Page 36 - 2014.Karacsony

ANTROPOZÓFIA 2014. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERTÕL SZERVES TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Magyarázatként egy rövid történeti áttekintést sze- Arról van szó, hogy ha csak az értelmet akarjuk alkal- retnék elõrebocsátani, amely azt hivatott világossá mazni, fenntartás nélkül eljussunk a tiszta fenome- ÉS ORVOSTUDOMÁNY tenni, hogy ezen a területen milyen módon érdemes nológiához, vagyis hogy csak arra használjuk az ér- haladni, ha gyümölcsözõen akarjuk szemlélni e terü- telmünket és semmi mást ne tegyünk, mint hogy DORNACH, 1921. ÁPRILIS 6. (GA 76, HARMADIK ELÕADÁS) letet. Más helyütt rámutattunk arra, hogy az embe- szemléljünk egy adott jelenséget, majd tegyük mellé riség állandó fejlõdésében tulajdonképpen csak a a hozzá tartozó másik jelenséget, hogy a jelenségek (Elsõ rész. Az elõadás második, befejezõ részét 2015. húsvéti lapszámunkban közöljük) Krisztus utáni XV. századtól kezdve bukkan fel az, ily módon történõ elrendezésével – ami aztán a kísér- amit mai tudatunk különleges fajtájának nevezünk. let során a gyakorlatban is végbemegy – magukat Minden korábbi szemlélet alapvetõen más volt. Csak a jelenségeket késztessük arra, hogy kölcsönösen az említett idõponttól kezdve ragadta meg igazán az megmagyarázzák egymást. Az értelemnek tehát embert az a tudatforma, amely egyfelõl a szabadság csupán rendezõ, bizonyos tekintetben módszertani Rudolf Steiner használatához vezet el, másfelõl viszont azáltal, jelentõsége van, nem minõségi szerepe. A goethei hogy önmagára utal vissza, absztrakcióba veti az em- értelemben semmi olyan nem indulhat ki az érte- bert, aminek következtében az ember bizonyos mó- lembõl, ami magáról a létezésrõl mond bármit is. Az a terület, amelyrõl ma beszélni fogok, annyira ki- szemlélõdéshez, ha nem állunk meg a forma szint- don valóság-idegenné válik a lét világában. Ez az a Azt hiszem, pontosan ez az, amit Goethe az értelmi terjedt terület, hogy – még ha csak egyetlen szem- jén, hanem eljutunk oda, hogy élõ módon ragadjuk szemléletmód, amely csak külsõ megfigyelésekre és erõ használatának tekintett és szintén ez az, amire az pontból kell is megvilágítani – az, amit ma el tudok meg azt, ami tulajdonképpen ott van elõttünk. Utá- azok leírására támaszkodik, kísérletekre és azok emberiség általános tudata a XV. század elsõ harma- mondani róla, csak gyér utalások sora lehet; legye- na pedig, amikor a tisztán matematikai szemléletet eredményeinek megfigyelésére, azaz a természet ad- dától kezdve törekszik. Elmondhatjuk, hogy még nek szívesek ezt figyelembe venni. Arról van ugyanis mutattam be, azt látták, hogy a problémák élõbb mó- ta válaszokra; a természet akkor adja ezeket a vála- nem tanulta meg mindenki, hogy amikor az érte- szó, hogy ahogyan haladunk a szervetlen tudomá- don történõ kezelésébõl hogyan bontakozik ki az, szokat, amikor nem csupán elméletben, hanem gya- lemrõl van szó, úgy legyenek rezignáltak, ahogyan nyoktól a szerves tudományok felé – azután pedig amit a matematikában és a szervetlen tudományok- korlatban, a kísérletben kérdéseket tesznek fel neki. tovább a pszichológiai és szellemi szemlélõdés felé –, ban antropozófiai értelemben helyesnek kell gon- Az ily módon létrejövõ tudomány a lelki erõk közül az egyre inkább megmutatkozik, hogy egyfelõl milyen dolnunk. Bizonyos