Page 10 - 2014.Karacsony

ANTROPOZÓFIA 2014. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA AZ ÉLETUTAKBAN tába állítja – a sors vezetése nemcsak az elsõ antro- Szergej Prokofjev azzal a rá jellemzõ, abszolút követ- Krisztus búcsúbeszédeit. Kezdettõl fogva világos pozófus barátokhoz vezette el Szergej Prokofjevet kezetes akarati erõvel és szellemi kapacitással tanul- volt számomra, hogy mindkettõ [az Alapkõ-meditá- (és szabadította ki – részben – „kezdeti magányának mányozta Rudolf Steiner írásait és elõadásait, amely ció és a János-evangélium is] egy és ugyanazon for- állapotából”), hanem Ukrajnába is elvezette õt, ahol mind a részletekbe menõ elemzésre, mind az össze- rásból fakadt: a kozmikus Logosz egész világmin- egy fordítónõtõl kölcsönkérhette Rudolf Steiner függéseket feltáró, nagyszabású összegzésre képes denséget átfogó isteni szférájából – az élõ Krisztus egyes elõadásciklusait. Ehhez kilencszáz kilométert volt, miközben saját belsõ iskolázásán is intenzíven közvetlen megnyilatkozásából.” kellett utaznia, de „akkoriban hajlandó lettem volna dolgozott. Az, ahogyan Prokofjev magába fogadta az Szergej Prokofjev tehát olyasvalamit élt át, ami az el- bármilyen akadályt legyõzni azért, hogy hozzájut- antropozófiát, semmiképpen sem csupán eszmei és következõ évek során egyre világosabbá és érthe- hassak egy ilyen elõadás-sorozathoz. Hiszen ekkor gondolati természetû befogadás volt. Sokkal inkább tõbbé vált számára: János, a róla elnevezett evangé- már az antropozófia volt a legfontosabb dolog az arról van szó, hogy Szergej Prokofjev megértette: az lium és az Apokalipszis írója, a Golgotai Misztérium életemben.” Útja tehát Rudolf Steiner írásaihoz antropozófia eszméit és gondolatait saját lelkierõ- egyedüli tudatos szemtanújaként állt a kereszt alatt vezette õt Max Volosin házában, még mielõtt inkkel át lehet, sõt át is kell alakítanunk életteli ké- – Rudolf Steiner pedig Krisztus második, éteri síkon megismerte volna Steiner elõadásciklusait – s ké- pekké, imaginációkká vagy legalábbis elõ-imagi- Szergej Prokofjev és nagyanyja történt keresztre feszítésének volt a tanúja a 19. szá- sõbb felismerte, hogy ez a sorrend az ideális út nációkká – olyan eleven képekké, amelyek megra- zad materializmusának idõszakában, s így a krisztusi ahhoz, hogy tudományosan közelítsük meg Rudolf gadják és átalakítják érzéseinket és érzékelésünket. újraeljövetel kezdetének, vagyis annak volt a tanúja, A SZELLEMTUDOMÁNY KIHÍVÁSAI Steiner mûveit. Az elsõ Steiner-ciklus, melyet elol- Prokofjev antropozófia iránti szeretete ezáltal egyre hogy a Krisztus-tudat elkezd feltámadni az ember- vasott, az 1909-es düsseldorfi „Hierarchiák-ciklus” mélyebbé és bensõségesebbé vált életerõket alkotó Szlava Ivonyin személyében talált rá Szergej Prokof- ben. János, a késõbbi Christian Rosenkreutz, és Ru- volt, amelyen többek között Michael Bauer és Chris- eszményképek születtek így benne. jev 1973 nyarán az elsõ ifjú antropozófusra Volosin dolf Steiner: az ezoterikus kereszténység két nagy tian Morgenstern is jelen volt. házában. Úgy három hónappal korábban hallgatott tanítója, egymás mellett állnak a szellemi világban, s AZ ALAPKÕ-MEDITÁCIÓ ÉS A NÉMET NYELV el költõi inspirációja, s tette ily módon szabaddá az közösen vezetik a keresztény-rózsakeresztes ezo- BELSÕ FOGADALOM utat a szellemi világ szigorúan tudományos alapú Szergej Prokofjev 1976 húsvéti idõszakában vett tériát. megismeréséhez, Szergej Prokofjev ugyanis földi éle- Nem sokkal 21. életévének betöltése elõtt azután részt elõször antropozófiai csoportmunkában egy A német nyelv lett tehát Szergej Prokofjev szellemi te utolsó napjáig így fogta fel az antropozófiát. Eh- Prokofjevnek lehetõsége nyílott arra, hogy egy