Page 28 - Antropozofia_2013.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERTÕL ugyanis ennek az átkelésnek a következménye lesz, körülvesz bennünket, embereket, amellyel mi, em- minden egyes terület tárgyilagos szemléléséhez, ami ebbe a korba tartozik, amit tartalmát tekintve az nemcsak elméletben fog hatni, hanem még valami berek összefüggünk, és amellyel bensõséges vi- amelyet vizsgálni kezd, tehát nem arról van szó, hogy megtalálnak A szociális kérdés lényege és az In Aus- egészen más módon is. A tanulás fel fog emelkedni szonyt kell kialakítanunk: a szociális életrõl. bizonyos képleteket, amelyeket egy területre alkal- führung der Dreigliederung (A társadalmi organizmus arról a szintrõl, ahogyan most a fogváltásra vagy a maztak, egyszerûen csak át kell vinni a másikra. hármas tagozódásáról) címû könyvemben, és aminek Eddigi elõadásaim stílusában amennyire csak lehe- beszédre gondolunk, egy magasabb szintre, így ezzel tett, megpróbáltam magam ahhoz tartani, amit egé- Szinte azt hiheti az ember, azoknak, aki megszokták, jellemzését a ma még megtartandó elõadásokban elsajátítjuk az emberi lélek halhatatlanságának meg- szen tudományos stílusnak lehetne nevezni. Azzal, hogy hosszú idõn keresztül mindig szó szerint ezt meghallgathatják. ismerését. hogy ma át kell térnünk arra, ami mint szociális vagy azt hallják, szokatlan és kényelmetlen, ha Csak valami bevezetésfélét szeretnék mondani azzal Azok, akik a XI. században azt gondolták, és arról tudomány és szociális gyakorlat egy ilyen belsõ lelki ugyanazt más nyelven hallják. Csupán arról van szó, az általános hangvétellel kapcsolatban, amelyet azu- beszéltek, hogy a nyelv a fogakból szívja ki a beszé- állapotból következik, ahogyan annak a szellem- hogy az élet különbözõ területéi különbözõ nyelvet tán használni fogok. De ebben azt el szeretném mon- követelnek. És az a fontos, hogy ha róluk beszélnek, det, nem azt hitték, hogy csak foghangok vannak, tudományból következnie kell, azzal beleállunk a dani, hogy az emberiség újabb korunkban annak ahogyan azt Wilhelm Scherer furcsa módon felté- jelenbe, a gyakorlat közepébe. Amit ugyanis a szoci- ugyanabból a szellembõl jöjjön a beszéd, nem pedig ellenére, hogy azt hitte, nagyon gyakorlatias, és hogy telezi, hanem ösztönös megismerésükben áthatotta ális viszonyokról el kell mondani, az ma nem szem- arról, hogy mindenhol szó szerint ugyanazokat a nagykanállal ette a gyakorlatiasságot, szóval ennek õket az, hogy ha meg akarjuk érteni a beszédet, alá lélhetõ ugyanolyan módon, mint az elõzõek. kifejezéseket, fogalmakat és képzeteket lássák-hall- ellenére oly mértékû elvontságig jutott el, amely ják viszont. Az antropozófiában pedig az a fontos, kell szállnunk az ember lényébe, ahogyan azt a fog- sehol másutt nem hozhat gyümölcsöket, mint a szer- Figyelembe kell venni még a következõket: azzal, váltás megértéséhez is tennünk kell. Ahogyan az hogy felemelkedünk az imaginációhoz, az inspirá- hogy ne csupán a szavak szintjén, hanem szelleme vetlen világ természettudományos szemléletében, erõk onnan feltörnek, úgy kell alászállni az út elejére, cióhoz és így tovább, mindaz, ami egyébként a kép- alapján fogadják be. És akkor aztán felismeri az em- és az emberiség ezáltal teljesen gyakorlatiatlanná amely a fogváltással rámutat arra, ami az ember ber, ha egy olyan, kifejezetten gyakorlatias területen vált. Az emberiség beleélte magát ebbe az elvont- zelet világába tartozik és nem képes közvetlenül fejlõdésének egyik elõzõ lépésében megmutatkozik: kell tennie valamit, mint a szociális kérdés területe: ságba, és ebbõl az elvontságból kifelé beszélt arról, motiválni az akaratot, belenyomul az akaratba. Az a beszéd keletkezésére. Ez a tudás ösztönös, tudat- érzékfölötti megismerés ezért motiválja az akaratot, milyen tevékenységet követel meg ez a vészterhes ami közvetlenül, szociálisan konkrét életként körül- alatti volt. Aki azonban ezt a tudást ma elõhozza a és nincs is olyan erkölcsi vagy vallásos ideál, amely- kor, mit követel meg a hanyatlás erõinek színre vesz bennünket. Olvassák csak el az összes elméleti tudatból, meg fogja látni, milyen mélységek tárulnak lépése. A szociális kérdésnek ily módon történõ keze- fejtegetést, amellyel a modern, tanult közgazdászok nek gyökere legalább minimális mértékben nem az fel benne, és hogy milyen mélységeket érintenek érzékfölöttiben lenne. Amit a képzeletként csak az lése igenis belsõleg összefügg azzal, ami más meg- rendszereik bemutatását kezdik, és azt fogják talál- azok a filiszteus kifogások, amelyek közül tegnap érzékibõl nyer, sohasem lesz képes motiválóan hatni ismerési szempontok alapján, de nem más gyakor- ni, hogy mindenütt