Page 20 - 2014.Karacsony
P. 20
ANTROPOZÓFIA 2014. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA AZ ÉLETUTAKBAN „A BELSÕ KÖVETELMÉNYRENDSZER KULCS- Aztán minden úgy történt, ahogy még remélni is dításban (az úgynevezett Wahrspruchworte sorozat- csak alig mertem volna. A találkozásunk rendkívül ból és az ezoterikus iskolázáshoz adott útmutatások szívélyes volt, és mély barátsággá vált, ami még négy közül). A következõ három esztendõ során évente SZAVAI: IGAZSÁGOSSÁG, BECSÜLETESSÉG, éven keresztül tartott, egészen ennek a fordítónõnek kétszer-háromszor is meglátogattam ezt a bará- a korai haláláig. Elsõ találkozónkról négy vagy öt tomat, s egyre jobban belemélyedtem Rudolf Steiner IGAZ SZÓ, TOLERANCIA, SZERETET” olyan elõadásciklussal tértem haza, amelyeket Ru- elõadásainak világába. dolf Steiner fõként az evangéliumokkal kapcsolatos BESZÉLGETÉS DR. SZILÁGYI PÉTERREL Ha ma visszatekintek arra az útra, amelyen a sors fejtegetéseknek szentelt. vezetett, akkor azt kell mondanom: rendkívül hálás Nagyjából ugyanebben az idõben a sors egy másik vagyok azért, mert lehetõvé tette számomra, hogy W. Barna Erika találkozással is megajándékozott, ismét csak mint- teljes csendben és magányban elõször Rudolf Steiner egy „véletlenül”. Erre a találkozóra is a Krímben, az alapvetõ könyveit ismerjem meg, és csak ezek után Dr. Szilágyi Péter már az 1950-es években, ifjúkorában orosz költõ házában került sor. 1973 augusztusában kerüljek kapcsolatba az elõadásaival. Csak jóval elkötelezte magát a szellemtudományi tanulmányok- egy nálam valamivel idõsebb, éppen átutazóban lévõ késõbb ismertem fel, hogy ez a sorrend a legjobb út nak. Török Sándor tanítványaként meghatározó sze- fiatalember látogatott el ide. A ház egykori tulajdo- ahhoz, hogy az ember beleélje magát az antropozófia repe van a hazai antropozófiai élet kialakításában. nosának életét és mûveit kívánta közelebbrõl is meg- szellemi világába. Átélhette a kezdeti „suttogó” évek titkos, lakásokon tar- ismerni, mivel tudta, hogy ez az orosz költõ annak tott elõadásainak élményeit, majd amikor a társadalmi idején részt vett az elsõ Goetheanum építésében. Ez változások lehetõvé tették, 1990-ben kezdeményezte és a látogató antropozófus volt. Megismerkedtünk egy- Fordította: Korcsog Balázs – egy lelkes csapattal – jogilag is hivatalossá téve meg- mással. Õ egy Oroszország északnyugati részén alapította a Magyar Antropozófiai Társaságot, amely- fekvõ nagyvárosból származott. Beszélgetésünk vé- nek a vezetõjévé választották. Az antropozófia széle- gén címet cseréltünk egymással, s már fél év múlva Az írás eredeti címe: „Mein Weg zu dem Buch «Rudolf sebb körû megismertetésére a Társaság keretein belül meglátogattam újonnan szerzett ismerõsömet. Igazi Steiner und die Grundlegung der neuen Mysterien»”. megkezdte Rudolf Steiner könyveinek magyar nyelvû antropozófus barátság alakult ki közöttünk. Megjelent a Lesen im anthroposophischen Buch [Olva- kiadását, számos könyv lektoraként mûködött közre sás az antropozófia könyvében] címû kötetben. Ver- Ez az elsõ antropozófus barátom nemcsak új ciklu- azért, hogy valóban hiteles, magas szintû fordítások lag Freies Geistesleben, Stuttgart, 1987, 79–105. o. sokat, hanem meditációs szövegeket és verses for- jelenjenek meg. Elõadásokat tartott, közremûködött a (Az itt közölt rész: 79–88. o.) májú bölcsesség-mondásokat (Spruchokat) is a ren- Waldorf-iskolák alapításában. 17 éven át tevékenyke- delkezésemre bocsátott Rudolf Steinertõl orosz for- dett és képviselte a MAT-ot Dornachban, meghívta az antropozófia jeles képviselõit Magyarországra, hogy minél élõbbé tegye a hazai életet, s minél hitelesebb for- rásokból táplálkozhassanak a hazai szakemberek. Filozófiatörténeti ismeretei révén belátása volt az emberiség szellemi áramlataira, így jutott el arra a következtetésre, hogy az eddig megszületett szellemi irányzatok csúcsán az antropozófia áll. Vallomása szerint: „egész életemet summázhatom ennyiben: az én igazi pályámmá az antro- pozófia vált.” „A magasabb világokba való feltekintés megadja emberi biztonságunkat, mert megmutatja a földi élet értelmét. A magasabb világok utáni vágyakozást mindenképpen éreznünk kell, hogy biztosan megálljunk a Földön, mivel az isteni-szellemi mindig bennünk van, és földi életünkben bizonytalanná válunk, ha elveszítjük e kapcsolatunkat. A magasabb világok valóságának antropozófiai értelemben vett igazi megismerésével azonban nem leszünk a világot kerülõ, a Földtõl idegen emberek. Tudjuk, hogy mindig újra le kell szállnunk a Földre, hogy emberi mivoltunk lassan befogadja a szabadságot. A szabadság tudata hat át bennünket, bár a sors nagy kérdését szellemi értelemben 1 a magasabb világokból, a magasabb világok valóságából tudjuk leolvasni.” (A fenti idézettel is szeretnénk nyomatékosan hangsúlyozni Rudolf Steinernek minden Klasse-elõadásban szereplõ megjegyzését arról, hogy ha a szellemi világ legmagasabb régióiba jutunk is el, nekünk minden alkalommal vissza kell térni a földre, mert a magas szellemek számára jelenlegi emberi mivoltunk a legfontosabb.) Szergej O. Prokofjev 1976-ban egy misztériumjátékon 1 Rudolf Steiner: A magasabb világok valósága, GA 79, Genius Kiadó, 23. o. 18 19