Page 42 - Antropozofia_2013.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN ideje, hanem a rasszok azok, amik betöltötték fel- megteremtenie. Richard Wagner is nagyjából így ér- eljutni. Az embernek tehát az a feladata, hogy a ma- adatukat a földfejlõdésben. Ez az, amit Wagner újra zett. A dolgok õsképéig akart hatolni. Tervét szín- gasabb világot mintegy belepecsételje a fizikai világ- és újra megfogalmaz írásaiban, amikor »szemitiz- padra kellett állítania, s emberfeletti alakjaihoz is ba. Mindabban, amit az ember alkot, a szellemi világ musról, szemita hatásról« beszél. Wagner megérezte ezért volt szüksége egy másfajta nyelvre. Azért nyúlt lenyomatát hozza létre. Ezt érezte át Schopenhauer a rasszok hanyatlását, pusztulását, és a lelkek fel- a zenéhez, hogy ezt kifejezhesse.” 9 és Wagner, s ezért tulajdonítottak oly fontos szere- emelkedésének szükségszerûségét.” 6 Ugyanennek az elõadásának a végén Rudolf Steiner pet a zenének.” 10 Rudolf Steiner természetesen mindenkinél jobban így összegezte mondandóját: „Egy új fejlõdés kez- Ha Rudolf Steinernek a wagneri muzsika éteri funk- ismerte Wagner emberi hibáit és morális gyengesé- dete rejlik a zenében. Más mûvészetek ezt nem telje- ciójára, az étertestre gyakorolt erõteljes hatására vo- geit, ám ahogy mondani szokták: nem ezért tartotta sen érik el. A zenében mintegy benne rejlik a jövõ- natkozó közléseihez további kijelentéseit is hozzá- nagyra õt (ahogy Goethét sem). Hanem azért, mert beni fejlõdés próféciája, annak elõérzete. Az új olvassuk (pl. Wagner tudta, hogy az új kereszténység egy tudatos megismerési folyamat révén – mely- [átalakított] étertest a zene által jön rezgésbe, s ek- „zenei formába öntve tud a leginkább megnyilat- rõl részletesen beszámol Életutam címû önéletírásá- kor a külsõ étertest is mozgásba lendül. Mozart, de kozni”, vagyis hogy az éteri Krisztus érzékelésé- 7 nak 4. fejezetében, kezdeti idegenkedésén és ifjú- különösen Rossini mûveinél a rezgések a régi éter- ben jelentõs szerepe lesz az étertestre is ható kori Wagner-ellenességén felülkerekedve – felis- testben is folytatódnak, ám egészen csekély mérték- zenének), s emellett azt is figyelembe vesszük, 11 merte Wagner szerepét és jelentõségét az európai ben. Ha azonban megfigyelhetnék a Lohengrin hall- hogy Rudolf Steiner legkorábbi utalásait Krisztus szellemi életben, s a kereszténység új formájának ze- gatóit, akkor látnák, hogy a hatás ott egész más- éteri újraeljövetelére és a jövõ kereszténységére ép- nei megfogalmazására, illetve a mûvészet, tudo- milyen. Wagner zenéje olyan erõs rezgésbe hoz- pen Wagnerrel és Parsifal címû utolsó zenedrámá- mány és vallás korszerû formában történõ újra- za a buddhi-testet [az átalakított, új étertes- jával kapcsolatban tette, akkor megérthetjük, hogy 12 egyesítésére irányuló összmûvészeti törekvésének idõ- tet], hogy az közvetlen hatással van az étertest- az éteri újraeljövetel és az új kereszténység ellenében szerûségét. re. A wagneri muzsika tehát a temperamentum és a ható erõk miért támadták és támadják ma is oly he- A zeneiség lényege címû elõadásciklusában – annak is hajlamok megváltoztatását célozza az étertestben, vesen Wagnert, keltik rossz hírét, s élnek vissza a éppen Lipcsében, Wagner szülõvárosában elhang- is fûzte Goethét [Charlotte] von Stein asszonyhoz, és s így Önök is megsejthetik, amit Wagner sejtett, s mûveivel. zott