ál- „földalatt” mûködõ kis moszkvai csoportban, ahol az életének fõ nyelve, s ezt tartotta „korunk miszté- hez a lelki tényezõknek és mûvészi adottságoknak matlan éjszakán az 1924. júliusi arnheimi karma- Alapkõ-meditációval dolgoztak németül és oroszul. riumnyelvének”, ezért elhatározta, hogy mielõbb el – legalábbis egy idõre – háttérbe kellett szorulnia, s a elõadásokat tanulmányozza, amelyek lényének min- Ennek német szövegét azelõtt sohasem hallotta, s kell sajátítania ezt a nyelvet. Az elsõ elõadás-sorozat, belsõ iskolázás útján az érzékletmentes gondolko- den rétegét megragadták. „Ekkor ismertem fel azt ekkor még nem is tudott ezen a nyelven. A német amelyet el tudott olvasni németül Rudolf Steinertõl, dást kellett elsajátítania. Ez lemondással járt – és a szellemi lényt, akit egész lényemmel mindig is oda- szöveg hallatán azonban olyasvalami ment végbe a nátháni lélekrõl és Parsifalról szóló [1913/14-es Szergej Prokofjev késõbb tudatosan is háttérbe szo- adóan akartam szolgálni: »Krisztus orcáját« Micha- benne, amit még jóval késõbb is élete „igazi csodá- lipcsei Grál-] ciklus volt: a Krisztus és a szellemi világ. A rította magas fokú mûvészi képességeit, hogy a szó elt, a modern szellemtudomány inspirátorát.” Rudolf jaként” emlegetett, s „ami csak a mély álomból való szent Grál keresése. szoros értelmében minden erejét a szellemtudomá- Steiner Arnheimben többek között az antropozófia ébredéshez fogható”: „Az Alapkõ-meditáció német nyos munka és kutatás javára fordíthassa. 20. század végére kilátásba helyezett kulmináció- szövegének hangzásában egy teljesen újfajta szelle- járól beszélt, a jótékony szellemi hatalmakkal kö- miség világa tárult fel számomra. A nyelv, amelyet Nem sokkal halála elõtt, utolsó beszélgetésünk során tött „szövetségrõl”, amely az 1923/24-es Karácsonyi hallottam, oly gazdag és »szellemdús« volt, mint mondta el nekem, milyen szívesen írt volna még konferencia (Weihnachtstagung) által köttetett, és a azok a magasztos gondolatok, melyeket közvetített. valamit Goethe Faustjáról és Rudolf Steiner miszté- szellem világgal szemben tett ígéretérõl. Szergej Tartalom és nyelv elválaszthatatlan egysége ekkor riumdrámáiról. Egy jelentõs „elbeszélés” tervét is a Prokofjev, miután elolvasta az arnheimi elõadáso- mutatkozott meg elõször nekem. Hiszen nem csu- lelkében hordozta Rembrandt találkozásáról Chris- kat, belsõ „fogadalommá” mélyítette az antropozófia pán a német nyelvrõl derült ki számomra ebben a tian Rosenkreutzcal, amelyrõl többször is elárult né- iránti elhatározását („ez volt életem elsõ tudatos fo- pillanatban, hogy ez a nyelv az új keresztény ezotéria hány részletet. Akik Szergej Prokofjevnek „csak” az gadalma”), s még nagyobb elszántsággal dolgozta be bölcsességkincsének egyedüli lehetséges hordozója, elõadásait és világos gondolatvezetésû írásait is- magát az antropozófiába, amelyet korántsem csu- hanem az Alapkõ-meditáció tartalma is ekkor tárult merték, azok számára sohasem derült fény költõi te- pán gondolatok és eszmék összességének tekintett, fel elsõ ízben a lelkem elõtt, minden kozmikus és hetségére, sõt egész lényének lelki- és mûvészi alka- hanem az érzékfeletti világ egy valós lényének, egy földi erejével. (…) Teljes szívvel-lélekkel úgy éreztem, tára sem. „eleven lénynek”, akirõl Rudolf Steiner 1923-ban azt hogy szellemi nézõpontból csupán egyetlen egy Életének elsõ „holdcsomópontja” után – amikor úgy mondta, hogy „láthatatlanul jár-kel közöttünk”, s – emberi szavakba foglalt – mûvet lehet az Alapkõ- döntött, hogy egész életét az antropozófia szolgála- akivel szemben „felelõsséggel tartozunk”. meditáció mellé állítani: a János-evangéliumot, vagy pontosabban szólva, annak prológusát és Jézus Szergej Prokofjev és nagyapja 8 9