Page 54 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A TÖRTÉNELEMBEN és az emberiségnek azokra a nagy ügyeire irányítani, hogy semmi sem áll távolabb tõlem, mint politikai vizs- pillantás teszi lehetõvé a kortárs függetlenebb ítéle- amelyek kockán forognak. A legnagyobb feladat pedig gálódásokat folytatni – ez biztosan nem lehet a felada- tét, és ezzel megnehezít mindenféle manipulációt. megérteni a valóságnak megfelelõ gondolkodást.” tunk. A feladatunk a megismerõ vizsgálódás. Az össze- Az ilyen felvilágosítás nem marad társadalompoliti- függések megismerése, ami természetesen szükségessé kai következmények nélkül, és így érinti a társadalmi AZ EGYOLDALÚ ÁLLÁSFOGLALÁS VÁDJA teszi, hogy pillantásunkat az egyes részletekre irányít- élet alapvetõ síkját. suk. Ezért ezeknek a vizsgálódásoknak nagyon távol kell Sok antropozófus számára nem volt könnyû ez a lenniük bármilyen állásfoglalástól. És éppen ebben a vo- A TAGOK GONDOLATNÉLKÜLISÉGE nagy cél, pillantását „az egyes szubjektív elemekrõl el- natkozásban kérem Önöket, kedves barátaim, nehogy fordítani és az emberiség nagy ügyeire irányítani”, Bár sok tagban megvolt a jóakarat, és azt hitte ma- félreértsenek, mert valamely nemzet szándékaival kap- ahogy Rudolf Steiner az 1917. január 30-i, utolsó elõ- gáról, hogy a lehetõ legtárgyilagosabb álláspontot csolatban bármi is az egyikünk vagy másikunk állás- adásában (in: összkiadás 173c.) kifejezte. Bár Rudolf foglalja el, kétséges, hogy ez a mindennapi életben is pontja, ez egyáltalán nem lehet hatással szellemtudo- Steiner 1916. december 11-én (lásd ebben a kötet- mindig sikerült-e. Mindenesetre egyes antro- Lövészárokban mányos törekvéseink mélyebb alapjára. Mondhatnám, ben) a hallgatói lelkére kötötte, hogy „a dolgokat, pozófusok továbbra is azt mesélték, hogy Rudolf (Forrás: Fortepan, Bindorfer Ferenc adományozó) csak az ítéletalkotást szeretném ösztönözni, de a leg- amiket mondok, úgy fogadják (…), hogy semmiképpen se Steiner politikai elõadásokat tart, és valamilyen poli- kevésbé sem szeretném bárkinek az ítéletét befolyá- gondolják, a tényekbõl adódó ítélet valamely népre, mint tikai álláspontot foglal el. A háború kezdetétõl ismé- az egyik vagy a másik oldalt, hanem hogy hangsúlyoz- solni.” egészre vagy népre, mint olyanra vonatkozik.” És figyel- telten felmerült ez a vélemény Dornachban. Ezt a zam, milyen fontos a világban az igazság alapelve, hogy meztetett: „Teljesen félreértenének, ha mindig úgy álta- Ha alapvetõen ügyelt is a tagok véleményszabadsá- tagok Dornachban nagyon jól tudták, így Rudolf az emberiségen beteljesedett karma nagymértékben lánosítanának, hogy az alatt, amit a valóságos, reális gára, Rudolf Steiner lényegében mégis kiegyensúlyo- Steiner bevezetõ szavai a december 18-i elõadáson a összefügg azzal, hogy a tények világára irányuló figye- elemre, tehát például bizonyos személyiségrõl mondok, zott és nem pusztán nacionalista szempontok dik- legtöbbjük számára nem okoztak meglepetést: „Elég lem, egyáltalán a történelmi és egyéb életösszefüggé- népeket értenének.” tálta ítéletet várt tõlük. Így 1917. január 13-án (in: jól tudjuk, kedves barátaim, milyen félreértéseket oko- sekre irányuló figyelem materialista korunkban nem Rudolf Steinert azonban félreértették, mint például olyan, hogy az igazság uralkodna.” Ez után a közjáték összkiadás 173c.) ismét hangsúlyozta: „Az utóbbi idõ- zott, amikor az oly fájdalmas korszakunk elején itt-ott az az amerikai nõ, akit Assja Turgenieff említ a visz- után nehéz kérdés elõtt állt Rudolf Steiner. Olyan ben adott különféle magyarázatokkal nem csupán azért, mindenfélét mondtak az elõadásaimról, mindenfelé azt szaemlékezésében, a neve azonban nem ismert. Erre tagság elõtt, amelyik nem ismeri el az igazság meg- mondhatni, »terheltem« Önöket, hogy valamit ilyen terjesztették, részben dicséretes, részben azonban ke- a közjátékra feltehetõleg 1916. december 26-án ke- alkuvás nélküli keresésének szükségességét, többé vagy olyan fénybe állítsak, hanem mert meggyõzõdé- vésbé dicséretes szándékkal: Nézzétek csak, ez nem is rült sor, amikor – szokás szerint – hallgatók egy cso- nem tarthatott olyan elõadásokat, amelyek elõfelté- sem, hogy jó néhány fogalom kiigazítása fontos. Aki azt mond olyan rossz dolgokat errõl vagy arról –, vagy hogy portja gyûlt össze Rudolf Steiner körül. Azt vethet- tele a