Page 50 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A TÖRTÉNELEMBEN TÖRTÉNETI BEVEZETÕ RUDOLF STEINER und die Arbeit am ersten Goetheanum – Emlékeim Rudolf Steinerrõl és az elsõ Goetheanum munkála- „KORTÖRTÉNETI SZEMLÉLÕDÉSEK” tairól (Stuttgart, 1972) Korszemlélet címû fejezeté- ben írta: „Dr. Steiner már a háború elején megpróbált CÍMÛ ELÕADÁSAIHOZ beszélni nekünk az események hátterérõl és hatásukról a szellemi életre. A világ minden részébõl összeverõdött I. RÉSZ hallgatóság – vagy 17 nemzetbõl érkeztünk – felkorbá- csolt soviniszta hangulata ezt akkor nem tette lehetõvé. Keserû szívvel fel kellett adnia, és emiatt ismételten va- Alexander Lüscher lami szemrehányás hallatszott ki a szavaiból. És most, több mint két évvel késõbb, 1916 késõ õszén azt mondta az egyik elõadásában, hogy társaságként nem teljesítjük Katonák a fronton Az itt következõ cikk Rudolf Steiner Kortörténeti szemlélõdések címû elõadásainak összetett keletkezéstörté- a feladatunkat, ha képtelenek vagyunk nyugodtan meg- (Forrás: Fortepan, Mészöly Leonóra adományozó) netét és késõbbi fogadtatásukat vizsgáló nagy tanulmány elsõ része, az elõadások modern közreadója, a dornachi hallgatni mondanivalóját a kor eseményeirõl, és újra el- Rudolf Steiner Hagyatékkezelõség munkatárása, Alexander Lüscher történész tollából. kezdte ezeket jellemezni. Az elõadást követõen már csak HOGYAN KELETKEZTEK EZEK AZ ELÕADÁ- kevesen voltak ott, amikor egy idõsebb, izgatott ameri- SOK? Az igazság megtalálásához rendelkezni kell a tényekhez való érzékkel, kai nõ eléje ugrott, és azt mondta, hogy tévesen ítéli meg akár a fizikai síkon, akár a szellemi világban kell keresni ezeket. a dolgokat, azok egészen mások, mint ahogy õ elõadta. Elõször is az a feltûnõ, hogy Rudolf Steiner eredetileg Soha nem láttam Dr. Steinert ilyen rémültnek. Valami- nem is gondolt kiterjedt elõadássorozatra, hanem Rudolf Steiner az 1916. december 4-i, dornachi elõadásban nek történnie kellett. Mivel reggel betegségem miatt ott- csupán egyetlen estén akarta a kor eseményeinek hon kellett maradnom, a nõvérem fogalmazott meg má- vizsgálatát epizódszerûen beiktatni. 1916. decem- sokkal együtt egy levelet Dr. Steinernek, azzal a kéréssel, ber 4-én (lásd ebben a kötetben) megjegyezte: „Mivel KAOTIKUS VILÁG amerikai elnöknek küldött válaszjegyzékükben meg- hogy beszéljen tovább, akkor is, ha voltak elégedetlen- ma csupán egyetlen elõadásunk van, ez alkalmasint erõsítették alapvetõ háborús céljukat, a központi ha- Amikor Rudolf Steiner a Kortörténeti szemlélõdé- kedõk, akik berzenkedtek ez ellen. Azt hiszem, tizen- lehet beszúrásszerû – olyan szemlélõdésekkel, amelyek talmak legyõzését, és január 12-én elkerülhetetlenül seit tartotta, kétségtelenül drámaiak voltak a körül- nyolcan írták alá a kérést, és másnap Dr. Steiner arra talán nem tartoznak a folyamatban levõkhöz, de epizód- szükségesnek nyilvánították a háború folytatását. mények. Az emberiség egy borzasztó világháború hivatkozott, hogy e levél tette lehetõvé, hogy folytassa a szerûen újra be kell iktatnom. Következõ szombaton kellõs közepén volt, ami 1914. július 28-án, a Szer- A hazafias érzések hullámai mindenütt magasra tervét, különben hallgatnia kellett volna errõl a témá- aztán folytatjuk a folyamatban levõ vizsgálódásainkat.” biának küldött osztrák–magyar hadüzenettel tört ki. csaptak. Nem kímélték a semleges Svájcot sem; a né- ról.” Assja Turgenieff elbeszélése – melyben szemé- De másként kellett történnie. Az