Page 27 - Antropozofia_2013.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERTÕL RUDOLF STEINER a nemi érésben és a beszédtanulásban, ahogyan azt a Azt mondhatjuk, hogy ami az emberben születése korai ókorban ösztönösen látták, és ahogyan nekünk elõtt létezett, az a születés kapuján áthaladva telje- ezért most újra meg kell küzdenünk, akkor fokozato- sen tudattalan állapotba kerül. Erre csak akkor lehet Szociális tudomány, szociális gyakorlat san arra is rá tudtak volna látni, hogy mi a kapcsolat újra rátekinteni, ha felemelkedünk az imagináció és Dornach, 1921. április 8. (GA 76, 5. elõadás) az Én és az ember teljes fizikai–éteri–asztrális része az inspiráció szintjére. Ez az ember másik pólusán között. Azaz ezen a területen a beszédtanulás meg- pedig akarati és érzelmi természetében jelenik meg. (Elsõ rész. Az elõadás második, befejezõ részét 2014. húsvéti lapszámban közöljük.) ismerésén keresztül eljuthattak volna annak megis- A hármas tagozódású emberben az egyik oldalon az meréséig, hogyan tagozódik be az ember szellemi– érzékszervi–idegrendszeri embert látjuk, amely a A születés elõtti létet tagadó arisztotelészi dogma a nyugati keresztények nem keresztényi tanává vált | Az érzékfölötti lelki énje testi–fizikai részébe. Arisztotelész éppen képzelõ emberrel függ össze, a másik oldalon pedig világról alkotott egészséges ítéletekhez való eljutás elvezet a szociális életrõl alkotott egészséges ítélethez | A szociális ezért fogalmazta meg dogmáját, amely szerint min- a végtagi–anyagcsere-embert, amely az ember akara- tudományban és a szociális gyakorlatban akarati impulzusok élnek | Ezért nem csak a megismerés szempontjából lehet den egyes emberi lény megszületésével keletkezik ti és érzelmi természetével függ össze. Azáltal, hogy szemlélni õket | Az elvonatkoztató tudományosság életidegensége | Kant | Herbart | „A szociális kérdés lényege” mint valami lelki–szellemi is. Ezzel a megismerés világá- a képzelõélet el van tompulva, le van tompulva egé- kifejezetten gyakorlatias könyv; nemcsak az intellektust, hanem az akaratot kell megragadnia | Woodrow Wilson ti- ból kitörölte a születés elõtt is létezõ emberi lélek szen a tárgy szemlélésének szintjéig, a tárgyi képze- zennégy pontja | Harding és Lloyd George | A szociális élet hármas tagozódásának ellenlábasai: munkásmozgalmi tanát. let elõl a születés elõtti lét megismerése is egyelõre el vezetõk és a régi burzsoázia képviselõi | Karl Giskra az ausztriai szociális kérdésrõl | Lelkesedésnek és a valóság akará- Csak a születés elõtt is létezõ emberi lélek tana adja van zárva. De ami ebbõl megvan, az az ember másik sának kell áthatnia akaratunkat, különben el sem kezdõdhet a szociális kérdés és gyakorlat gyümölcsözõ kezelése meg az emberi lélek örökkévalóságának valódi meg- póluson lévõ szférájában él. Ez az akarati természet, ismerését. Ez a megismerés nem filozofikus speku- az érzelmi természet. Ebbõl még nem lehet eljutni a Engedjék meg, hogy ma ahhoz kapcsolódjak, amire húzódással éppen ezt a folyamatot váltja ki, amelyet lációból ered, hanem csak és kizárólag az elõbb megismerésig, ezért csupán hit lesz belõle. És ha az, tegnap csak utalást tehettem, és ami elvezet majd A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból említett irányba tett szemlélõdõ ítéletalkotásból. ami a születés elõtt van, a megismerés kibõvítésével minket mai vizsgálódásainkhoz. Tegnap ahhoz a címû könyvemben az étertest megszületésének ne- A születés elõtti nemlét dogmája azután bekerült a megismeréssé válhat, akkor az, ami az akaratban és mondathoz kellett kapcsolódnom, amely a XI. szá- vezek. Azután kifejtettem, hogyan kell ehhez hason- kereszténység egyházi tanaiba. És ezt erõsen hang- az érzésben él, a megismerés kibõvítése nélkül nem zadi közép-európai világnézetbõl származik, amely ló módon megragadni azt a folyamatot, amely a ti- súlyoznunk kell: a születés elõtti lét tagadása, aho- válhat mássá az emberben, mint hittétellé. Ezért van szerint ahogyan a nyelv a környezetbõl beszívja a zennegyedik-tizenötödik év, a nemi érés körül ját- gyan azt a késõbbi zsinatok megerõsítették, a szó az, hogy az érzékfölötti megismerés elhomályosulá- levegõt, úgy szívja ki a fogakból a szavakat, vagyis a szódik le, és amit képletesen ezzel a kifejezéssel jelle- valódi értelmében nem keresztény, hanem arisztote- sával az emberi lélek örökkévalóságának megisme- beszédhez szükséges erõt. És felhívtam a figyelmü- mezhetünk: az asztráltest megszületése. De azt is lészi