Page 19 - 2014.Karacsony

ANTROPOZÓFIA 2014. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA AZ ÉLETUTAKBAN ismerése, ki is nyilatkozik meg a küszöb Nagy Õré- kozmoszról szóló elmélkedés teljes tablójának (Csak jóval késõbb tudtam meg, hogy sok antropozó- életemnek új célja és új értelme lett, s így elkezdtem nek képében, számomra nem A szellemtudomány kör- középpontjában Krisztus lénye áll. S aki helyesen fusnak volt hasonló „belsõ emléke”, sokan éreztek tudatosan szolgálni azokat az eszményképeket, ame- vonalaiból, hanem a Wie erlangt man (a Hogyan jutunk értelmezi ezt az antropozófiai világszemléletet, az ilyesfajta „belsõ emlékezést” különbözõ szellem- lyek korábban öntudatlanul éltek a lelkem mélyén, a magasabb világok megismeréséhez? címû könyv) tar- azt mondja: mindezt én is megvizsgálhatom, megér- tudományos közlések olvasásakor.) Másrészt pedig s amelyek a szellemtudománynak köszönhetõen im- talmainak intenzív átélésébõl adódott. teni azonban csak akkor fogom, ha az egész kép a ha- azért említem ezeket a témákat, mivel késõbb még már teljesen tudatos valósággá váltak számomra, a talmas gyújtópontra: Krisztusra irányul.” (GA 112) magasztosabb és még tömörebb, még koncentrál- sors keze csak ekkor vezetett ki kezdeti magányom A szellemtudomány körvonalaival amúgy is különös tabb formában az Alapkõ-meditációban találtam rá- állapotából. módon ismerkedtem meg. Elõször franciául akadt a Így A szellemtudomány körvonalainak elolvasásában juk. kezembe. Akkoriban csak nagyon lassan és csak szó- számomra sem az volt a lényeges, nem az volt a leg- És ez a következõképpen történt. Egyszer, a Krím- tár segítségével tudtam franciául olvasni, így nem fõbb „tanulság”, hogy egy olyan új szellemi kozmosz ben megismert barátaim házában teljesen „véletle- volt lehetõségem arra, hogy az egész könyvet fel- tárult fel benne, amely nagysága és emelkedettsége „A KÖLTÕ HÁZÁBAN”; AZ ELÕADÁSCIKLU- nül” és legelõször került a kezembe Rudolf Steiner dolgozzam. De mivel a „megismerési út” témájában révén meghaladja minden eddigi tapasztalatomat, SOK; A SZELLEMI MAGÁNYTÓL AZ ELSÕ ANT- egyik elõadás-sorozata. Addig nem is tudtam, hogy már jobban eligazodtam, ezért az errõl szóló feje- hanem elsõsorban az, hogy ennek az új kozmosznak ROPOZÓFUS BARÁTSÁGOKIG léteznek ilyen ciklusok, pontosabban szólva csak azt zetet vettem szemügyre, és itt nyomban rátaláltam a a középpontjában – mintegy annak „hatalmas gyúj- Amikor 14 éves voltam, a családom elvitt a Krímbe, a tudtam, hogy Rudolf Steiner tartott elõadásokat, de rózsakeresztes meditáció leírására. Így ez a gyakorlat tópontjában” – a kozmikus Krisztus alakja áll. Min- Fekete-tenger partjára, abba a házba, amely egykor azt nem, hogy fennmaradt-e belõlük valami. S ekkor volt az elsõ, amit A szellemtudomány körvonalaiból dig is úgy élt a lelkemben, hogy ez a tény egy örök azé az ismert orosz íróé volt, aki közvetlenül az elsõ hirtelen a kezembe került A szellemi hierarchiák és megismertem. Ennek a gyakorlatnak a célja (az em- érvényû igazság, de ennek a belsõ megérzésemnek világháború elõtt részt vett az elsõ Goetheanum épí- tükrözõdésük a fizikai világban. Állatöv, planéták, koz- ber vérének megtisztítása az alacsonyabb rendû ösz- a helyére ekkor lépett az átfogó és biztos tudás. tésében. Ebben a házban, amelynek egész légköre mosz címû ciklus tíz elõadása [az 1909-es év nagy tönöktõl, illetve Énjének megtisztítása az egoizmus- düsseldorfi ciklusa (GA 110)]. Ezzel az elõadás-soro- Mindez végül egy további témával bõvült: Krisztus és még erõteljesen emlékeztetett a 20. század elejére, tól), de különösen a gyakorlat imaginatív formája zattal a következõ volt a helyzet. Az elõadásokat egy Buddha szellemi útjának összehasonlításával, amirõl sok egyéb mellett egy hatalmas orosz és francia igen mély benyomást tett rám: ez a gyakorlat azóta is nõ fordította le franciából, aki az ötvenes évek köze- A kereszténység mint misztikus tény és az ókor miszté- nyelvû okkult könyvtár is volt, melyben Rudolf Stei- elválaszthatatlan része belsõ életemnek. E gyakorlat pén tért haza Oroszországba az emigrációból. Hosz- riumai címû könyv hatodik fejezetének végén van nernek szinte minden alapvetõ könyve megtalálható révén az a sejtelmem is beigazolódott, hogy az ebben szú éveken keresztül Párizsban élt, s nem sokkal szó, s ami megvilágította számomra a történelmi volt, amely még a forradalom elõtt jelent meg orosz a könyvben leírt rózsakeresztes megismerési út hazatérése elõtt