Page 43 - 2014.06_beliv_t05.cdr

ANTROPOZÓFIA 2014. JÁNOS-NAP ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN LIANE COLLOT D'HERBOIS (1907–1999) Rudolf Steiner antropozófus szellemtudománya Elõadásaiban és írásaiban Rudolf Steiner antropo- Liane Collot d'Herbois számára a belsõ biográfia lógiai szempontból konkrétan megmutatta, hogyan ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA szerves részét jelentette; természetesen mozgott képes az ember objektív lelki–szellemi része, asztrál- ebben a közegben, módszertani szempontból is. teste és énje élni a színben, és hogy ezen a területen Megtette saját megfigyeléseit, és mindig – élete vé- mekkora erõ rejlik az iskolázásban: az ember érzelmi Peter Selg géig – megtartotta tanulmányozó, meditáló tartását élete valódi átalakításának és átszellemiesítésének az új iránti, a Föld, az emberlény és a természeti útjában. „És valóságosan érezni fogsz / az emberi lélek birodalmak fejlõdéséhez fûzõdõ új, spirituális hatásában.” Liane Collot d'Herbois ehhez kapcsolód- Az ittigeni (Svájc) Raffael-Verlagnál 2013-ban megjelent Collot-album kétszázhat színes és tizenöt fekete-fehér kapcsolatok iránti érdeklõdését. Sok kérdésének a va, több évtizedes tapasztalat alapján írta: képet tartalmaz. A könyvhöz írt tanulmányában Peter Selg részletesen bemutatja a festõnõ életútját és személyi- golgotai misztérium állt a középpontjában, annak Gondolkodásunk erejétõl és koncentrációnk világí- ségét. Ebben az írásban Peter Selg bevezetõjét közöljük. különbözõ jelentésbeli és valóság-dimenzióival, az tóerejétõl függ, mennyire tudjuk tudatosítani érzé- ember és a Föld létét érintõ következményeivel. seinket, mennyire tudjuk fénnyel áthatni õket. Liane Collot d'Herbois nagy tehetséggel megáldott Liane Collot d'Herbois a 20. században elutasította Érzéseink indítékainak ismerete és érzéseink tuda- mûvész és impozáns személyiség volt – rendkívüli az öncélú mûvészetet. Számára az antropozófia mint tossá tétele elvezet a szabadsághoz. módon „tudó”, igen bölcs és szerény, humoros, tiszta a maga lehetõségeivel, kihívásaival, szükségeivel és Rudolf Steiner ilyen világosan megmutatta és leírta, gondolkodású, belül elszánt, markáns, összetévesz- mélységeivel sáfárkodó és küzdõ jelenkori társa- milyen impulzáló tevékenységet végeznek az an- thetetlen spiritualitású. Több mint 1700 festmé- dalom korszerû misztériumútja és -tudása volt a fon- gyalok a gondolkodás szférájában, és hogyan mozog nyébõl, amelyek többségét lazúrtechnikával készí- tos; ebben látta munkáját és azt akarta, hogy mások ez a tevékenység gondolatról gondolatra. Ez a moz- tette, a világ szinte minden részére jutott, és maga is így értsék azt. Ita Wegman elbeszélésébõl tudta gás rokon az egyik színbõl a másikba történõ moz- Collot is kozmopolita alkat volt. Angliában, Francia- meg, hogy Rudolf Steiner mennyire várt értõ és gással, amelyet az angyalok a fény és a sötétség kö- országban és Tessinben volt „otthon”, majd élete má- tehetséges festõkre, és hogy mûvészeti kérdésekben zött, illetve a sötétségbõl kiindulva beleszõnek a sodik felében – Ita Wegman javaslatára – Hollan- milyen gyakran értették félre Steinert mûvész-am- fénybe, és amely olyan színeket hoz létre, amelyek a diába települt át, és utazásaitól eltekintve haláláig bíciójú antropozófusok. Az is Ita Wegman volt, aki villámtól az opálig minden árnyalatot felvehetnek. ott is maradt. Egyszer beszélgetés közben ezt mond- felismerte, milyen képességeket hozott magával és Ez a folyamat tudatos érzésünkkel döntõ mértékben ta mûvészeti munkájának földrajzi vonatkozásáról: fejlesztett tovább Liane Collot d'Herbois módszer- felerõsíthetõ. tani szempontból – Ita Wegman számára nem az volt A britek szeretik megfigyelni a világot (world obser- a