nagyfokú elõítélet-mentesség. Ezért fontolóra hiszi, hogy ezeket a dolgokat valamiféle nemzeti pátosz- ezzel igazán felbõszítsék, és mindenféle áskálódásra ve- ték a szemére, hogy a belga semlegesség megsérté- kellett vennie az elõadások megszakítását. Csak a ból mondom, az egyszerûen nem ért engem.” Rudolf gyék rá õket.” Sajnos az akkori dornachi szellemi való- sérõl szóló magyarázatai egyoldalúak, és ezért nem kérést tartalmazó levél változtathatta meg a véle- Steiner nagy óhaja nem az egyoldalú pártpolitikai ság része volt az is, hogy egyesek Rudolf Steiner állí- felelnek meg teljesen a valóságnak. Négy nappal ké- ményét. Megmutatta neki, hogy a tagok nagy több- vagy nacionalista színezetû állásfoglalás volt, hanem tólagos kijelentéseivel érvelve támasztották alá saját sõbb Rudolf Steiner mindenesetre hangsúlyozta (in: sége kész volt támogatni az erõfeszítéseit. Sajnos a a kor eseményeinek lehetõ legsemlegesebb, tárgyila- nacionalista álláspontjukat. És 1917. január 8-án összkiadás 173b.): „Egy ilyen területen könnyen kelet- Nathalie Pozzo-Turgenieff és más tagok által aláírt gosan irányított felfogása – egyben az antropozófiai megismételte:„Elfelejtik, hogy ha az ember ilyen inten- kezhet félreértés, és nekem úgy tûnik, mintha néhány levél, amelyben az aláírók határozottan kiállnak a törekvések belsõ minõségének fokmérõje is. zíven mondja ki az igazságot, akkor joggal kívánhatja dolgot félreértettek volna abból, amit az utolsó vizsgáló- pártosság vádjával szemben, és kifejezik a kívánsá- És nem egyszerûen kötetlen fecsegésnek szánta, meg, hogy a kifejezésmódjára is figyeljenek, mert úgy tû- dások során mondtam. Mivel ilyen félreértés minden- gukat, hogy az elõadássorozat folytatódjon, mosta- amikor december 30-án (in: összkiadás 173b.) figyel- nik, helyenként úgy beszélnek ezekrõl az elõadásokról, kivel megeshet, általánosságban mindjárt megjegyzem, náig nem került elõ. meztette a hallgatóit: „És azt is be kell vallanunk, ked- mintha itt politikai elõadásokat tartanék.” hogy amikor például felhívtam a figyelmet a belga sem- ves barátaim, hogy korunk komolysága amellett szól, Egyes tagoknak ez a gondolatnélküli, ám az antropo- legesség kérdésével összefüggõ folyamatokra, igazán „POLITIKAI” ELÕADÁSOK? hogy a közvetlenül kézzelfogható napi eseményeket zófiai mozgalomra mégis nagyon veszélyes cselszö- nem az volt a szándékom, hogy valamit védjek vagy tá- összekapcsoljuk szellemtudományos törekvésünk ide- vése végül egyfajta dorgálásra indította Rudolf Rudolf Steiner valóban semmilyen körülmények kö- madjak, hanem kizárólag egy tényt akartam rögzíteni.” gével, legbensõ impulzusával. Néhány vizsgálódás után, Steinert. Rögtön ezután mondta felháborodottan: zött sem akart politikailag egyoldalú, nacionalista, A kimondott vád mélyen érintette Rudolf Steinert, Németország melletti álláspontot elfoglalni – ez el- amit elvégeztünk, mégis azt mondhatjuk, annak oka, „Egyes tagjaink között… napirenden van, és régóta mû- hiszen neki az igazság kérdése volt fontos – biztosan lentétes lett volna alapvetõ szándékaival. Ha nem is hogy az emberiség fejlõdése folyamán a körülöttünk ködik a tapintatlanság. És minden, az ügyünkért való nem, mint abszolút igazság, hanem mint folytono- állt szándékában politizálni, nem akart lemondani a megmutatkozó katasztrófára került sor, mélyen fekszik, aggodalomból eredõ, többször elismételt beszéd termé- san szükséges küzdelem a tárgyilagosságért. Ezt különbözõ politikai törekvések beható megismeré- és tulajdonképpen felületesség a mai események okainak ketlen volt bizonyos vonatkozásban, kedves barátaim. december 30-án nyomatékosan kifejezte a hall- sérõl. Ezt is félreérthetetlenné tette ezen a december úgynevezett legkülsõ indáiról beszélni.” Bizonyos, hogy Világosan észlelhetõ, hogy újra meg újra a legfurcsább gatóinak: „De mindemellett, kedves barátaim, nem az 30-án (in: összkiadás 173b.), amikor a közjátékra cél- a politika objektív mélységeibe való elõrejutás nem módon közlik kívülállókkal azokat a dolgokat, amiket itt volt a szándékom, hogy politikai értelemben értékeljem zott: „Elõször is újra hangsúlyozom, kedves barátaim, engedi az elhamarkodott állásfoglalást, de éppen a megbeszélünk. Nincs kifogásom önmagában az ellen, politikai döntések hátterének sötét világába való be- hogy elmondják, természetesen, ha ez megfelelõ hatá- 52 53