fedezte fel magának Rudolf Stei- kereszténység rejtett kapcsolatát a bódhiszattvákról nyelven az Orosz Antropozófiai Társasághoz tar- valamilyen módon kapcsolatban van a Grál-miszté- nert, akinek aztán néhány könyvét magával hozta. és buddhákról szóló keleti tanokkal. Itt vált világossá tozó, „Szellemtudományok” elnevezésû kiadónál. riummal. De ez csak fél évvel késõbb, akkor bizo- Oroszországba hazatérve Ukrajna egyik nagyváro- számomra, hogy Buddha, miután eljutott fejlõdésé- Ettõl kezdve elõbb csak a nyári, majd nemsokára a nyosodott be számomra végérvényesen, amikor sában kellett letelepednie. És mivel a környezetében nek tetõpontjára, vagyis ahol az õ életútja véget ért, téli szünidõt is minden évben „a költõ házában” töl- A szellemtudomány körvonalai oroszul is a kezembe senki sem érdeklõdött a szellemi kérdések iránt, így ott – ebben a fénylõ magasságban – kezdõdik Jézus töttem (ahogy akkoriban nevezték e házat), s így a 14 került, és az egészet elolvastam. Az ebben a könyv- amikor látogatóban volt a barátainál, egyszerûen Krisztus szellemi útja. Más szóval: ott, ahol az em- és 19 éves korom közötti idõszakban nemcsak ben leírt szellemi út nemcsak az ezoterikus vagy otthagyta náluk néhány Steiner-fordítását. Így ke- beriség egyik legmagasabb fokú beavatottjának útja Rudolf Steiner alapvetõ mûveit ismerhettem meg, rózsakeresztes kereszténység útja, hanem a keresz- rült az egyik ilyen fordítás a barátaimhoz. véget ért, ott kezdõdött Krisztus isteni-emberi útja. hanem sok más keleti, teozófus és különféle misz- tény világ legjavának és legdrágább szellemi kincsé- (Számomra ez a kérdéskör akkor nyerte el végsõ tikus és egyházi irányzatokhoz tartozó szerzõk szel- Ezen a cikluson keresztül ismét egy teljesen új világ nek, a Grál-misztériumnak is a korszerû megnyilat- formáját, amikor késõbb megismertem A Kelet a lemi és okkult mûveit is. tárult fel számomra. Úgy éreztem, hogy az a maga- kozási formája. Nyugat fényében. Lucifer gyermekei és Krisztus test- Ezt az öt esztendõt lényegében teljes szellemi ma- sabb rendû szellemi valóság, amely ezekben az elõ- A szellemtudomány körvonalai volt a harmadik antro- vérei címû ciklus utolsó elõadását, valamint A bódhi- gányban töltöttem, hiszen az akkori környezetem- adásokban Rudolf Steiner különféle leírásai mögött pozófiai könyv, amit elolvastam: a második a szattvák szférája címû elõadást.) ben senki sem érdeklõdött az antropozófia iránt. áll, most még sokkal közelebb került a lelkemhez. Theosophie volt (A világ és az ember szellemi megisme- Amikor a barátaimtól megtudtam, hogy ennek a Ezeket a témaköröket, melyek a Rudolf Steiner alap- Életemnek ez a szakasza azonban a jelentõs próba- résének alapelemei). Hogy A szellemtudomány körvo- fordítónõnek esetleg még más ciklusai is lehetnek, vetõ mûveivel való munkámból fakadtak, itt két tételek idõszaka volt számomra. Ezekben az években nalainak elolvasása milyen nagy hatással volt rám, azonnal elhatároztam, hogy felkeresem õt. Ugyan okból említem meg. Egyrészt, mert amikor leg- kellett az antropozófiát – vagy ahogy magamban ne- különösen azzal, hogy a szellemet mélyen megmoz- mit számít az a 900 kilométeres távolság, egy isme- elõször találkoztam ezekkel a témákkal, már akkor is veztem: a Rudolf Steiner által képviselt szellemi gató módon beszél a kozmikus fejlõdésrõl, azt leg- retlen város és a teljesen idegen emberek, ha akár rögtön olyan érzésem támadt, s teljesen világossá áramlatot – egész életem feladatául, mintegy e világi inkább talán Rudolf Steinernek azokkal a szavaival csak egyetlen ciklushoz is hozzájuthatok. Akkoriban vált számomra, hogy mindaz, amirõl itt Rudolf sorsomul választanom, s ennek során csak önma- lehet kifejezni, melyeket az 1909. június 30-i hajlandó lettem volna bármilyen akadályt legyõzni Steiner beszél, már ismerõs nekem, csak eddig nem gamra, illetve – az élet elõttem álló kérdéseire választ elõadásában [a kasseli János-evangélium hetedik azért, hogy megkaphassak egy elõadás-sorozatot. voltam képes gondolati formában kifejezni. Ami ál- keresve – csak a saját belsõ erõimre támaszkodhat- elõadásában] mondott: „Az antropozófia világszem- Hiszen ekkor már az antropozófia volt a legfon- talános és bizonytalan érzésként élt a lelkemben, azt tam. És csak amikor ez az elhatározás megszületett lélete szerint tehát a reinkarnáció, az emberi lény és a tosabb dolog az életemben. most a gondolatilag is tiszta tudatosság hatotta át. bennem, amikor minden erõmmel átéltem, hogy 16 17