Page 32 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A GAZDASÁGBAN oldalán. És ebben csak a jövõbeli szükségletek mér- mumot, elválaszthatatlan a másik gondolattól, mi- Utóbbi a kiadásokra koncentrál, pontosabban a vá- tékadók, nem a gyártási költségek. A helyes ár kiala- szerint – nem pénzben, hanem munkában – vissza sárlás mögött láthatatlanul, elkötelezetten dolgozó kításában e gesztus hordereje óriási. kell adni a közösségnek azt, amit a közösség munká- emberek helyzetére, és a szociális organizmus egész- Azzal, hogy a vevõ saját szükségleteit elégíti ki, min- jával megadott neki. És az ember csak érdeklõdik em- séges életére, amely egyáltalán lehetõvé teszi, hogy den egyes vásárlás biztosítja, hogy a termék elõállí- bertársai iránt, ha kötelességének érzi, hogy azt a legyen jövedelem. tásában részt vevõ összes szereplõ szükségleteit is munkamennyiséget, amelyet õérte elvégeznek, vala- Értekezésemet egy összehasonlítással szeretném 2 kielégítsék, mégpedig teljes mértékben, nem csak az milyen formában visszaadja.” Egyedül a munkával lezárni. A szellemi világba tudvalevõleg nem lehet alapvetõ szükségletek szintjén. Ennek nemcsak tanulhatja meg az ember viszonozni azt, amit a töb- belépni megfelelõ iskolázás nélkül. Az iskolázás ma helyben lesz meg a hatása, hanem egyformán ér- biek munkájának köszönhetõen kapott. Az össze- fõleg az egoizmus szigorú nevelésére épül. Ha szemé- vényes lesz minden dolgozóra, akárhol dolgozzon is a tartozás így valós élménnyé válik. A közösség jogok- lyes érdekbõl, az egész világra és az összes emberre ki világon valamilyen munkán. A helyes ár így minden kal, de kötelességekkel is együtt jár, a munka az egyik nem terjedõ egoizmussal lépjük át a küszöböt, soha egyes vásárlás alkalmával gyógyító preparátumként ilyen kötelesség. „[...] A szociális viszonyok miatt nem találkozunk a szellemi valósággal; szép képek hat, amely hatásával dinamizálja a teljes gazdasági persze mindenki kénytelen dolgozni, és az ember illuzórikus tükrözõdését látjuk, amelyet áthatnak a szervezetet. A szereplõk ráadásul az egész világon csak aközött választhat, hogy éhen hal vagy dol- saját érdekek. A gazdasági életben is egy másik világ- 3 egyenrangú felekként találkoznak egymással. gozik.” A megfogalmazás éles, de helytálló. ba lépünk, amely sok szempontból a szellemi világ A helyes ár elve számokkal alátámasztott, gazdasági A munka a földi emberré válás egyik legfontosabb leképezõdésének tûnik. Ahogy a görögöknél a filozó- belátásra épül, nem erkölcsi-etikai alapállásra vagy inkarnációs misztériumával függ össze: az akarat fia volt a gyakorlás terepe, ma a gazdaság az. És itt, valamilyen megszerzett vagy kikényszerített kibontakoztatásával. A mai civilizációban sokat tesz- akárcsak a szellemi világban, nincs helye saját érdek- „jóságra”. Ellenben az, hogy az ember morális maga- nek az ember bensõ magva és földi akarata közötti nek; a gazdaság világában minden egyes egoista lé- tartása ettõl fokozatosan fejlõdni fog, talán az egyik kötelék megbénításáért, vagy akár elszakításáért. És pés eltorzítja az árakat, és csak „nyomort, szegény- 4 lehetséges következmény – de semmiképpen sem az emberi közösségben egy rejtett, bölcs hang azt séget és szükséget” szül. elõfeltétel. mondja a munkára való kötelezéssel: „ezt ne boly- Ahhoz, hogy a jövõ a mi ügyünkké váljék, csak a he- gasd” – mindezt persze a legnagyobb szabadságban, Az elv jövõbe forduló tekintete a döntõ tényezõ, lyes árat látom lehetséges útnak. Az elsõ lépés az, ezért fogalmaz Rudolf Steiner így: „éhen hal vagy hiszen a helyes ár olyan jövedelmet biztosít, amely az hogy Steiner gazdaságtanának alapfogalmát, a he- dolgozik”. Egyszerûen az emberi méltóságról és an- lyes árat annak végsõ konzekvenciájával együtt hoz- eljövendõ szükségleteket fedezi. A jövedelem nem a megérne egy-egy pontosabb értekezést, ugyanis nak jövõjérõl van szó – a munka ebben az értelemben záférhetõvé és érthetõvé