Page 33 - Antropozofia_2013.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA A PEDAGÓGIÁBAN 2 ló találkozásom során szereztem. A nagyszámú hall- találkozásaink helyszíne Krigovszki Anna akkori feldolgozása tette lehetõvé a 12 osztályos Waldorf- gatóság nyitott volt a téma iránt, érzékelhetõ volt a budapesti lakása volt, amit stuttgarti tanulmányai iskola kerettantervének továbbfejlesztését (2013). 5 várakozás hangulata. Egymásra találtak, akik tenni idejére barátainak (Kabai Katinak és Tóth Eleknek, az – A Waldorf-tanítók/tanárok képzése arra készíti fel is akartak azért, hogy valami új dolog jöjjön létre. elsõ hazai Waldorf-óvoda és -iskola létrehozásában a résztvevõket, hogy a mindenkori tantervnek meg- aktívan, sok-sok éven át résztvevõ szülõknek) adott 1989. január 2-án összejöttünk a budapesti Rum- felelõen legyenek képesek tanítani a Waldorf-isko- át használatra. Rendszeresen nagyon sokan jöttünk bach Sebestyén utcai MAKONA építész-irodában: lákban, alapvégzettségük szerint osztálytanítóként össze, néha még a szõnyegeken is ültek, és ismer- a házigazda Makovecz Imre mellett Czitán Gábor, vagy szaktanárként. kedtünk ennek a különös pedagógiának a gondolat- Brigitte Gaiser, Jakab Tibor, Krigovszki Anna, Kálmán 1990-tõl a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanár- világával, az ember lényérõl és a gyermek minden- István, Mesterházi Zsuzsa, Székely György, Szilágyi képzõ Fõiskolán, majd a hazai felsõoktatási intéz- napi nevelésérõl elmondott tanításaival. Péter és Vekerdy Tamás. Tájékoztattuk egymást arról, mények integrációját követõen a jelenlegi Eötvös Furulya gyakorlás Iváncsán hogy eddig milyen tényleges elõkészületeket tettünk Ebbõl a közös munkából jött létre az a kétéves Wal- Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bárczi Gusztáv az elsõ hazai Waldorf-óvoda még e hónap folyamán dorf-pedagógiai továbbképzés, amelyet 1990 õszén A képzés célja Gyógypedagógiai Karán (BGGYK) megszakítás nél- várható megnyitása és az elsõ hazai Waldorf-iskola hirdettünk meg elõször, akkori munkahelyemen, a kül folyik a Waldorf tanítók/tanárok képzése az Diplomával rendelkezõ pedagógusok felkészítése, ez év szeptemberi elindítása ügyében. – Krigovszki Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõis- országos pedagógus-továbbképzési rendszer kere- továbbképzés keretében, a magyar Waldorf-iskolák Anna, aki magyarországi tanítói diploma és több kolán (Budapest), az intézményvezetés egyetértõ tében. A képzés elindításához a stuttgarti Waldorf- osztálytanítói feladatainak ellátására az 1–8. osztá- éves budapesti iskolai tanítási gyakorlat után ekkor támogatásával. – Ezt megelõzõen, még 1989 júliu- lyokban. (A szaktanárok ennek a képzésnek az alap- pedagógiai Szeminárium vezetésétõl és tanáraitól már a stuttgarti Waldorf-pedagógiai Szeminárium sában, egy félig-meddig nyilvános egyhetes tovább- 6 ján szerezhetnek késõbb a szaknak megfelelõ isme- kaptunk szakmai segítséget. Az akkori Fõiskola ez- hallgatója volt, ezen az estén mondott – könnyek kö- képzést is szerveztünk pedagógusoknak, mert lát- zel a külföldi intézménnyel konzorciumban nyert el reteket esetenkénti rövid idõtartamú továbbképzé- zött – „igen”-t arra a kérdésünkre, hogy elvállalná-e ható volt, hogy elõbb-utóbb valóban megszületik az egy nemzetközi TEMPUS pályázatot, amely hat éven seken.) A hallgatók megismerik a Waldorf-pedagógia a Solymárra tervezett hazai Waldorf-iskola elsõ elsõ hazai Waldorf-iskola. Egy tapasztalt német Wal- elméleti alapjait és a mindennapi gyakorlatban alkal- át (1991–1996) biztosította a képzés költségeinek osztályának elindítását. Ezt követõen máris sorra dorf-tanítónõ – Brigitte Gaiser a frankfurti Waldorf - mazott nevelési/tanítási módszereit; bevezetést fedezetét (külföldi tanárok meghívása, hallgatók vettük a szeptemberig legszükségesebb tennivaló- iskolából – volt a segítségünkre, aki Székely György külföldi gyakorlati képzése, tananyagfejlesztés, esz- kapnak egyes mûvészeti ágak alapismereteibe, tevé- kat: pedagógiai elõkészítés, az érdeklõdõ szülõkkel külföldi kapcsolatainak köszönhetõen és az õ anyagi közbeszerzés). A stuttgarti intézmény egyik vezetõje kenységeibe, valamint gyakorolják a pedagógiai ké- kapcsolattartás, külföldi támogatások kérése, ható- támogatásával jött akkor Budapestre. A