Page 49 - Antropozofia_2013.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA AZ ÉN MEGISMERI ÖNMAGÁT AZ ÉN MEGISMERI ÖNMAGÁT viszont csak az emberi akarattal érhetõ el. Kívülrõl nézve ez ellentmondásnak tûnhet. De emberként mi magunk hordozzuk ezt az ellentmondást. Mégis el lehet mondani az emberrõl, hogy te, ember, a saját ellentmondásaiddal is – ahogy Rudolf Steiner is Helmut Goldmann mondta – te magad vagy az istenek vallása. És minél Budapest, 2013. október 4. többet töprengünk ezen, annál világosabbá válik, hogy ebben az ellentmondásban ésszerûség van. Korunk egy fontos témája az élet értelme. Nagyon sok cinizmus merül föl ezzel a kérdéssel kapcsolat- Tisztelt hallgatóság, kedves barátaim! Néha alulra, legalsó pontjára egy keresztet is oda- ban. Ez a cinizmus részben jogos. Mégpedig azért, rajzolnak, hogy világossá váljon, hogy ott valami drá- mert a kívülrõl kitûzött célok értelmetlenek. Erre két Nagyon szépen köszönöm a meghívást. Ma egy olyan mai történt, és nem csak egy egyszerû eseményrõl külön szó van a németben, a Ziel és a Zweck – ez témáról szeretnék beszélni, mely egy kicsit kényes- van szó. Néha pedig úgy rajzolják, hogy a legalsó utóbbi olyan cél, ami kézzelfoghatóbb, haszonjellegû nek tûnik, mivel moralizálónak hangozhat. Az éves ponttól egy másik íves vonal indul, ez azonban nem vagy ésszerû. Ha megszólítok valakit, akkor a válasz, téma részét képezi, és az elsõ Geotheanum alapítási fölfelé kanyarodik, hanem lefelé. Kicsit leegyszerû- amit tõle várok, az lenne az én célom? A németben beszédének egy fontosabb, mélyebb aspektusa. Az sítve mondhatjuk, hogy a fenti ima a parabolának az erre a célra nem a Ziel szót használnánk. Amikor alapító beszéd 100 évvel ezelõtt, 1913-ban hangzott elsõ fele. Kifejezi a parabola elsõ felében lévõ drámai- azonban Rudolf Steiner arról a célról beszél, amelyet el. Azt hiszem, hogy Önök közül sokan, ha nem ságot, és egy, az emberekhez intézett kérdéssel ér a Föld számára az Õskezdetben kitûztek, akkor a ma- mindannyian, már olvasták ezt a beszédet. Az olva- véget. A fölfelé kanyarodó vonal tulajdonképpen az gasabbrendû, igazi célról beszél, mely maga válasz is sáskor mindig nagy hatással volt rám, azonban soha- embernek a világra adott válasza azon istenek szá- egyben. Ez a cél, ez az ésszerûség olyasvalami, ame- sem tudtam pontosan megjegyezni, hogy mi áll e be- mára, akik teremtõ módon hordozták az ember kül- lyet az ember közvetlenül él meg. A Szabadság filozó- szédben. Ez azt jelzi, hogy e tartalom nagyon mély, detésének történetet. A válaszadás csak azáltal vál- fiájában azt mondja Rudolf Steiner, hogy ami foga- amit az ember nem tud mindjárt megragadni. Ezért hatott lehetõvé, hogy a legjelentõsebb isteni lény lom, azt szavakkal nem lehet elmondani. A szavak most ezeknek a nagy összefüggéseknek egy olyan összekötötte magát a Földdel. Mégis: ez nem kívül- csak arra tudják fölhívni az ember figyelmét, hogy oldaláról szeretnék beszélni, mely számomra hozzá- rõl, hanem belülrõl jövõ segítség. A segítség az Én- ezeknek a körülményeknek egy német filozófus, vannak fogalmai. Ugyanez joggal elmondható akkor, Eugen Herrigel A Zen és az íjászat mûvészete címû férhetõ. Ez a beszéd egyben kezdete annak a tarta- ben lelhetõ fel, de semmiféle munkát nem vesz le az amikor az élet értelmérõl beszélünk. könyvében. Ez a mû úgy kapcsolódik a témához, lomnak, melyet Rudolf Steiner az Ötödik Evangéli- Én válláról, hanem csupán lehetõvé teszi az Én szá- umban részletesen kifejt. Az evangéliumnak a kez- mára ezt a