tegyük. Második lépésben múltbeli teljesítményt díjazza – fedezi a megélhetés ezek a háttérben burjánzó pénzfolyamatok akadály- ennek az õre. A dolog komolysága miatt a feltétel nél- asszociatív hálózatokat kell kiépíteni – nem túl kicsi- költségeit, amelyek még csak épp felmerülõben ként nehezítenek meg a reálgazdasági folyamatok küliség posztulátuma veszélyesnek tûnik – mintha a ket, nem túl nagyokat, és ezeket is hálózatba kell vannak. A helyes ár ezáltal egyszerre lesz a munka és javítása irányába tett minden egyes lépést. fürdõvízzel együtt a gyermeket is kiöntenék. a jövedelem reális, szociális és sorsszerû szétválasz- szervezni –, hogy az árak érzékelhetõek, megítélhe- tásának kiindulópontja és útja. Elõbb a jövedelem, A MUNKA MINT AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÕRE A jövedelem biztosítását keresve a feltétel nélküli tõek legyen, és hogy ezáltal megteremtõdjék a helyes aztán a munka. A jövedelem így már csak idõben sem alapjövedelem és a helyes ár szöges ellentétben áll árak átláthatósága: ennek a terméknek itt vagy ott Az alapjövedelem kívánt jellemzõje, a feltétel nélkü- mérhetõ a munka alapján, és de facto elválik tõle. egymással. Míg az egyik rendszeres pénzinjekciókkal mennyi lenne a helyes ára? Ebbõl fokozatosan létre- liség az egyén jogát hangsúlyozza, és felszabadítja a szeretné fedezni az alapvetõ szükségleteket, a másik jönne a helyes árak fluktuáló, világméretû gazdasági Amint a jövedelem a helyes árak révén az összes jövõ- közösség mindenféle igénye alól – és ezáltal korlá- arról gondoskodik, hogy minden elvégzett munkát térképe. Harmadik lépésben pedig azután konkrét beli szükségletet fedezi, ráadásként minden dolgozó tozza is. És rossz fényben tünteti fel a munkát. megfelelõen fizessenek meg, és ezzel fedezzék az következtetéseket lehetne levonni ezekbõl – az em- számára megteremti a kreativitás és a saját képes- A munkának semmi köze az ilyen szabadsághoz, ségek kibontakoztatásának tulajdonképpeni alapját. hanem a karmához van köze. Munka ott keletkezik, összes szükségletet. Ha az egoizmus szempontjából ber által, az emberért –, és ebbõl közösen tanulni le- vizsgáljuk, ezt látjuk: elõbbi a saját jövedelemre kon- hetne… A nehézséget ebben az jelenti, hogy minden egyes ahol az egyén többiekért való elkötelezõdése talál- centrál, azaz a megélhetéshez szükséges pénzre, Fordította: Nagy Tibor vásárlás alkalmával a pénz, és ezzel egy elfátyolozott, kozik a többiek elismerésével; a munka viszony, kap- mindegy, hogy az mibõl származik és honnan jön. alig érinthetõ probléma is jelen van. Az elmúlt száza- csolat, a pont és az õt körülvevõ környezet találko- (Megjelent a Mitteilungen aus dem anthroposophischen dokban a pénz egyre jobban eltávolodott a reálgazda- zása. A munka a saját sors kibontakozásának helye, Leben in der Schweiz, 2013. VII/VIII. számában.) ságtól, értéket csinált magából és értéket vívott ki és ez a kibontakozás a többi ember szükségletének magának. Ennek hatása katasztrofális, és fõleg há- megismerésében nyilvánul meg. És azt, amire az 2 Rudolf Steiner itt megállapítja, hogy a munka csak munkára 4 „[...] hogy minden emberi nyomor pusztán az egoizmus követ- rom szinten nyilvánul meg: a földvásárlásban, a hite- egyénnek szüksége van, a többi ember munkája hoz- cserélhetõ, és hogy a pénz semmi esetre sem helyettesítheti a kezménye, és hogy egy emberi közösség szükségszerûen nyo- lek bebiztosításának módjában és az irányított ta létre. „[...] az a gondolat, hogy ennyi és ennyi munkát – 1918. 11.3 0., GA 186, 46. o., 3. kiadás, 1990. morra, szegénységre és szükségre jut, ha bármilyen módon is inflációban. Mindhárom szempont önmagában is ember dolgozik azért, hogy elõteremtse a létmini- 3 Kivonat Rudolf Steiner „Tervezik a kötelezõ munkát” kérdésre egoizmusra épül.” – Szellemtudomány és szociális kérdés, GA 34, adott válaszából – 1919. 05. 30., GA 337a, 78. o., 1999. 191. o., 2. kiadás, 1987. 30 31