az evan- egyetlen szóba is tömöríteni, melyen az egész majd el-tûnik. Ekkor olyan érzések merülnek fel, emelkedést. Szavak nélküli koncentrált tudati hely- géliumokban. A figyelem intenzitásának a mérté- zetben mindig létrejön a felemelkedés. mondatot értjük. (Egy idõ múlva e nélkül is tudjuk a amelyek a kép jelentését közlik. Erõs, intenzív figye- kében igen magasrendû jelentésekhez vezet a kép- magasabb jelentést keresni.) A tömörített mondatra, lemmel elérjük, hogy tanúivá válunk a képbõl szár- A felemelkedés megkönnyíti az egész szöveg értel- meditáció. Kiválasztunk minden esetben egy-egy mint egy hármashangzatból sûrített akkordra fi- mazó érzések érkezésének, és nem keverednek bele a képet, vagy egy egész jelenetet a történetbõl, amit el mére való rálátást. De az egész szöveggel egyszerre gyelünk, szavak nélkül. Azután úgy járunk el, aho- mi szubjektív érzéseink. Ha a már eddig leírt meditá- nem tudunk felemelkedni, csak a szöveget egybefogó akarunk mondani, majd egy olyan képet alkotunk, gyan a szó-meditációnál. Ez a folyamat a felemel- ciós munkában gyakorlatot szereztünk, akkor meg- egyetlen kifejezéssel. Például: „Szellemi énné.” mely az egész szöveget képviseli. kedésé. „…miközben egyre jobban bemegyünk oda, ismerõ érzés ébred bennünk a képpel való munká- 6 Rudolf Steiner: Elõadás, 1923. április 27. (GA 84) 8 Rudolf Steiner: Meditatív embertan. 7 Rudolf Steiner: Meditatív embertan. 9 Rudolf Steiner: Meditatív embertan. 26 27