továbbkép- pességek/kompetenciák fejlesztésének technikáit. – Stefan Leber – többször sági engedélyeztetés, tárgyalás Solymár város Taná- zés helyszíne Katona János tágas budai lakása volt. meglátogatta a magyar Wal- A képzés tartalma csával stb. A jövõképet tervezve felvetettem, hogy az Itt már a Waldorf-iskolák napi gyakorlatáról, taní- dorf-képzést, elõadásokat iskola alapítása után sürgõsen szükséges lesz a Wal- tás-módszertani kérdésekrõl volt szó elsõsorban: • A Waldorf-pedagógia emberképének antropoló- tartott, és a vele kialakult dorf-tanítók/tanárok hazai képzésének az elindí- az epochák szerepe és felépítése, a tantárgyak taní- giai alapjai, szellemi forrásai. Gyermekfejlõdési személyes kapcsolat meg- szakaszok és életkori nevelési szükségletek. A ké- tása. tása, a tanterv felépítése. Formarajz feladatokat határozó szerepet játszott a végeztünk, mesét hallgattunk, Székely Anikóval éne- pességek fejlõdését elõsegítõ tanulási feltételek: 1989. március 9-én elkezdtem egy csoportmunkát képzési struktúra és a tarta- keltünk, Scheily Marival és Clemens Schleuninggal az iskolai környezet kialakítása, a gyermek egyé- 7 óvónõk, tanítók, tanárok és gyógypedagógusok szá- lom kialakításában. euritmiáztunk. – Innen már közvetlen út vezetett a ni adottságainak megismerése, a tanulási idõ ta- mára azzal a céllal, hogy megismerjük azt az elõadás- Stefan Leber (Stuttgart) golása (epochák, fõoktatás, szakórák, heti óra- solymári Waldorf Iskola szeptemberi megnyitá- sorozatot, amelyet Rudolf Steiner a legelsõ Waldorf- rendek, kirándulások stb.), a gyermek számára sához. 4 iskola (Stuttgart, 1919) megnyitása elõtt tartott az kedvezõ motivációs és szociális klíma megterem- 3 iskola leendõ tanárainak. Két-három hetenkénti A KEZDETEKTÕL NAPJAINKIG tése. Az értelmi, érzelmi és akarati képességek 5 Az elsõ hazai kerettanterv 2002-ben készült. Ennek tovább- összehangolt nevelése. 1989 óta napjainkig huszonkilenc Waldorf-iskola fejlesztett – 490 oldal terjedelmû változata – „A magyar Waldorf- 2Lásd Mesterházi Zsuzsa: Emlékezetes ház a fák között – egykor és jött létre az országban. Az iskolákban folyó tanítás iskolák kerettanterve” a Magyar Waldorf Szövetség kiadásában • A Waldorf-iskolák egységes tantervének meg- ma. (Antropozófia, 2010. Karácsony, 33–38. oldal) 2013-ban jelent meg. elsõ egységes tantervének hazai megjelenése óta ismerése. Az epocha-rendszerû oktatás értelme 3 Rudolf Steiner: Allgemeine Menschenkunde als Grundlage der 6 A stuttgarti Waldorf-pedagógusképzõ intézmény idõközben és eredményessége, szervezésének lehetõségei. Pädagogik. (GA 293) Philosophisch Anthroposophischer Verlag (2002) rengeteg pedagógiai tapasztalat gyûlt össze államilag elismert diplomakiadási jogot szerzett. am Goetheanum, Dornach, Schweiz, 1932. – Az 1990-es évek az iskolákban. Ezek tantárgyankénti áttekintése és Mai neve: Freie Hochschule Stuttgart – Seminar für Waldorf- Az osztálytanító és a szaktanárok (zene, eurit- végén készült el a teljes magyar fordítás az 1993. évi dornachi pädagogik, info@freie-hochschule-stuttgart.de mia, idegen nyelvek, képzõmûvészet, kézmûves- kiadás alapján: Általános embertan, mint a pedagógia alapja. 7 Stefan Leber (1935– ) a Waldorf-pedagógiai mûvek sorát gaz- ség, testnevelés) együttmûködése. Az osztályo- Waldorf sorozat. Genius Kiadó és a Magyar Waldorf Szövetség 4 Ennek a történetnek a leírásában felhasználtam egy korábbi dagon gyarapította. Egyik meghatározó alaptankönyve a peda- zás nélküli értékelés formái, a Waldorf-bizonyít- közös kiadása (évszám nélkül). Ugyancsak ebben a közös ki- írásomat, amely a Pesthidegkúti Waldorf Iskola lapjában jelent gógusképzések számára: Die Menschenkunde der Waldorfpäda- adásban jelent meg Rudolf Steiner 1919. évi elõadássorozatá- meg az iskola alapításának huszadik évfordulóján, 2009-ben: gogik – Anthropologische Grundlagen der Erziehung des Kindes und vány. A tanítási év felépítése a Waldorf-iskolá- nak további két része magyarul: A nevelés mûvészete – Metodika- Márciusi Újság, 2. évf. 7. szám, 8–9. oldal (Mesterházi Zsuzsa: Jugendlichen. Verlag Freies Geistesleben, Stuttgart, 1993. ban. Az ünnepek szerepe. didaktika (GA 294), valamint: a Szemináriumi beszélgetések és Pillanatképek a várandósság és az iskola megszületése idejébõl). tantervi elõadások (GA 295). 30 31