gondolat, amely az arisztotelizmus keresztény rése is elhomályosul, és ez a nyelvben is megjelenik. ket arra, hogy hogy a XIX. század tudósa ehhez any- mondtam, hogy azok az események, amelyek az em- tanokba történõ behatolásával vált keresztény dog- Mert fel kellene tûnnie, hogy az ismertebb kultúr- nyit tartott hozzáfûzni valónak, hogy ezen nevetnie ber valamelyik életszakaszában bekövetkeznek, mává. Abban a pillanatban, hogy a kereszténység nyelvekben van ugyan szavunk a halhatatlanságra, kell. De azt a távolságot is jellemeztem, amely elterül metamorfózisban más idõpontokban – csak éppen meg tud szabadulni az arisztotelizmusnak ettõl az azaz a halál utáni életre, de nincs olyan szavunk, a két korszak között: aközött, amelybe a tegnap idé- metamorfózisban – is megtörténnek, hogy azt, ami elemétõl, a születés elõtti lét megismerése elõtt is amely az emberi lélek örökkévalóságának másik pó- zett, ösztönös nézet esik, és aközött, amelyben aztán az ember és a külvilág között a nemi érés idején, a szabaddá válik az út. lusát, a megszületetlenséget fejezné ki. A modern ez a filiszteri, ironikus kritika érvényesül, és amely a külsõ világban lejátszódik, azt a belsõ világban olyan emberiségnek ezt azonban egészen a nyelvig hatóan Azt kell mondanunk: a születés elõtti lét, amelyet a XV. század elsõ harmadában kezdõdött. Az az állítás folyamatként kell keresni, amely az emberen belüli újra meg kell hódítania: ahogyan az ember örökké- Nyugat keresztény tanításai Origenészig nem is von- még a korábbi korszakra esik, és a tegnap elmondott szellemi–lelki és testi szféra között játszódik le, és ez valósága az egyik oldalon, a halál utáni oldalon a tak kétségbe, az Origenész eretnekké nyilvánításá- okok alapján bizonyos módon rendkívül jellemzõ a folyamat lényegében a gyermek beszélni tanulásá- halhatatlanság szóban jelenik meg, ugyanúgy a má- ban közremûködõ Iustiniaus állami rendelkezései- arra a korra. nak fiziológiai megfelelõje, úgyhogy a valóban racio- sik oldalon is láthatóvá válhat egy olyan szóval, mint nek hatására tûnt el a Nyugat keresztény tanításai- nális nyelvtudomány támpontjait is úgy kell keresni, a „megszületetlenség” – amelyet a civilizáció fejlõdé- De tartalma alapján is jellemzõnek kell hogy érezzük. ból. Ezért olyan kellemetlen a Nyugat e nem keresz- hogy e folyamat átható, szemlélõdõ megismerésébõl sével természetesen egyre ügyesebben használnak Tegnap ugyanis kifejtettem, hogy ha meg akarjuk ér- tényi kereszténységtana híveinek, amikor valaki a majd. És akkor pedig mindaz, amit az emberi lélek teni a beszéd készségét és egyáltalán a beszédet, indulunk ki. kereszténység elsõ századainak történelmi tényeire örökkévalóságáról kell majd elmondani, már nem elõször meg kell ismerkedni azzal, hogy mit mond Azután azt mondtam, hogy az elvont logika és az hívja fel a figyelmet. Az antropozófia és a megisme- csupán hittétel lesz, hanem megismerési tartalom. errõl a szellemtudomány, ahogyan azt A gyermek elvont gondolkodás megalapítása és fejlõdése sajátos rés (gnózis) összefüggéseivel kapcsolatban elõszed- Amíg megmaradunk a halál utáni életnél, a halhatat- nevelése szellemtudományi szempontból címû kis írá- módon a tudattalanba helyezi, a tudattalanba tolja le nek mindenféle valótlanságot, amit csak tudnak. lanság kérdése hit kérdése marad. Amint azonban somban leírtam. Rámutattam arra, hogy milyen je- a megélésnek azt a szféráját, amelyben élõ módon Ezekkel a dolgokkal itt most nem foglalkozhatok to- eljutunk az érzékfölötti világ valódi megismerésé- lentõségteljes folyamat játszódik le a fogváltással, játszódik le az, ami a szellemi–lelki és a testi–fizikai vább. Amit viszont mondani akarok, az a következõ: hez, a halhatatlanság kérdése a valódi megismerés hogyan húzódik vissza az idegi–érzékszervi rend- szint között történik, és hogy Arisztotelész pont az- ha az emberben lévõ szellemi–lelkit csak és kizárólag kérdése lesz. szerbõl az, ami az embert mint ritmikus embert és zal, hogy a tudatot belevitte az elvonatkoztatásba, arra alapozzuk, ami a tudat számára a születés óta végtag–anyagcsere-embert késõbb még el fogja töl- leválasztotta róla a születés elõtti lét látását. Ha Ezt az összefüggést be kell látni, ez az a Rubicon, látható, akkor fokozatosan eljutunk ahhoz, ami a teni, de elõzõleg teljesen kitöltötte, és ezzel a vissza- ugyanis látták volna, hogyan hatnak az asztrális erõk amelyen a modern civilizációnak át kell kelnie. Ami halhatatlanság tanát egyszerû hittétellé teszi. 24 25