Page 51 - Antropozofia_2013.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA AZ ÉN MEGISMERI ÖNMAGÁT teljesítés maga a szabad tett. Tehát a belsõ szabadság nia a maga sajátosságában. Utána még hozzáteszi: ez helyet. Rudolf Steiner a beszélgetés mestere volt, er- a király. A fény – válaszolta a kígyó. Mi üdítõbb a felelõsséget jelent, és a felelõsség belsõ szabadságot azt jelenti, hogy Mihály lénye beköltözött az emberi re több beszámoló is utal. Amikor az emberek Rudolf fénynél? – kérdezte amaz. A német erquicklich – üdí- is egyben. Abban az életkorban, amiben vagyok, lélekbe. Él bennünk egy bizonyos erõ, mellyel a külsõ Steinerrel beszéltek, soha nem érezték azt, hogy fö- tõ – olyan jelentéssel is bír, hogy frissítõ, élettel teli. gyakran szólok így magamhoz: „Most már aztán tisz- kultúrában tulajdonképpen visszaélünk. Vissza- lülrõl beszélne hozzájuk. Lehet, hogy ez a kulcsa az õ Nem az a lényeg benne, hogy kellemes, hanem hogy tességesen csináld végig ezt és ezt a gyakorlatot!” Azt élünk vele, mégpedig úgy, hogy csak külsõ célokra hatásának, hogy birtokában volt annak az óriási ké- élettel hasson át. Erre a kérdésre így válaszol a kígyó: hiszem, ebben a hozzáállásban megvan a szabadság, használjuk, a technika és a gazdaság területén. Mivel pességnek, hogy egyenrangú partnerként tudott A beszélgetés. melyet saját magamban tapasztalok. ez így van, és mivel az ember elérte ezt a szintet, beszélni bárkivel. Nem tudom megmagyarázni, hogy Miért üdítõbb a beszélgetés a fénynél? A fény köny- Rudolf Steiner már az iskolázás elején átadhatja a Rudolf Steiner miért nem beszélt közvetlenül a be- 1924-ben egy ifjú orvosoknak tartott kurzuson nyen megszilárdulhat. A fény véleménnyé válhat. kapott kérdésre válaszolva nagyon szépen fejezte ki saját belsõ iskolázásért viselendõ felelõsséget a ta- szélgetésrõl. Csak az én vélelmezésem, hogy azért Nem kell, hogy rossz legyen a vélemény, de a véle- Rudolf Steiner a belsõ szabadság feltétlen szüksé- nítványnak. Ez természetesen nem csökkenti a taní- nem tette, hogy ne adjon ezzel kész sémákat és külsõ mény legtöbbször túl szûkös. Olyan képek is kiala- tó szerepét, ezzel így van egy matematikus hallgató formákat. Hogy mekkora a beszélgetés jelentõsége a gességét. Egy csoport fiatal orvos és terapeuta for- kulhatnak, melyek megmerevedtek. Olyan megme- is. Neki is már a tanulmányai elején tudnia kell, hogy földfejlõdés jövõje és a Merkúr-idõszak szempontjá- dult hozzá. Azt mondták neki, hogy nem boldogul- revedett képek jöhetnek létre, melyekben már nincs nak a sok meditációval, túl nagy feladatot jelentenek érti-e a matematikát. De a tanítóval való találkozás ból, ezt megmutatja egy olyan szöveg, melyet ebbõl a légzés. Ezzel szemben az az üdítõ a beszélgetésben, számukra. Egészen megható azt látni, hogy Rudolf nem helyettesíthetõ könyvekkel. Azt a képességet, szempontból Rudolf Steiner nagyra értékelt. És ez hogy a beszélgetés lélegzés, a beszélgetés élõ fény. Az hogy megragadjuk ezt a nem tudatos szellemiséget, Goethe egyik meséje. Rudolf Steiner azt mondta, Steiner hogyan próbálja meg elvezetni e fiatalembe- élõ fény átélésében ébredhet föl az emberi akarat. A vagy legalábbis kísérletet tegyünk rá, értelemmel teli hogy ezt a mesét a mihályi szféra inspirálta. Biztos reket a belsõ szabadsághoz. Azt mondja, hogy ha fénynek van egy olyan fajtája, mely magában hordoz- ezeket a dolgokat helyesen szemléljük, akkor nem dologként kell megélnünk. Akit megérint ezt a terü- emlékeznek rá, a kígyó eljut a föld alatti sziklatemp- za azt a veszélyt, hogy külsõdleges célokat tûzünk ki, nyomaszthatják a