Page 11 - Antropozofia_2013.12_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. KARÁCSONY ANTROPOZÓFIA ALAPKÕ KARÁCSONY AZ ANTROPOZÓFIA ALAPKÖVE AZ ELSÕ GOETHEANUM (A JÁNOS-ÉPÜLET) ALAPKÕLETÉTELE Georg Kühlewind ÉS AZ ÖTÖDIK EVANGÉLIUM Jézus születésérõl, annak megtörténte elõtt, keve- rati erõi, annál jellegzetesebb a tudatfeletti része, an- sen tudnak: a szülõk, Erzsébet, a Keresztelõ anyja és nál fölismerhetõbb, annál inkább csillagszerû. Ez a Korcsog Balázs talán Zakariás, az apja (Luk 1,76,78). A születés pilla- Jézus csillaga, amelyet a napkeleten a bölcsek meg- natában vagy a napján megtudják a napkeleti böl- láttak, ez vezeti õket Jeruzsálembõl Betlehembe a csek (mágusok, királyokról nincs szó az Új Testamen- gyermek Jézushoz és „megálla fölötte”. Száz éve, 1913. szeptember 20-án helyezték el Ru- jába– egy rézlapokból összeforrasztott kettõs penta- tumban): egy csillag jelenik meg, és jelzi az égen, A pásztorok „sietséggel” mennek és az angyal útmu- dolf Steiner és munkatársai a svájci Bázelhez közeli gon-dodekaéder alapkõ formájában. Az elsõ Goethe- hogy megszületett a Zsidók Királya – ez a cím lesz a tatása szerint megtalálják a jászolban fekvõ Jézust. dornachi dombon az akkor még János-épületnek ne- anum alapkõletétele során valójában az Antropozófia történet végén a Kereszthalálhoz vezetõ ürügy; meg- Sietséggel, mert az angyal-közölte örömhírt véve vezett elsõ Goetheanum alapkövét. Ez az alapkõ- alapkövét helyezték el ezen a régi-új misztérium- tudják a pásztorok, valahol Betlehem közelében: an- letétel az antropozófiai mozgalom és társaság egész helyen. 2 „ma megszületett néktek” hogyan lehetne másképp? gyal és angyalok jelentik meg nékik: „Megszületett Nem ballaghattak kényelmesen. Nem megbizonyo- történetének egyik legjelentõsebb eseménye és mér- Ez az alapkõletétel szorosan kapcsolódik az úgy- ma néktek a Megtartó” (a görög szó Megváltót, Üd- sodni mentek, nem kételkedtek az angyal szavában: földköve (az 1907-es müncheni Pünkösdi kong- nevezett Ötödik evangéliumhoz. Rudolf Steiner vözítõt, Egészségesítõt is jelent). A pásztorok is, a „Menjünk Betlehemig, és lássuk meg e megtörtént resszus és az 1923-as dornachi Karácsonyi kon- ugyanis közvetlenül a dornachi alapkõletétel utáni bölcsek is azonnal útnak indulnak, hogy felkeressék ferencia között), sõt: Rudolf Steiner szellemi tanítói dolgot, a melyet az Úr megjelentett nekünk.” Csak napokban utazott el a norvég fõvárosba, Oslóba a gyermeket. látni akarták. Nem halogatták és nem is kényelmes- mûködésének és az antropozófia földi fejlõdésének (amit akkor még Krisztiániának hívtak), és 1913 A bölcsek elõször Jeruzsálembe mennek, hogy meg- kedtek. Õk elõbb értek Jézushoz, mint a bölcsek, középpontja (az 1902 és 1924/25 közötti idõszakban) októberének elsõ napjaiban ott kezdte el az Ötödik tudakolják, hol kellett az Írás szerint a gyermeknek még aznap, a születés napján. – kronológiailag és az Ötödik evangéliumhoz kap- evangéliumról, pontosabban magából az Ötödik születnie. Aztán útra kelnek Betlehem felé „És ímé a Sem az angyalok nem küldik a pásztorokat, sem