Page 56 - Antropozofia_2013.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA AZ IDÕBEN EMLÉKEZÉS MAGYARORSZÁGRA 1 érzék[szerv]i életet. Gogolhoz és Dosztojevszkijhez Mikoron nappalodott, átváltozott a táj. Noha a fák vontam szálakat. ugyanazok voltak mint a hazámban – fenyõk, bük- Megrázó volt számomra Ady Endre költeményeinek kök, nyírek –, úgy engem mégis, a tájon való átsuha- élménye, akit eddig nem ismertem. Hatvany Lajos násban, másképp szólítottak meg. Nem csupán egy Albert Steffen adott közre belõlük egy válogatást [német nyelven] fizikai határátlépést tudtam magam mögött, hanem egy szellemit is. Egészen új lélek-kerületek ébredtek „Auf neuen Gewässern” („Új vizeken”) címen, s ellát- va egy utószóval. Itt a pillantásom a magyar népszel- meg bennem. Ez külön megbizonyosodott, amikor Az idén, július 13-án került sor Albert Steffen (1884-1963) halálának 50. évfordulójára. A svájci költõ, író és festõ lem válaszútjára esett. Hatvany rámutat az ifjú Adyra beutaztunk Magyarország fekete földû síkságaira, 1921-tõl haláláig a Das Goetheanum címû hetilap felelõs szerkesztõje, az 1923/24-es Karácsonyi Gyûlés óta az és az ifjú Kun Bélára, akik kisfiúkorukban szobatár- melyek az õszi vetés zöld lehelletjérõl álmodtak. Általános Antropozófiai Társaság másodelnöke, majd 1925. december 29-tõl haláláig elnöke volt. Magyar- sak voltak. „A kor sejtelemmel teli szelleme és vész- Széles útsávok a szántóföldön, amelyben az égi vilá- országhoz több személyes szál fûzte. Akárcsak az antropozófiai mozgalom egészében, úgy – a Nagy Emilné Göllner teljes szelleme”, írja, „egy és ugyanazon teremben gosság tükrözõdik (ezen a vidéken nincs kõ, amivel Máriához (1894–1982) fûzõdõ szoros barátsága révén – a Társaság hivatalosan 1926 óta létezõ magyarországi aludtak.” Mindkettõben káosz. Ady Endrénél a szi- az utakat lehetne burkolni). Szalma födte falvak, csoportjának életére is erõs befolyással volt az Albert Steffen által képviselt áramlat, amely nem kis mértékben hatá- várvány domborodik fölé. Kun Bélánál a föld tüze tör messze, elszórtan. Háznyi magas szénarakások. A rozta meg évtizedeken keresztül az antropozófusok egy jelentõs hányadának szemléletét és munkáját. – Az egykori elõ. Káin és Ábel képében látom õket. barna sivatagban kék szalagként a Duna. meghatározó szerepbõl mára nem sok maradt. Steffen mûveit ma inkább csak az idõsebb generáció tagjai ismerik. Ady Endre legszebb költeményeinek egyike így szól: E földi egyhangúság mellett micsoda földöntúli gaz- Az évforduló alkalmából János-napi számunkban Christiane Haid tollából közöltünk egy írást Rudolf Steiner és dagsága a melódiáknak! A felszántott, nedves-sötét 5 Albert Steffen találkozásairól. Álljon itt most egy magyar nyelven elõször megjelenõ eredeti írás, amelyben Steffen 4 föld dalokat lélegez. A szivárvány halála elsõ magyarországi (budapesti) látogatásának emlékeit idézi fel! 6 Egy magyar gyermek utazik velünk. Legkorábbi ifjú- Soha olyan ékes szivárványt: sága óta nem látta a hazát és egy szót sem ért már az Abroncsként fogta az Eget. A barátságos szavak, melyeket Lengyel Menyhért, a Megéltem akkor egy érzést, ami minden Szemé- anyanyelvbõl. Most hirtelen egy magyar imát mond, Soha olyan szent abroncsot még, kiváló drámaíró, a „Die Erneuerung des Bundes” („A lyesen túlnõtt: Egy másik Népszellem iránti szerete- az egyedülit, ami megmaradt neki: Olyan szélest, olyan ölelõt, Szövetség megújítása”) c. regényem magyar fordítá- tet; és mindenben, amit szembe hoztak nekem, meg- 2 sa elé helyez, újra felröppentik számomra a jelentõ- éreztem annak viszont-szeretetét. Ezt szégyenkezés De ime esteledett. „Lecsukódik már a szemem, de a Tied nyitva Atyám...” ségteljes órákat, melyeket egy évvel ezelõtt [1929. nélkül mondhatom. Hiszen tudom, hogy minden Már unták is bámulni nézni novemberében] Budapesten tölthettem el ottani emberben valami Magasabb szeretne magára lelni, Parasztok, barmok, madarak, barátok, írók és