antanthatalmak – Nagy-Britannia, Oroszország, metajkú svájciak többsége érzületében a központi lyes érintettsége vegyül a helyzet drámaiságával – jól A következõ elõadáson, 1916. december 9-én este Szerbia, Montenegró, Románia, Franciaország, Bel- hatalmak oldalán állt; a franciaajkúak többsége az jellemzi a Rudolf Steiner akkori elõadásait kísérõ bevezetésként mondta (ld. ebben a kötetben): „Mivel gium és Olaszország – és a központi hatalmak – Né- antant ügye mellett szállt síkra. Két táborra oszlot- körülményeket. tudomásomra jutott, hogy néhány barátunknak ez a metország, Ausztria–Magyarország, Bulgária és Tö- tak a dornachi munkatársak is, akiknek legfõbb Természetesen figyelembe kell venni, hogy a vissza- kívánsága, szeretnék ma – amennyire lehetséges – né- rökország – engesztelhetetlen ellenségekként álltak feladata a Goetheanum épületének befejezése volt. emlékezésben gyakran a különbözõ, érzelmi össz- hány további megjegyzést fûzni ahhoz, amit hétfõn egymással szemben. Az Egyesült Államok 1916 vé- Ilyen drámai körülmények kísérték Rudolf Steiner hangban levõ cselekményszálak alkotnak – idõben kezdtem el. Mivel egyes barátaink ezt kívánják, ma és gén még a semlegesség politikáját vallotta, de az kortörténeti szemlélõdéseit, a tagoknak tartott elõ- lerövidített – egészet, amirõl pontos vizsgálattal ki- holnap tehát megpróbálok mélyebbre ásni ebben a dolog- világos volt, hogy további állásfoglalása döntõ hatás- adás-sorozatát, amit 1916. december 4-én kezdett derül, hogy nem játszódhatott le ebben a formában. ban…” Az elsõ elõadás után – feltehetõleg még azon sal lesz a háború kimenetelére. Dornachban, és 1917. január 30-án fejezett be. Ez alól Assja Turgenieff visszaemlékezései sem jelen- az estén – különbözõ tagok azzal a kéréssel fordul- Rövid idõre feléledt a béke reménye. 1916. december tenek kivételt. Kijelentései egy sor kérdést vetnek hattak hozzá, hogy feltétlenül folytassa magyaráza- A HALLGATÓK SZEMÉLYES ÉRINTETTSÉGE 12-én Németország átnyújtotta Thomas Woodrow fel: Tényleg igaz, hogy ezeket az elõadásokat Rudolf tait. De ez nem lehetett két-három további elõadás, Wilson amerikai elnöknek az antanthatalmaknak Az akkori hallgatóságban erõs visszhangra találtak Steiner kezdeményezte? Mit jelentett az a közjáték, hanem a legnagyobb elõadás-sorozattá kellett válnia, szóló békeajánlatát. December 19-én az amerikai ezek az elõadások, és mélyen az emlékezetükbe vé- amikor az idõsebb amerikai nõ elfogultsággal vá- amit Rudolf Steiner valaha tartott. Kortörténeti elnök felkarolta a kezdeményezést, és felhívta a had- sõdtek, hiszen saját nemzetiségükben voltak érint- dolta Rudolf Steinert? Ez után a közjáték után Rudolf vizsgálódásait 1917. január 30-án fejezte be – ebben viselõ hatalmakat, hogy ismertessék békefeltételei- ve. Az orosz grafikus, Assja Turgenieff (Anna Alek- Steiner tényleg le akart mondani az elõadások meg- a döntõ külsõ ok a Németországba tervezett utazása ket. December 31-én kiderült, hogy az antanthatal- szejevna Turgenyeva) azok közé tartozott, akik sze- tartásáról? Valóban kapott levelet azzal a kéréssel, volt, ahol a következõ hónapokat töltötte. Csak mak elutasítják a német békeajánlatot, amit nem tar- mélyesen hallhatták Rudolf Steiner Kortörténeti hogy folytassa kortörténeti elõadásait? Mikor tör- 1917. szeptember végén tért vissza Dornachba. tottak eléggé komolynak. És 1917. január 10-én az szemlélõdéseit. Az Erinnerungen an Rudolf Steiner tént ez az egész? 48 49