Page 8 - 2014.Karacsony

ANTROPOZÓFIA 2014. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA AZ ÉLETUTAKBAN sõt még a lélegzete is. Amikor végül mindent befeje- világgal, gyermekként sohasem érezte úgy, hogy IFJÚKORI KÖLTEMÉNYEK zett, akkor nagy megkönnyebbülést érzett – s ezután elõször jár a Földön, s a gyermekkor közepén, kilen- 1971 és 1973 között, 17-tõl 19 éves koráig egyedül- még egy csodálatos tanulmányt diktált Rudolf Stei- cedik életévében talált rá újra az ezoterikus keresz- álló verseket írt, amelyek a sötétségbõl a fény felé ner karmikus életútjáról az emberiség történetében, ténységre, mégpedig a Parsifal-történet révén, vezetõ útról, szellemi küzdelmekrõl és apokaliptikus szellemi individualitásának útjáról a különbözõ kul- melyet nagyapja, Leonyid Feinberg olvasott fel neki összefüggésekrõl szólnak, mély õszinteséggel és drá- túrkorszakok évezredein át. Szergej Prokofjev sza- odahaza Wagner librettójából. S a gyermekben ekkor mai belsõ erõvel. „Felébredtem az erõteljes inspirá- vaival: „Rudolf Steiner segítségére és támogatására felmerült a kérdés: hol és miként lehet kapcsolatba cióból, s mintha maguk a költemények keltettek ma nagyobb szükségünk van, mint valaha.” kerülni korunkban ezzel a szellemi áramlattal? volna fel, íróasztalhoz ültem, hogy gyorsan írásba Astrid Prokofjev segítségével, aki még egyszer fel- Hallhattunk arról, milyen jelentõsége volt Max Vo- foglaljam a bensõmben felmerülõ költõi szavakat és olvasta neki a szöveget annak átfésülésekor, Szergej losin krími házának Szergej Prokofjev számára, ahol képeket, gyakran már teljesen kész költeményeket, Prokofjev a végsõkig ezzel foglalkozott, s végül be is 14. életévétõl kezdve tölthette a szünidõket. Itt talált nem ritkán egyszerre többet is, mintha maguk a ver- fejezte azt. A Klasse-könyv [második részének] utol- rá Volosin hatalmas könyvtárában Rudolf Steiner sek törekedtek volna arra, hogy papírra vessék õket. só javításai – a fizikai világban végzett fizikai munka- Szergej Prokofjev és Maruszja Volosina könyveire, melyeket csendben elvonulva, de szelle- Egy »lángoló lélek« költeményei voltak ezek.” A ver- ként – kimondottan a nehezére estek, még úgy is, mi magányában is elkezdett olvasni – a Wie erlangt sek, melyeket keletkezésük idején senkinek sem mu- hogy titkárnõje, Ute Fischer ebben szokás szerint a dik világháború vége után, egy totalitárius politikai man? [a Hogyan jut az ember a magasabb világok meg- tatott meg, sokáig a szülõk moszkvai lakásában, egy segítségére volt. A Rudolf Steinerrõl szóló tanul- rendszerben. Szergej Prokofjev egy olyan nagy tehet- ismeréséhez?] címû könyvvel kezdve, amely megadta szekrény mélyén lapultak, s betegsége alatt, egy mány viszont valódi örömet jelentett neki. „Mi más- ségû, ragyogó képességekkel és széles körû mûvelt- neki a hõn áhított választ arra az alapkérdésére, hogy hazalátogatás során kerültek újból elõ, s ekkor hatá- sal is fejezhetnénk be ebben az életben?” – mondta séggel rendelkezõ, magas, sõt a legmagasabb mû- hol található ma az ezoterikus kereszténység kor- rozta el, hogy közzéteszi õket. Tavaly jelentek meg nekem mosolyogva, fizikailag teljesen elsorvadva, de vészi színvonalat képviselõ családot keresett és talált szerû folytatása. „Hiszen noha Krisztus neve szinte Moszkvában, egy több mint négyszáz oldalas pom- sugárzó szemekkel. Ez volt Szergej Prokofjev életé- magának erre az életre, mely vezetõ szerepet töltött elõ sem fordul a könyvben, mégis már annak elsõ pás kiadásban, egy nem antropozófiai kiadónál, nek és szellemi munkásságának betetõzése, „az em- be az orosz kulturális életben. Ám az is hozzátartozik olvasásakor teljesen világos volt számomra, hogy az A lélek misztikus tüze címmel, a szerzõ és édesanyja, a ber teljes