mûvészek körében, ahová a PEN- mint a szûk-Személyes. A népek lelkei csak szeret- Szégyenkeztek szemek és öklök, * 3 Club a mûveimbõl történõ felolvasásra hívott. hetik magukat az egyes ember szellemében. Budapest! A Citadella, fehéren megvilágítva, tükrö- Hogy ellágyultak ott a mezõn Életem legszebb órái közé tartoznak. Emlékszem, ahogy a vonat, amely délután indult Egy rongy szivárvány alatt. zõdik a Dunán. Itt történelem a mítoszba megy át. Baselból, egy oly tájon siklott keresztül, amely már A város egy retesz, melyet magát kényszerítvén ezer esztendeje egy lovasnép tolt elõre Európa védelmére, 1 A szöveg elsõ közlése: „Erinnerung an Ungarn”, Das Goethea- õszies volt. Ágak között felejtve lógott pár téli alma. Kacsintgatott már csufolódva num 9/45 (9. November 1930), 354–356. – újabb kiadása (rész- A Zürichi-tó ezüstködben fátyolozva szunnyadt. A vén nap is temetkezõn. Ázsia irányába. A magyarok, miután Szent István a ben utólagos betoldással): Albert Steffen, Reisetagebuch. Hrsg. Partjai határtalanul terjeszkedtek, s a felületen el- Tetszett neki, hogy egy szivárvány, v. Friedrich Behrmann (Dornach: Verlag für Schöne Wissen- schaften, 11978) 45-57: Budapest 1929 – a jelen fordítás alapja szórtan vitorláshajók levegõbeli álomgondolatok- Egy szin-csoda ámulást terem Steffen cikkének eredeti alakja (1930) © ALBERT STEFFEN-STIF- ként tûntek lebegni. Sásbarna, rozsdavörös gesz- Józan és trágyás mezõn. 4 Ady Endre verse elõször a Nyugat c. folyóiratban jelent meg: II/4 TUNG (Dornach/Svájc) tenyefák, imitt-amott egy-egy zöld vagy kék ladik (1909. február 16.), 188–189. 2 Steffen 1913-ból való regénye Lengyel Menyhértné Gerõ Lydia voltak az egyedüli színek a tejszerûen-fehér hátté- Csak a szivárvány várt még mindig, 5 Rudolf Steiner 1889 nyarán Budapestre utazott. Errõl 1924 jú- fordításában (némi húzásokkal) egyrészt az 1929. Karácsonyá- ren. A parti rét a szürkeségben suhant el. Folyton szebb lett, ahogy bukott, niusában emlékezik meg a Mein Lebensgang – Életutam XXIX. tól induló Bizalom c. börtönújság hasábjain jelent meg, melyet epizódjában (ma GA 28, XIII. fejezet), mely a Steffen által szer- Nagy Emilné Göllner Mária alapított és szerkesztett, másrészt Erre a Wallenstadti-tó következett, fekete hegy- Sirón nézett le a mezõre kesztett Das Goetheanum c. hetilapban jelent meg – v.ö.: Antro- valamivel késõbb könyvalakban is (Dornach–Stuttgart–Buda- vonulatok közt ólmosan. S aztán beitták szent szineit pozófia 23/4 (Karácsony 2012), 55. Steffen saját úti beszámoló- pest: Verlag für Schöne Wissenschaften, 1931). Távozó felhõ-hugok. jában itt és több helyütt is utal – rejtett módon, irodalmi eszkö- 3 PEN-Club = Poets, Essayists, Novellist azaz Költõk, Esszé- és A határátlépésnél már éjjeledett. zökkel átalakítva – Rudolf Steiner olyan szellemtudományos közléseire, melyeket Steffen maga olvasott, vagy személyesen Regényírók nemzetközi szövetsége, melyet 1921-ben London- Az éj során végig Babits Mihály „Gólyakalifáját” és A vén Nap leesett mosolygón, ban alapított Catherine Amy Dawson-Scott (1865–1934) angol Föllélegzett egész világ: jelen volt elhangzásukkor. írónõ. A Magyar PEN-Club 1926-ban Budapesten alapíttatott Kosztolányi Dezsõ „Rossz orvosát” olvastam, két re- 6 Felicitas Stückgoldról (1909–1937), Stückgoldné szül. Veress Radó Antal (1862–1944) író, költõ, mûfordító és irodalomtör- gényt, melyek pszichológiájukkal elejétõl végéig fog- Nem valók az izzadt mezõkre Erzsébet (1889–1961) leányáról van itt szó. Steffen 1914-ben ténész kezdeményezésére. Bár az eredeti szövegbõl nem egy- va tartottak. Babits a legidegenebb álomvilágot vilá- Eféle bolond és nagyszerü, ismerte meg õket. Dornachba való költözésük (1920) óta egyre értelmû, nyilvánvalóan az utóbbi szervezet hívta meg Steffent gítja meg. Kosztolányi kifürkészi a leghétköznapibb Szent, égi komédiák. erõsebben melléjük állt. Erzsébetet 1935. október 20-án Buda- Budapestre. pesten feleségül vette. 54 55