Page 31 - Antropozofia_2013.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA A PEDAGÓGIÁBAN Filozófiailag is elveszítették az összefüggést az elmé- „…EGYHELYBEN ÁLLÓ EMBERT NEM LEHET leti megismerés és az úgynevezett gyakorlati meg- ismerés között; Schopenhauer szavai ellenére, vagy KÖVETNI…” 1 talán éppen e szavak miatt – „az erkölcsöt prédikálni könnyû, az erkölcsöt megindokolni nehéz” –, mert ez WALDORF TANÍTÓK/TANÁROK KÉPZÉSE – AZ EGYIK ÚT a szellem annyira benne élt a modern emberiségben, szóval e szavak ellenére sem látták, mekkora szükség van arra, hogy az életnek azokat az alapjait keressék, Mesterházi Zsuzsa amelyek nemcsak prédikálják az erkölcsöt, ahogy Schopenhauer mondta, és ezzel elméleti bizonyíté- kot akarnak adni, hanem tényekkel is meg akarják ELINDULÁS Felidézem akkori kérdéseinket: Hogyan lehet meg- indokolni, amennyiben rámutatnak arra, ami a találni azokat a szülõket, akik gyermeküknek egy Az 1989. év fordulópont volt az életünkben – több tények világában valóban él. okból is. Akkor talán még nem tudtuk teljes bizo- ilyen – még csak a képzeletünkben lebegõ, a valóság- ban csak külföldön létezõ – óvodát/iskolát szeretné- Az e területet övezõ zavar Kant filozófiájában azáltal nyossággal, hogy késõbb a rendszerváltás évének fejezõdik ki, hogy éles határt von A tiszta ész kritiká- fogjuk nevezni ezt az esztendõt. Most egy kevéssé is- nek? Lesz-e olyan óvónõ, tanítónõ, aki ismeri a já-ban kritizált elméleti szemlélõdés és aközött, ami- mert történetre tekintek vissza, amelynek szereplõi Waldorf-pedagógia gyakorlatát? Hogyan lehetséges a hazai közoktatás rendszerében egy ilyen merõben nek csupán valamely imperatívusz tartalmának és abban a változásra hajló idõben ugyancsak valami új új szellemiségû és szokatlannak tûnõ tanítási mód- ezért csak a hit tartalmának kell lennie, és amit A gya- dologhoz érkeztek – fordulat a fordulatban –, de en- korlati ész kritikájá-ban kritizál. E kettõ között nem is nek valódi jelentõsége csak napról napra tudatoso- szereket alkalmazó pedagógiát elfogadtatni? Hon- szabad hidat verni, ez ellen Goethe – ahogyan azt in- dott bennük. nan lesz annyi pénze a kezdeményezõknek, hogy fedezni tudják a felmerülõ kiadásokat? Kik lesznek nen az elõzõ napokban hallották – a „szemlélõdõ íté- lõerõ” és az „intellectus archetypus” fogalmakkal til- Feljegyzések nyomán egykori naplóimból azok, akik mindezt mozgásba hozzák és elõsegítik a takozott, hogy azután máshogyan lehessen megpró- 1986 õszén a Freiburgi Egyetem meghívására Svájc- világra jövetelt? Lesz-e valaki, aki szívesen elláto- bálni megközelíteni azt, ami igazán gyakorlatias az ban vettem részt egy többnapos gyógypedagógiai gatna külföldrõl Budapestre, hogy tanácsokat adjon emberi cselekvés indoklásában. Schopenhauer ezt konferencián, majd onnan továbbutaztam Dor- az óvoda- és iskolaalapítás szövevényes kérdései- nem találta, mert azt, ami a képzetek világában él, nachba. A Goetheanum elõcsarnokában váratlanul ben? kezdettõl fogva csupán valami képszerûnek tekin- összetalálkoztam Jankovichné Dalmai Maricával, akit 1988 májusának végén Székely György (közismert tette, amit nem tud áthatni a lét tartalma, mert csak már régóta ismertem Budapesten. Régen nem láttuk írói nevén Georg Kühlewind) és barátai megrendezték hivatkozott az akaratra, amely viszont a tárgyi meg- egymást, így hát hosszú beszélgetésbe kezdtünk. a kétnapos Magyar IDRIART Találkozót a pesti Viga- ismerés számára magasabb érzékfölötti megismerés Arra kért, hogy hazaérkezésem után vegyem fel a dóban. A rendezõtõl arra kaptam felkérést, hogy az nélkül nem emelhetõ fel a tudatba. Így aztán érezte, kapcsolatot Jakab Tiborral, a fiatal orvossal és fele- egész napos zenei, irodalmi programok keretében hogy a gyakorlati cselekedet elméleti indoklása elég- ségével, Ágival, akiket olyannyira érdekel a Waldorf- mindkét napon tartsak egy-egy elõadást Rudolf Stei- telen. Pusztán elméleti ésszel nem volt képes rámu- pedagógia, hogy rendszeresen össze is jönnek kis- ner pedagógiai elõadásai alapján a Waldorf-iskola tatni magának a gyakorlati cselekedetnek az indok- gyermekes barátaikkal errõl beszélgetni. Néhány természetérõl. Megállapodtunk, hogy elõadásom- lására, mivel az akaratban csak valami vakságot lá- nap múlva már találkoztam is velük a várbeli lakásu- ban, melynek a Pedagógiai készülõdés a XXI. századra tott, sohasem valami olyasmit, amit a megismerés kon, ahol másokkal együtt elkezdtük szõni az álma- címet adtam, beszélni fogok a Waldorf-pedagógia fényének át kell hatnia. Mert ez a fény csak az érzék- inkat egy majdani Waldorf-óvodáról, és talán vala- szellemi forrásairól, a világban való elterjedtségérõl, fölötti világ fénye lehet. És ehhez Schopenhauer sem mikor egy iskoláról is. mai aktualitásáról és az 1926-ban Nagy Emilné dr. akart felemelkedni. Göllner Mária által megalapított, majd 1933-ban 1987-ben már egészen „földközeli” elképzeléseink is megszüntetett elsõ hazai Waldorf-iskoláról. Az iro- megfogalmazódtak arról, egyre táguló baráti körben, dalmi források mellett felhasználtam személyes ta- Fordította: Nagy Tibor hogy milyen gyakorlatias lépéseket kellene meg- pasztalataimat, amelyeket külföldi Waldorf-iskolák tenni az óvoda és az iskola tényleges létrehozásáért. (Ausztria, Hollandia, Finnország, Németország, Svájc) meglátogatásakor, illetve Göllner Máriával va- 1 Waldorf-képzésünk egyik hallgatójának dolgozatából idéztem ezt gondolatot, amikor arról írt, hogy milyen mintát szeretne tanítványainak nyújtani: bizonyos volt abban, hogy a tanítónak Átsugárzás. Éjféli nap. is naponta tanulnia, haladnia kell. 28 29