munkát. És azt hiszem, hogy ebben a be- Az élet értelme belsõ tapasztalás, melyet elméleti hogy egy fiatal német antropozófus Eugen Herrigel- dete ebben a beszédben egy ima, melyet Rudolf Stei- szédben ez nagyon érthetõen kifejezõdik. Az ember módon nem is lehet és nem is kell igazolni. Ebben az hez írta a doktori értekezését Rudolf Steiner mun- ner makrokozmikus vagy fordított Miatyánknak ne- megszólíttatott, és az istenek várnak az emberre. összefüggésben ez egy olyan tapasztalása az ember- kásságáról. A fiatal antropozófus elesett a háború- vez. Ezt szeretném ezt most megidézni: Most pedig idézek egy-két mondatot a beszédbõl, nek, mely a szellemi élet fejlõdésével és az antropo- ban, de munkája ráirányította Herrigel figyelmét a zófia helyzetével is összefügg. Ez a tapasztalás az, felelõsség kérdésére. Az antropozófiában újdonság amely erre a spruchra vonatkozik. Azt mondja Stei- „Ámen. hogy emberként felelõsnek érezhetem magam. Ami- – most egyelõre röviden mondom, részletesebb in- ner, hogy a Föld értelme az ember akaratától függ. Ha A gonosz erõk uralkodnak, kor a szülõk felelõsséget éreznek gyermekeik iránt, doklás nélkül –, hogy a belsõ iskolázásért viselt fele- megtanuljuk megérteni és magunkévá tesszük a for- A szertefoszló Énrõl tanúskodnak, azt nem meghatározható okból teszik, hanem egy lõsség kezdettõl fogva a tanuló kezében van. Rudolf dított Miatyánk szavainak értelmét, akkor arra fo- A mások által elkövetett önös vétkeket egészen mély tapasztalásból; ebben áll az egésznek Steiner többször utalt rá, hogy a küszöbélmény egyik gunk törekedni, hogy olyan csírákat vegyünk fel Éljük meg mindennapi kenyerünkben, az értelme. legfontosabb jellemzõje a felelõsségvállalás. Ez jelen magunkba, melyeknek szárba kell szökkenniük, és a Melyben nem teljesül be az Ég akarata, korunknak is egy nagyon fontos témája. Több olyan földfejlõdés nem fog károsodni, amikor ezek a csírák Az emberiség fejlõdésének korai szakaszában csak Mert az ember elszakadt a ti országotoktól, nagyon kevesen voltak képesek felelõsséget érezni. áramlat van ebben a korban, mely az embert meg tovább gyümölcsöznek és gyarapodnak. A mondat S elfelejtette neveteket, A beavatásnak a legfontosabb lépése az volt, hogy kívánja fosztani szabadságától, felelõsségétõl. második fele arra vonatkozik, hogy a Földnek az Õs- Ti Atyák a mennyekben!” A magasabb világok megismerésének útja címû könyv kezdetben felállított célja az emberi akaraton keresz- eljuttaták õket ahhoz a képességhez, hogy felelõs- tül valósulhasson meg. séget tudjanak vállalni. A többi ember többé-kevésbé két részre osztható. Amikor a második részben az Mindannyian ismerik az antropozófiai parabolát. vezetett állapotban volt. Rudolf Steiner szellemi ku- okkult iskolázás feltételeirõl van szó, akkor Rudolf A lefelé ereszkedõ, és utána a fordulóponttól fölfelé Azt hiszem, ez olyan mondat, amelyen hosszasan el tatásaiból is látható, hogy kezdetben még a tanítvá- Steiner azt írja, hogy ezek szigorú feltételek, de nem kanyarodó vonalat. Ez teljes joggal tartható nagyon lehet töprengeni, amelyrõl hosszasan lehet meditál- nyok sem voltak képesek a saját iskolázásukért fele- kemények. Azért nem kemények, mivel teljesítésük- szép képnek, ugyanakkor félrevezetõ is lehet. Mert ni. A Föld létezésének kezdetektõl fogva meghatáro- lõsséget vállalni. Egy modern utórezgését találják höz nem csak szabad tettre van szükség, hanem a ez a vonal tiszta, és semmi drámaiság nincs benne. zott célja van. És ezt a célt nem az emberek tûzték ki, 46 47