ugyanaz a kérdés merül fel: a említettem néhányat. Azonban azáltal, hogy olyan a szociális vagy az erkölcsi szférára, mivel az akarat lati szempontok alapján az antropozófia inkább közgazdaság tudományos szemlélõje egyáltalán megismeréshez emelkedünk fel, mint a beszéd meg- elméleti oldalán megnyilvánul. Ezért már ma arra mennyire képes betekinteni abba, ami közvetlenül szintjén hatástalan marad. Ezért azt mondhatnánk, ismerése, egyszersmind hozzáférhetünk ahhoz az hogy talán feltûnõ lehet, hogy azok az emberek, akik kell kérnem Önöket, vegyék figyelembe, hogy el kell körülöttünk törtnénik? És hogyan feleljen meg a úthoz, amely a halhatatlanság megismeréséhez ve- kezükbe vették és olvasták a szociális élet hármas térnem attól a stílustól, amely egyfajta objektív tu- közgazdász annak a tudományos igénynek, ami való- zet el bennünket. Az érzékfölötti világ megismerésé- tagozódásáról szóló írásomat, semmit, de semmit dományosságként jellemezte eddigi elõadásaimat. jában nem jelent mást, mint azt a tudományos hez ezzel egyidejûleg hozzákapcsolódik az is, hogy Erre azért van szükség, hogy az, aminek a közvetlen igényt, amelyet a természettudományos szemlélet- nem találtak abból az alaphangból, amelyet például egészségesen tudunk ítéletet alkotni arról, ami az antropozófiai témájú írásaimból megszokhattak. életben akarati impulzusként kell élnie, és aminek bõl megszokásból vett fel? Hogyan viselkedjék, hogy életben körülvesz minket – például a beszédrõl. És Talán azt várták néhányan, hogy ha az, aki az antro- még ki kell harcolnia a maga helyét, azt más formá- meg tudjon felelni ezeknek a tudományos igények- anélkül, hogy belül ne lennénk õszintétlenek, nem pozófiát vallja, ilyen témáról ír, ahogyan én írtam a ban kell megragadni, annak más módon kell elõttünk nek? tudunk úgy tenni, mintha behatolnánk a környeze- megjelennie, mint annak, amire azt mondhatjuk: hármas tagozódásról, akkor a megszokott „antropo- Elõször A szociális kérdés lényege címû könyvemben tünkben lévõ valamibe, mint amilyen a beszéd, ha zófus” ítéletekbõl mindennek bele kell kerülnie min- így van! kellett rámutatnom arra, hogy a kérdéssel kapcsolat- ugyanakkor nem ismernénk be: itt olyan határok den itt tárgyalt részletbe; kifejezetten misztifikálva a Tekintsenek arra, hogy A szociális kérdés lényege címû ban nem világos a helyzet, hogy ebben a homályban a vannak, amelyek nemcsak a szokásos megismerés könyvemben írtam a hármas tagozódásról. Ma in- dolgokat mindenféle figyelmeztetést kellene valódi szociális élettel szembeni életidegenség feje- határainak tekintendõk, hanem olyanok, amelyek kább a szélesebb körû szociális gyakorlatból kiindul- megfogalmazni és így tovább. zõdik ki, és hogy ez az életidegenség magában a mai, arra valók, hogy újfajta megismeréssel túllépjünk va szeretnék beszélni errõl. Nem elméletet akarok Még ha sokszor hallottak is már antropozófus kö- tévúton járó szociális életben él. Meg kellett mutat- rajtuk. ismertetni, hanem a szociális gyakorlat alapján sze- rökben ilyen ítéletet, minõségét tekintve ezek meg- nom, hogy ebben az újabb, az elvontság felé igyekvõ A külsõ érzéki világ valódi megismerése így már egyeznek azokkal az ítéletekkel, amelyek szó szerint retnék beszélni arról, hogy egyelõre átfogó értelem- korban a vezetõ személyiségek megtalálták ugyan a összefügg az érzékfölötti megismeréshez való fel- azt akarták viszontlátni A világ és az ember szellemi ben mit kell tenni. Hogy mit kell tenni, az belül ösz- lehetõséget arra, hogy beleéljék magukat a tõke- emelkedéssel. A valóban egészséges megismerésben szefügg azzal, amit az elmúlt években a hármas tago- technika mûszaki üzemébe és szociális üzemébe, de megismerésének alapelemei címû könyvemben, amit együtt kell mûködnie az érzékfölötti látásnak az például a haeckelizmusról szóló értekezéseimben zódás kérdésével kapcsolatban tettek, és ami mégis pontosan azáltal, hogy az ember eltûnt a figyelem érzékszervi látással, az egyiknek hordoznia kell a írtam. Úgy látszik, az emberek nem képesek meg- otromba nemtetszést váltott ki a kollégák körében, terébõl, e vezetõ személyiségekbõl semmi sem indult másikat. Ezért hihetjük azt, hogy ha egészséges íté- érteni, hogyan vezet a valódi antropozófia a környe- ahogyan például tegnapelõtt Stuttgartban oly förtel- ki, ami azt szolgálná, ami oly szorosan összefügg az letet tudunk alkotni az érzékfelettirõl, akkor arról is mes módon megnyilvánult. Ezért most teljesen a kor emberrel és megismerésével, mint a szociális kérdés. zetbe, ha beleárad az akaratba, azaz hogyan jut el egészséges ítéletet alkothatunk, ami más területen alapján szeretném Önöknek jellemezni, hogy mi az, 26 27