módon alámerültünk ezekbe a értelem kombináló erejét alkalmazza. Ez a kom- nagy szükség van a szellemtudományos-antropozó- tudományokba, és bennük kerestük azokat az erõ- bináló értelemerõ, hadd mondjam így, maga a nagy fiai szemléletre, másfelõl pedig hogy a szellemtudo- pontokat, amelyek irányába folytatnunk kell utun- gyakorlatitudományos probléma. Azzá válik, ha he- mány milyen termékenyítõen képes hatni az egyes kat. Csak arról van szó, hogy ezekben a tudományok- lyes alkalmazásának lehetõségére kérdezünk rá. Ez a szaktudományokra. ban szigorúan megmaradjunk annál a szemlélet- kérdés, az értelem vagy a szokásos észerõ helyes módnál, amely az emberiség mostani tudatszint- Abban, amit a matematika lényegérõl, a szervetlen alkalmazásának kérdése – megfigyelés, a megfigye- jének sajátja, és hogy nincs szükség arra, hogy valami temészettudományok lényegérõl el lehetett monda- lések összefoglalása, kísérletezés – különösen foglal- máshoz jussunk el, mint e szemlélet munkamód- ni, kevésbé arról volt szó, hogy a szellemtudományos koztatta Goethét. És aki ebben elmélyed – Önök is el- szere mikéntjének vizsgálatához. szemlélet valahogyan egy alapvetõen más megkö- olvashatják az immáron közel negyven évvel ezelõtt zelítést vagy akár más tartalmat hozott volna el, A szerves természettudományok esetében nem va- megjelent Bevezetések Goethe természettudományos mint ami jelenlegi tudományos felfogásunkban már gyunk ugyanebben a helyzetben, bár más összefüg- írásaihoz címû könyvemben –, és azt keresi, hogy amúgy is megvan. A matematikáról és a szervetlen gésben hasonló dolgokat találunk itt is. Ha ma szer- tulajdonképpen mi volt a probléma Goethe számára, természettudományokról szóló eddigi elõadásokból vetlen természettudományokról: matematikáról, fo- az azt fogja találni, hogy Goethe nem úgy akarta kihallhattak egy bizonyos alaphangot, amely arra ronómiáról, mechanikáról és hasonlókról beszélünk, használni az értelem vagy az ész erejét, hogy az tar- akar rámutatni, hogy mindenben, a matematikában akkor arra a gondolkodásmódra kell felhívni a fi- talmat adjon a tudománynak, hogy bizonyos módon és a szervetlen tudományokban egyaránt megvan- gyelmet, amelyet meg kell reformálni, ahogyan azt az értelem vagy az ész ereje alapján valamit mondjon nak e tudományok olyan megközelítésének – a leg- tegnap láttuk. A szerves természettudományokkal a létezésrõl mint olyanról, hanem úgy, hogy az érte- többek által észre sem vett – kezdetei, amelyeket az azonban elkezdõdik az, hogy nemcsak arra kell rá- lem vagy az ész erejét csak arra használják, hogy úgy itt említett szellemtudomány alapján helyes meg- mutatni, hogy mi az, amit el kell vetni, hanem arra is, elrendezve gondolkodjanak a jelenségekrõl, hogy az közelítésnek kell tekintenünk. Látták, hogyan kell amit fel kell venni beléjük. És ez már maguknak a egyik jelenség megmagyarázza a másikat. És így, felhívni a figyelmet a geometriában az analitikus tényeknek a szintjén elkezdõdik. És itt pusztán a amikor az ember az értelmét vagy az eszét használja, megközelítéstõl a szintetikus megközelítéshez veze- gondolkodásmód megreformálásával tulajdonkép- nem tesz hozzá semmit ahhoz, amit a jelenségek ma- tõ átmenetre, és hogy mi mindent találhatunk, ha pen semmi érdemlegeset nem lehet elérni. guk elmondanak. ezen az úton tovább haladva eljutunk az imaginatív 34 35