lelket: Ti végzett orvostanhallga- let, annak nem kell további magyarázat arra vonat- lomba, és megpillantja a három, illetve négy király és ezeket csak a gondolkodásunkkal ragadjuk meg. kozóan, hogy ez értelemmel teli, és hogy ebben az szobrát. Mihelyt a kígyó ránézett a parancsoló tekin- tók vagytok, és az orvosoknak adott meditációt vé- A beszélgetésben eljuthatunk az élõ fényhez, és meg- geznetek kell – ez nem kérdés. De minden mást – és emberi lét értelme fejezõdik ki. Az emberiség tehát tetû képmásra, a király megszólalt, és ezt kérdezte: tapasztalhatjuk a dolgok értelmét. A legkisebb embe- ezt most már a saját szavaimmal mondom – meg kell eljutott egy olyan érettségi fokra, melyrõl nem tud Honnan jöttél? – És ezzel kezdetét veszi egy beszél- ri találkozás és a világtörténés értelmét is egyben. próbálni beépíteni az életetekbe, a körülményektõl eleget. getés, melyet érdemes pontosan és alaposan végig- meditálni. A hasadékokból – felelte a kígyó – ahol az függõen. Ezután egy váratlan mondat következik: Ezt úgy is szemlélhetjük, hogy megnézzük a kétirá- Lejegyezte és a szöveget gondozta: Szentes Gábor „Ezeket a meditációkat akkor végezzük, ha megtalál- nyú földfejlõdéssel való összefüggést. Rudolf Steiner arany terem. – Mi pompásabb az aranynál? – kérdezi juk azokhoz az ihletet. Minél gyakrabban, annál a földfejlõdésnek egy Mars-fázisáról és egy Merkúr- jobb.” Kétszer is hangsúlyozza: „A meditációt korlá- idõszakáról beszél. Július elején volt Dornachban tozza, ha kötelességérzetbõl végzik.” Ebbõl látszik, egy konferencia, amely a meditációval kapcsolatos hogy az embernek magának kell átélni a meditatív kezdeményezésekrõl szólt, „A meditáció az egész vilá- munka értelmét. A munkához a belsõleg szabad hoz- gon” címmel. Az egyik résztvevõ azt mondta, nagyon záállásból kell hozzákezdeni. örül annak, hogy a Merkúr-idõszak a Goetheanum- A mai kor spirituális áramlataiban fellelhetõ az a ban is megkezdõdött. Mert most már nem csak fö- lülrõl szólnak az emberhez, hanem egyenrangú tendencia, hogy az ember ismét vezetett állapotba kíván kerülni. Az ember ilyenkor keres egy tanítót, felekként beszélnek hozzánk. A Mars-idõszakkal aki nyomja, lökdösi. Ha követjük e gondolatot, meg- ugyanis elmúlt a hõsök ideje. A Merkúr-idõszakban érthetõ, mire gondolt Rudolf Steiner, mikor azt olyan emberek születnek, akik szóba elegyednek egymással. A Mars-korszakban a hõsök viselték a fe- mondta, hogy a föld értelme az akaraton keresztül teljesedhet be. A Mihály-levelekben meghatározott lelõsséget az emberekért, az emberiségért és az em- módon mutatja be az újkor fejlõdését. Azt mondja, berek közötti összefüggésekért. A Merkúr-idõszak- hogy abban a gondolkodásban, mely az újkorban ala- ban ez a felelõsség egyre inkább átszáll az emberekre. Ez tulajdonképpen a testvériség új szintjét jelenti. kult ki, él valami, amirõl nem tud az ember semmit. Ez a gondolkodás a materiális világra irányul, de az Most már minden embertársunkra úgy tekinthe- ember ebben a gondolkodásban elérte a fejlõdés kö- tünk, hogy neki is nehéz, mivel kész arra, hogy az vetkezõ szintjét. Anélkül érte el ezt a következõ szin- legyen, aki: nem-vezetett, önálló személyiséget vise- lõ ember. Ezzel függ össze a beszélgetés nagy titka. tet, hogy tudna róla. A tiszta, magában álló szellemi- ség élményként jött létre az emberben. Ennek a szel- Régebben megkérdeztem egy jelentõs antropozófus lemiségnek a mihályi korban már nem kell nem-tu- pszichoterapeutát, tudja-e, hol beszélt Rudolf Stei- datos átélésnek maradnia, hanem tudatossá kell vál- ner a beszélgetésrõl. Õ nem tudta megmondani a 48 49