Page 27 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A MEDITÁCIÓBAN A PEDAGÓGUS BELSÕ MUNKÁJÁRÓL A koncentrált figyelem az Én munkája, s ez a figye- ha igazán aktívan kezdenek gondolkodni, egyáltalán lem folyamatosan Én-szubsztanciává lesz. Oda- nem tudnak másképpen, mint úgy, hogy hagyják a SZÓ-, MONDAT- ÉS KÉPMEDITÁCIÓ adottságban jön létre. A szétszórt figyelem és az ön- szellemi világot belejátszani.” 5 maga felé fordított figyelem mögött az ego áll. A következõ tapasztalások is felhasználásra kerül- A figyelem teljes odaadottsága, az ingamozgás foko- nek a meditációs munkában, ezért elõnyös, ha már az zatos megszûnése azt eredményezi, hogy a gyakorló abba való belépés elõtt átgondolhatóak. Székely Anikó ember úgy képes a tárggyal azonosulni, hogy éber A tárggyal való azonosságból kibontakozva a gon- marad, és így megismerõvé válik a tárggyal való azo- dolkodó figyelem érzõ figyelemmé alakul. Ez azt nosulásban. A tárgy sokféle lehet: lehet az észlelés jelenti, hogy az érzés ért. Az érzés megismerõ lesz, Rudolf Steiner élete példájával és mûveivel mind- lélektõl lélekig közvetlen összekötõdést hoztunk tárgya, a gondolkodás tárgya, a meditációs gondolat mint az archaikus embernél és a kisgyereknél, de itt annyiunknak megmutatta a forrást, amibõl merí- létre a gyermek és önmagunk között. És ez az össze- tárgya stb. ez a jelenség: tudatos. A szív gondolkodni kezd. tett. Megmutatta a forráshoz vezetõ utat is. kötõdés hihetetlen jelentõséggel bír a gyermek ér- A figyelem mindig azonosul a megismerendõvel, A tárgy ideája ebben a nem szubjektív érzésben nyeri A szellemtudományos pedagógia is az említett for- zésvilága, morális és akarati vezetése számára.” 2 a tárgyával, de az egoisztikus öntudat ezt éberen el „olyanságának” tapasztalását. A tárgyat alkotó rásból fakad. Megközelítése a pedagógus megismerõ A meditációval nem valamiféle tudást akarunk sze- nem viseli el. Oda kellene adnia a saját magához akarat tapasztalásában pedig a tárgy elnyeri a gon- munkájára épül. A megismerõ munka a pedagógiai rezni, hanem tapasztalni szeretnénk. A tárgyi világ- kötött figyelmet, azaz saját magát. dolkodás áramába való felvételét, és ezáltal egy érzékenység, tudatosság szakadatlan megújulását ból kiindulva a hidat is tapasztaljuk, amellyel a szel- Ezeknek a tapasztalásoknak a megszerzése és átgon- magasabb, egy univerzális jelentés és összefüggések eredményezi. Eszköze a meditáció. lemi világ felé indulunk. Ez a mi szellemi erõinkbõl dolásuk világos hátteret nyújt a meditációba való tu- tapasztalásának, azaz megimerésének lehetõségét. A pedagógus megismerõ tevékenysége a saját szabad szövõdik. Szellemi erõink megismerése a szellemi datos belépéshez. Általuk a meditációba való belépés A tapasztalások individuálisak. figyelemerõinek rendszeres, maga által kontrollált világ megismerése. Szellemi erõink felébresztése tör- a koncentrációs folyamat folytatásaként élhetõ meg. Nem meditálhatóak a tudományos és technikai fo- mûködtetése, melyek ezáltal „önmagukból növeked- ténik a meditációban, a Logosz bennünk élõ erejével. A koncentrációs gyakorlatban a tárgy képének, kép- galmak kifejezései, mert egyértelmûek és nem jele- nek”. 