Page 30 - 2014.Karacsony

ANTROPOZÓFIA 2014. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA AZ ÉLETUTAKBAN A civilizációs javak iszonyatos bõsége, ami egyre gya- keresztül, végig, az egész filozófia történetébõl. B.E.: A Karmával behatóbban foglalkoztál. Ha szabad Nem tudok elszakadni attól, hogy „Uram vedd el tõ- rapodik, nem az igazi szellemtudomány irányába Azokból a jelentõs gondolkodókból és gondolatok- ellentétezni a karmát és a szabad akaratot, akkor Stei- lem e keserû poharat. Mindazonáltal ne úgy legyen, segít bennünket, hanem egyre inkább belepréseli és ból, amelyek az európai kultúra alapjaihoz tartoznak. ner egyik gondolatához kapcsolódhatunk: „szabad az az ahogy én akarom, hanem, ahogy Te”. Ez alapvetõ belevezeti az embert a materialisztikus gondolko- Ez adott konkrét alapot arra, hogy véleményt for- ember, ha minden pillanatban önmaga szerint képes hozzáállás. De ezen kívül az is, hogy „Legyen meg a dásmódba. Most nem szeretném ezt kifejteni, hogy málhassak. Nagyon tanulságos volt ez a tanulmány, élni. Az emberi cselekvés tökéletes formájára jellemzõ a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.” 4 mirõl is lehet ezeket a gondolkodási formákat fel- mert a végén arra jutottam, hogy mindegyik filo- szabadság.” Önmagunk szerint csak akkor tudunk élni, Az embernek nagyon ki van jelölve és fel van adva ez ismerni, de végül is mi azt csináljuk, amit a megkí- zófushoz és mindegyik irányzathoz képest az antro- ha mély önismerettel rendelkezve felismerjük karmi- a kérdés. A „Legyen meg a Te akaratod” mellé még sértés idején Krisztusnak mond a kísértõ: „változ- pozófia messze többet, lényegesebbet és valóságo- kusan szabad lehetõségeinket. Ha visszanézel az eddigi hozzáteszem: „Az én országom nem evilágból való.” tasd a köveket kenyérré”. Mi most mást sem csiná- sabbat nyújt és beszél, valódi megismerést tartalmaz életutadra, mennyire sikerült ezt a szabadságot átélned, Nehéz ezt kimondani, de ezekkel nekem mindennap lunk, mint a köveket átváltoztatjuk. Az egész kör- az ember számára. Rudolf Steiner aktualitását és megélned? A szabad akarat és a Karma kérdése mi- foglalkoznom kell… nyezetünket átalakítjuk, átformáltuk a köveket korszerûségét ebben ismertem fel igazán, ezért is képpen jelent meg a saját életutadon? valamivé, ami nem igazán kenyér. Átalakítottuk a tartottam ki végig mellette, nem kellett semmilyen B.E.: Ha a saját életpályájádat végigtekinted, milyen Sz.P.: Ez egy nagyon nagy spirál, soha sincs vége. köveket autóvá, számítógéppé, televízióvá, minden- másféle szellemiséghez csatlakoznom, mert ha az stációkra tudnád osztani saját belsõ utadat? Hosszú és bonyodalmas út vezet odáig, hogy mi az, né, amivel körülvesszük magunkat, amivel a saját ember kellõ elmélyültséggel mûveli az antropozó- aminek szabadnak kellene lennie. A legtöbb ember Sz.P.: Az életem és az útjaim meglehetõsen bonyo- kényelmünket kipárnázzuk, de az a bizonyos kenyér, fiát, mindig talál aktuális újdonságot nyújtó, élõ gon- ebben el van tévedve. Nagy melléfogások lehetnek dalmasak… nagyon sok elítélendõ dolgot tartal- amire nekünk törekedni kellene, amire a kísértõ is dolati és érzésbeli tapasztalást az ember saját belsõ abban a tekintetben, amikor valaki kimondja, hogy maz(hat)nak. Mindazzal, amit elkövettem a külsõ utal, az nem ez. lénye elméje, szelleme és szíve számára. szabad vagyok, ezt meg azt szeretném csinálni. életemben, a külsõ munkáimban, a kapcsolataim- B.E.: Ehhez kapcsolható közvetlenül Steinernek az a Elmondhatom, hogy kenyerem javát már megettem, Lehet, hogy a körülmények éppen lehetõvé teszik, de ban, azzal nem vagyok elégedett… Nem tudok ön- gondolata, hogy „a megismerõ ember a világ társterem- s az antropozófiának volt egyedül értelme az egész nem biztos, hogy ahhoz az õ szabadságának bármi magamnak sok mindent megbocsátani… Sok lelki- tõje, nem pedig leutánzója valaminek, ami el is marad- életemben. Fiatalon, amikor leérettségiztem, nem köze van. Nem biztos, hogy felismeri, mi az, ami ismereti súly nehezedik rám, amit még valami- hatna anélkül, hogy a világ emiatt befejezhetetlen volt elképzelésem arról, hogy mi akarok lenni. lehetõségként elõtte áll. képpen fel kell dolgoznom, vagy el kellene intéznem volna”. Ez a megismerõ ember nagyon hiányzik a világ- Orvos? Ügyvéd? Mérnök? Erdész? Asztalos, moz- olyan értelemben, hogy ezek ne jelentsenek szá- Azt