egybeolvadása a maga feladatával”. az igazsághoz, hogy szeretett nagyanyja, Lina, soká- emberi lélek Krisztushoz vezetõ útjának a jelenlegi jelentõs orosz költõnõ, Szófia Prokofjeva elõszavá- ig sínylõdött Sztálin lágereiben, és sok más barátjuk- korszellem által adott leírását tartom a kezemben.” val, aki többek között a következõket írja: „Nem is- MOSZKVA hoz és ismerõsükhöz hasonlóan õ is megtapasztalta E könyv lett a vezetõje és támasza belsõ útján, melyet merek hasonló esetet a költészet világában, hogy egy Ma azonban azt a kérdést kell feltennünk magunk- az önkényuralmat, melynek valódi természetét Szer- akkor is teljes következetességgel járt, hogyha errõl lélekbõl ilyen rövid idõ alatt ily erõteljes költõi meg- nak, voltaképpen milyen rendkívüli szellemi és aka- gej Prokofjev késõbb a „Szórát-misztériumról” és a csak ritkán vagy sohasem beszélt. nyilatkozás született volna.” rati erõkkel tudta Szergej Prokofjev mindezt vég- Szórát-erõkrõl szóló tanulmányaiban tárta fel: Volosin házában olvasta el Rudolf Steinertõl A szel- Szergej Prokofjev mondta el nekem egyszer, hogy hezvinni. A szertartás keretében már hallhattunk azokról az erõkrõl van szó, amelyek Németország- lemtudomány körvonalait is – francia nyelven, s itt ta- milyen szomorú volt, amikor 19. életévében egyszer életútjáról, így 1954-ben, Moszkvában történt meg- ban a nemzetiszocializmust, Oroszországban pedig lálkozott a rózsakeresztes meditációval, amely mély csak megszakadt e költõi inspiráció, melyben hosszú testesülésének nehézségeirõl is, kilenc évvel a máso- a bolsevizmust, leninizmust és sztálinizmust juttat- megrázkódtatást jelentett számára, továbbá ekkor idõn át részesült. Kétségbe volt esve. S bár a versek ták hatalomra, s így mindkét népet eltérítették és vált tudatossá benne, hogy a világ és az emberiség hangja elhallgatott, õ egy ideig továbbra is megpró- elszakították a maga feladatától, sõt épp az ellen- fejlõdésének középpontjában Krisztus lénye áll. bált verseket írni. Az elsõ holdcsomó idõszaka volt kezõjére fordították azt – s ennek következményeit Prokofjev mélyen megrendült, hiszen „mindaz, ami- ez, amikor lelke legmélyérõl jutott arra az elhatáro- még most és a jövõben is viselnünk kell. rõl itt Rudolf Steiner beszél, már ismerõs nekem, zásra, hogy nem csupán olvasni fogja Rudolf Steiner csak eddig ezt nem voltam képes gondolati formában írásait, hanem az antropozófiát választja élete és sor- AZ ANTROPOZÓFIÁHOZ VEZETÕ ÚT kifejezni. Ami általános és bizonytalan érzésként élt sa központi feladatául. S ezáltal egész élete megvál- Szergej Prokofjevnek nem volt könnyû megteste- a lelkemben, azt most a gondolatilag is tiszta tuda- tozott: „És csak amikor ez az elhatározás megszüle- sülnie ebben a korszakban és azokkal a feladatokkal, tosság hatotta át.” Szergej Prokofjevnek gazdag belsõ tett bennem, amikor minden erõmmel átéltem, hogy melyek az õ individualitására vártak a 20. század élete volt, amely már akkoriban is szinte teljesen életemnek új célja és új értelme lett, s így tudatosan második felében és a 21. század elején. Inkarná- rejtve maradt emberi környezete számára, s ifjúkora is elkezdtem szolgálni azokat az eszményképeket, lódása már korai gyermekkorában mély magány- a sok misztikus élménnyel járó szellemi keresgélés amelyek korábban öntudatlanul éltek a lelkem mé- élménnyel és fájdalomérzéssel járt együtt. Rolf Her- jegyében telt. lyén, s amelyek a szellemtudománynak köszönhetõ- zognak, a Keresztény Közösség papjának az elhunyt en immár teljesen tudatos valósággá váltak számom- életútját taglaló beszédében hallhattuk: Szergej ra, a sors keze csak ekkor vezetett ki kezdeti magá- Prokofjev belsõ összeköttetésben maradt a szellemi nyom állapotából.” Szergej és Astrid Prokofjev 6 7