1 Minden felemelkedéssel az válik egyre inkább ta- zetének szemlélését a funkcionáltatása követi. A nik meg mögöttük a megismerés evidencia-érzése. pasztalássá, milyen módon él a Logosz, az Ige ben- A tanító a gyermeknek az élet- és érzõorganizmu- gyakorlónak csak a gyakorlatot kell végeznie, a köz- Hiányzik mögülük az õsjelentés többértelmûsége és nünk. Az Õ léte bennünk akkor kezdõdött, amikor az sából felszabaduló erõivel jut kapcsolatba a tanítás- ben fellépõ szellemi jelenségek kísérni fogják azt. a fogalmak érzésben való megközelítésének a lehe- Ige testté lett. nevelés folyamatában. A gyermek ezeknek az igény- Nem állíthatóak a középpontba. Kiderül a gyakorló tõsége. bevételével emlékezik, figyel, ír, olvas, még a tréfál- A meditáció mint eszköz a koncentrált figyelembõl számára, hogy a tárgy formáját a funkció határozza A szó-meditációval foglalkozunk elõször. A válasz- kozás is ebbõl a háttérbõl fakad. A tanító belsõ mun- épül, mely az úgynevezett alapgyakorlatok élõ ele- meg. Tanúja lesz figyelmének, s gondolatalkotó tevé- tott szó egy kötõszó: „de”. Elõször elmélyült után- kája, szabad erõinek mozgósítása érzékenyen érinti a me. Ezért az alapgyakorlatok gyakorlása a meditá- kenysége közben olyan erõs lesz figyelme, hogy meg gondolkodással mondatok közé helyezzük, és gon- gyermekben ébredõ szabad erõket. Tanító és tanít- cióba való belépéshez nélkülözhetetlen. tudja figyelni a gondolkodó figyelem, illetve a gon- dolatban létrehozzuk funkcióit a mondatok között. vány között az említett folyamat párbeszéddé válik a „A meditáció azt igényli, hogy észrevegyük saját fi- dolkodás tevékenységét, miközben gondolkodik. Ellentétet, fokozást, halogatást stb. hozhat magával láthatatlanban. A tanító aktív tudatos belsõ munkája gyelmünket, minden jelenségben, tárgyban, gondo- A figyelem a tárggyal tudatosan azonosul, majd túl- megjelenése. Magasrendû fogalmiság, jelentések mozgásba lendíti, tevékenységre szólítja a gyermek latban, érzésben, elterelésben, szórakozásban és az nõ ezen a tevékenységen és intenzitásának egy pont- egymáshoz való viszonyulását változtatja meg. szabaddá váló erõit, melyek a gyermekben nem tuda- álomban is.” 3 ján „megfordul”, befogadja, ami felé áramlik. Meg- Most kezdjük el a tulajdonképpeni meditációt. A „de” tosan ébrednek, hanem fejlõdésének rejtett hát- tapasztalja, ahogy a tárgyat alkotó akarat alakítja Erre az észrevételre nevel a koncentráció gyakorlata, terében. A szabaddá váló erõk kapcsolatban vannak most már a gondolkodó figyelmet. Ez már az ideából értelmének többféleségét egyetlen szóba sûrítjük. és segítséget nyújt a szétszórt figyelemerõk (melyek az organizmusban maradó testhez kötõdõekkel. Ha áramló akarat, ami mindannyiunkban él nem tuda- Ezt tesszük intenzív figyelmünk tárgyává. Egyetlen Én-erõk) helyreállítására. A helyreállítás a teljes oda- az említett folyamat életteljes, akkor a gyermek fizi- tosan – az ember alkotta tárgyak felismerése esetén sûrített gondolat. Ezt szavak nélkül gondoljuk. Ez a adottság elérése, ami azt eredményezi, hogy megszû- kailag is, lelkileg-szellemileg is jó állapotban van. 4 ez kiderülhet. Ekkor a gondolkodásunkat ez az aka- meditáció. nik az „ingamozgás” a tárgy és a megismerõ ember rat vezeti tovább és a befogadó figyelem koncent-rált Fel kell figyelnünk egy pár sorra, ami a gyermek és a (alany) között. tanító szabad erõinek szoros kapcsolatáról tudósít marad, de finom érzékenységgel engedi, hogy ve- Ez a gondolás eddig meg nem élt érzéseket hoz magá- minket. „Ha keresztülvittük azt a folyamatot, hogy zessék. val, melyek értelmet hordoznak. szellemi erõinket életre keltettük magunkban, akkor „A gondolkodásnak, nem a gondolatoknak kell aktív- vá lenniük. Ez az aktívvá válása a gondolkodásnak 2 Rudolf Steiner: A pedagógiai-didaktikai mûvészet megújulása a szellemtudomány révén, VII. úgy jön létre, hogy a szellemi világ belejátszik. És ma, 5 Rudolf Steiner: Das Goetheanum ein Umwandlungsimpuls und 1 „A léleknek logosza van, önmagából növekvõ” (Herakleitos, 3 Georg Kühlewind: Útmutató. Auferstehungsgedanke, 5. 3. 1919 (GA 188). Töredékek) 4 Rudolf Steiner: A szellemi világ küszöbe, I. fejezet. 24 25