negyedik elõadása végén, egy kérdésre vála- hasonlókat. Erre mindig csak azt tudtam felelni: amit zenei írásaiban meg is fogalmazott. Az okkul- szolva– Rudolf Steiner errõl a következõket mondta: ebbõl a kapcsolatból oly sok nagy dolog szárma- tista így szól: ha az ember bizonyos fejlõdésen megy Forrás: Novalis. Szellemtudományi és antropozófiai „Wagnernek az a sajátossága, hogy zenéje óriási zott, hogy engem kizárólag ez foglalkoztatott. Ép- keresztül, s hallja a szférák zenéjét, akkor mennyei folyóirat (http://novalis.hu, 2013. november 6.) hatást gyakorol az étertestre. Még a nem muzi- pen úgy, mint amikor egy gyûjtõ drágakövet keres a muzsikát hall. Ám az átlagember nem képes eddig kális emberek is érzik ezt. A zene az étertesten ke- kavicsok között: csak a drágakövet szedi föl, a többit resztül, kerülõ úton hat az asztráltestre. Bach sokkal figyelmen kívül hagyja.” 8 elvontabb, sokkal absztraktabb volt, benne nem volt E lipcsei elõadását Rudolf Steiner a következõkép- meg Wagner közvetlensége. A nagy muzsikus, min- pen kezdte: „Schopenhauer felfogása hatással volt den muzsikus korábbi inkarnációiban tett szert te- Richard Wagnerre. Wagner lelke a maga módján pró- hetségére. Ám azt is figyelembe kell vennünk, hogy bálta meg kikutatni a világmindenség titkának értel- ha valaki zenei vonatkozásban mégoly elõrehaladott mét. A nagy zsenik nem fogalmakat keresnek, is, az más dolgokban még nem feltétlenül kell hogy hanem azt a helyet, ahol úgymond kifülelhetik, az legyen, például morális szempontból. Hiszen az ember olyan sokrétû! De annak alapján kell megítél- ahol meghallhatják az istenek szavát. Richard nünk, amivel rendelkezik, és nem annak alapján, Wagner egyetértett Goethével, aki a mûvészeteket a természet folytatásaként fogta fel. (…) Goethe egy- amivel nem. Gyakran feltûnt nekem Goethe-elõadá- szer azt mondta: A természetben a dolgok úgyszól- saimon, milyen szívesen keresik az emberek a nega- tívumokat a pozitívumok helyett, azt, amije nincs az ván nincsenek teljesen készen, mintha egy titok rej- A bayreuthi Festspielhaus mint a dornachi Goetheanum elõképe: embernek, ahelyett hogy azt keresnék, amije van. lene mögöttük. A nagyvilágban a természet szándé- „Már mi is gondoltunk olyasmire, mint Bayreuth.” (Rudolf Steiner, 1912 õszén) kai a csodálatraméltóak. A mûvésznek is ezt kell Vagy százszor megkérdezték tõlem, milyen viszony 9 Lásd Rudolf Steiner: A zeneiség lénye[ge] és a hangélmény az em- 12 Közvetlenül az 1909/10-es esztendõket – vagyis az éteri újra- 6 Rudolf Steiner: Richard Wagner a szellemtudomány fényében 8 Lásd Rudolf Steiner: A zeneiség lénye[ge] és a hangélmény az berben (GA 283), 37–38. o. (magyar kiadás: 26–27. o.) eljövetel ezoterikus idõpontját és annak Rudolf Steiner általi (GA 92), 1905. május 19-i elõadás, 139. o. emberben (GA 283), 1906. november 10-i elõadás, 43. o. (Ma- 10 Lásd ugyanott, 42. o. (magyar kiadás: 30–31. o.) hírüladását – megelõzõ években (1905–1908). Lásd a dornachi gyar kiadás: Antropozófiai Füzetek 4., Genius Kiadó, 2012, Goetheanum 2013. novemberi Parzival/Parsifal-konferenciájá- 7 Rudolf Steiner: Életutam (GA 28), 4. fejezet: Bécs (1882–1884). 11 Rudolf Steiner: Das christliche Mysterium [A keresztény miszté- nak meghívóját. Genius Kiadó, 51–53. o. 31. o. – Az idézeteket saját fordításomban közlöm. [K. B.]) rium] (GA 97), 1906. július 29-i elõadás. 40 41