döntõ, hogy Collot mit festett, hanem az, ahogyan Az a tudatosság, amelyet kisugározhatunk érzéseink vation), a perifériából indulnak ki, a németek ellen- festett. Liane Collot d'Herbois-nak lényszerû kap- álomvilágára, végül érzéseink megtisztítását hozza ben a saját szívükbõl. Itt angol vagyok, és teljesen csolata volt két láthatatlan szellemi hatalomhoz, a el, énünk tevékenysége pedig átváltozást hoz – a Liane Collot d'Herbois tudatosan törekszem arra, hogy munkám semmi „Fény”-hez és a „Sötétség”-hez – ugyanígy volt a szí- „szelleménné” való átváltozást. esetre se fejezze ki lelkem állapotát, hanem mindig ember. Ugyanazokkal az érzékszervekkel érzékelek, nekkel is –, és ezt a kapcsolatot élete végéig tovább Collot a 20. század sok képzõmûvészénél világosab- objektív legyen. És így azt kellett megállapítanom, mint a többiek… Csak tudatosan iskoláztam maga- mélyítette, ezoterikus szempontból is. 1979-ben, ban és markánsabban, de pontosabban is felismerte, hogy a németek gyakran túl hûvösnek, túl szelle- mat az érzékelésben, hogy az olyan világos és tiszta húsz évvel a halála elõtt írta: „A legnagyobb szellemi hogy a színben nemcsak „a világ lelke lélegzik”, ha- minek érezték a munkámat. Az általam alkalmazott legyen, amennyire emberi szemmel csak lehetséges.” lények a sötétségben hatnak; sõt, magasabban áll- nem a színben „egy lény kiáradását” is átélte – azét a technika, a sok egymásra helyezett vékony vízfesték- Liane Collot munkájának tehát „mindig objektívnek” nak, hatalmasabbak a fényben ható lényeknél. „kozmikus lélekét”, „amely a felragyogó életben oda- réteg nagyon angolos inspiráltságú – atmoszferikus. kell lennie, a színek és a formák használatában rend- Ugyanis õk az õskezdet, õk a hatalom, a teremtõk, õk ajándékozza magát, és betölti az ember belsõ és külsõ Technikájának angol inspirációja, a Tintagel körüli kívüli pontosságra törekedett, és ebben volt valami az elsõ hierarchia hatalmas lényei.” világát”. Collot tapasztalatból tudta, hogy az aktív táj iránti szeretete ellenére – a fény és a színek játé- szigorúság, valami kompromisszum nélküliség. Tel- Collot szerint az ember a fényben és a sötétségben színélményen keresztül el lehet jutni az imagináció kát, a természeti elemek harcát már gyermek- és jesen éber mûvészetet akart, ezt is mûvelte; olyan való részvételével, de a színek teremtõ életében való szférájába – és ezzel át lehet jutni az egyéni lét és a fiatalkorában is tanulmányozta Cornwallban – Liane mûvészetet, amely nem a hozzávetõlegesbõl, a sej- részvételével is túlléphet saját szubjektivitásának kozmikus világ közötti, a tudat története szempont- Collot d'Herbois nem akart lehorgonyozni sem egy tésbõl és a szubjektív képzeletbõl él, hanem amely behatárolt területén, és összekötheti magát „a koz- jából korunkban szükséges szakadék másik oldalára. országban, sem egy tájon. Sokkal inkább a szabad, világos, tiszta és pontos gondolkodással áll kap- mikus lélekkel”: „Ha az ember le akarja gyõzni szub- Azon a megalapozott véleményen volt, hogy az em- világpolgári, független, önmagát folyamatosan to- csolatban – az õ esetében ezen kívül olyan frappáns jektivitását és el akarja érni az objektív valóságot, fel beri lény „teljessé teszi” a szivárványt – ez az egyet- vábbfejlesztõ ember típusát testesítette meg, igazán tudással is, amely semmiképpen sem korlátozódik a kell fedeznie az egyéni érzésein túli területet. Az len imagináció, amelyet mint olyant az iskolázatlan hatásos módon. Idõs korában ezt hangsúlyozta egy színek világára, hanem amely antropológiai és koz- ehhez vezetõ elsõ lépés a szín ismerete és átélése.” emberi szem képes érzékelni. „Az antropozófia meg- beszélgetésben: „Olyan vagyok, mint az összes többi mológiai szempontból is rendkívüli volt. 40 41