szoktuk mondani, hogy a gondolkodás az, ami ból, mert kevés a befelé forduló lélek. Emlékszem, annak donyvezetõ? Semmilyen elképzelésem nem volt, momra karmikus csomókat a halál utáni utakon – szabad, amire azt lehet mondani, hogy szabadon idején a Bimbó úton akkor jártam elõször, amikor elõ- nem akartam semmi lenni. A jogi egyetemre is úgy ahogyan ezt Steiner elmondja. Ez meglehetõsen szárnyalhat. Bármire lehet gondolni, bárhová el le- adást tartottál az El Camino utadról. Számomra, mint kerültem, hogy családi tradícióként a férfinak egye- problematikus, de ezt nekem magamnak kell elin- het jutni a gondolat szárnyain, impulzusain. Minden személyiségvizsgálatokkal foglalkozó embernek, nagy temet kell végeznie, generációkra visszamenõleg téznem. lehetséges… Azt hiszem, hogy az akarat szabadságán öröm volt, hogy a belsõ útján járó, belsõ utakon baran- mindenki jogász volt. Ezeken a vonalakon dolgoztak múlik a dolog. Az embernek a legnehezebb problé- Nem tudnám korszakokra bontani az életemet, mert goló embert hallhatom. Úgy tûnik, hogy az önreflexió az õseim. 1954-ben muszáj volt egyetemre mennem, mája az, hogy tudja-e, hogy mit akar. Az akarat tuda- annyi minden történt velem, a belsõ és a külsõ kö- fontos motiváció számodra. Az antropozófia is egy jól mert elvittek volna katonának. Az egyetemet köny- tosítása és tudatba emelése szabadítja fel az aka- rülmények változásai is furcsa módon játszottak felismert életfeladatként kapcsolódik az életedhez? nyedén vettem, csak a vizsgaidõszakban tanultam ratot. Ismétlem: a tudatba emelés, az erre való kon- közre. Ugyanakkor kétségtelenül vannak kiugró sza- intenzíven, de ezek az évek inkább a szellemi feltöl- Sz.P.: Ez lehetséges… Az El Caminóra egyedül, gya- centráció, valamint ennek a gyakorlása az egyik leg- kaszok. 33 éves koromban volt egy nagy csomópont, tõdést jelentették: rengeteget olvastam, verseket log, 70 évesen indultam el, bár nem sikerült teljes lényegesebb dolog. Akarattal szabályozhatom azt, ahol több rettenetes dolog történt velem, de ame- írtam József Attila és Dsida Jenõ hatások alatt. egészében azt a 800 kilométert végig gyalog bejár- hogy mire gondoljak, mi legyen a gondolkodásom, lyekbõl sikerült kijönni, talán javítani is az akkori Egész életemet summázhatom ennyiben: az én igazi nom, de nagyon mély élményeket hagyott bennem. megismerési tevékenységem tárgya, iránya, minõ- önmagamon. Ha meggondolom, 55 éves voltam, pályámmá az antropozófia vált. Valóban elmondható, hogy ez a fajta megismerésre sége. Ezt az én akaratomba kell tudni beleültetni és amikor a rendszerváltás bekövetkezett. Az akkori való törekvés már egészen fiatal korom óta csírázott B.E.: A filozófiai tanulmányaid során az egyetemen belegyökereztetni. Ez igen bonyolult tudati folya- értelemben vett lehetõségeim csúcsán voltam, ami bennem. Nagyon sokféle irányban mozogtam, nem említették Rudolf Steinert? mat, mert egyrészt attól függ, hogy mi az, ami az én még a szocialista korszakban volt. Akkor teljesen új voltam rest mindenfélét megpróbálni , amíg végül is megismerési mezõmben már benne van, milyen szé- világ kezdõdött számomra, külsõleg is, belsõleg is: az Sz.P.: Á… szóba sem jött… De az államvizsga dolgo- rátaláltam az igaz utamra. les ez a mezõ, és onnan mit választok ki, hogy az aka- antropozófia nyilvánossá válása nagy kérdés volt , az zatomat Steinerrõl írtam, ami kuriózum volt. „Meg- 1965 és 1969 között a BTK-n elvégeztem egy filozó- etettem” az egyik egyetemi docenst arról, hogy van ratomnak az igazi impulzusát és irányát megadjam. egész élet szerkezetének az átalakulása, aminek a Arra vetítem rá a gondolkodásom erõit, lelkileg, szel- mai napig is tanúi vagyunk, amirõl azonban nem is fia tanárképzõ szakot, van egy ilyen tanári diplomám egy speciális filozófus, akirõl tudok néhány dolgot. lemileg, szívbélileg, és emellett kitartok, mert ezt el- tudjuk, hogy hova vezet. is. Direkt azért iratkoztam be, hogy a filozófia törté- Elfogadták, hogy írhatok róla. Az akkori nyelvhez, fogadtam magamban, mint szellemi szabadságom netét nagy alapossággal megismerjem és kénysze- felfogáshoz alkalmazkodva kellett bemutatni, de alapfeltételét. rítsem magam arra, hogy szigorlatozni, kollokválni sikerült, jelest kaptam rá. kelljen Hammurabitól kezdve a görög filozófusokon 4 Rudolf Steiner: A szabadság filozófiája, GA 4. Édesvíz Kiadó, 1990. 28 29