a csolódva szellemi és krisztológiai értelemben is. 1 evangéliumból tartott elõadásait. És Rudolf Steiner 3 csillag, melyet napkeleten láttak, elõttük megy vala Az a mintegy hetven ember, aki az egyre inkább el- – bár 1910-ben, az éteri Krisztus hírüladásával ösz- csillag a bölcseket. Útnak indítja õket a hír és a „ma”. mind addig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, Szükséges, hogy a történésrõl az emberiség kétféle eredõ esõben, fáklyák fényénél jelen volt az alapkõ- szefüggésben már használta az „Ötödik evangélium” ahol a gyermek vala. És mikor meglátták a csillagot, reprezentánsai tudjanak róla, és szükséges, hogy föl- letétel ceremóniáján, egy kultikus cselekedetnek, kifejezést – 1913. szeptember 20-án, a dornachi 4 igen nagy örömmel örvendezének.” (Máté 2,9–10). di kapcsolat legyen azzal, akit az égi híradásból meg- egy valódi emberszentelõ szertartásnak lehetett János-épület alapkõletételekor beszélt elõször rész- A csillag nem égitest, nem szemmel látható jelenség, ismertek. szemtanúja, melynek során Rudolf Steiner szellemi letesebben az Ötödik evangéliumról. Sõt, ekkor kö- mert nem tartozik a számíthatóság világába; külön- vezetésével az Ember, az Antroposz mint a makro- zölte az Ötödik evangélium elsõ részletét: az úgyne- Nékünk a földön nincs hova induljunk, sem angyal, ben nem jelent volna meg a születés pillanatában, kozmosz mikrokozmikus képmásának jelképét, az vezett makrokozmikus Miatyánkot. Ahogy Rudolf sem csillag nem mutatja az Utat. Az ádventi, kará- nem ment volna a bölcsek elõtt útjukban a gyermek csonyi csendben azonban talán meghallhatjuk az Én- Embernek mint jövõbeni tizedik hierarchiának a Steiner az alapkõletételkor tartott beszédében felé, nem állt volna meg fölötte és a bölcsek nem vagyok már halálon, már föltámadáson átment örök szimbólumát süllyesztették a dornachi domb tala- mondta: „Az Ötödik evangéliumból elsõként han- örvendeztek volna nagy örömmel, mikor másod- gozzék fel a mikrokozmikus ima [a Miatyánk] mak- és állandó iránymutató suttogását. szorra meglátták. Miféle csillag ez? (1999) rokozmikus tükörképe…” 5 Az ember nagyrészt szellemi valóság, akár a szavak 1 Lásd Korcsog Balázs: „A Pünkösdi kongresszustól a Karácsonyi vagy dolgok (szemita nyelveken ez egy szó) jelentése. konferenciáig” (1907–1923/24: Az 1907-es év Rudolf Steiner Ennek a valóságnak egy kis része születéskor vagy életútján és az antropozófia történetében). Novalis, 2007. Karácsony. 14–32. o., különösen 25–32. o. elõtte összekapcsolódik az örökölt testiséggel. En- 2 Az elsõ Goetheanum alapkõletételérõl bõvebben lásd Rudolf nek elõtte az ember mintegy azonosságban él az 3 Rudolf Steiner: Az Akasha-kutatásból. Az Ötödik evangélium Grosse: Die Weihnachtstagung als Zeitenwende (und die Grund- egész szellemi világgal. A születés pillanatában való- steinlegung des Ersten Goetheanum) [A Karácsonyi konferencia (GA 148). Genius Kiadó, Budapest, 2013. ságának az a része, aki megmarad továbbra is a szel- mint az idõk fordulója (és az elsõ Goetheanum alapkõletétele)]. 4 Errõl lásd Peter Selg: Rudolf Steiner und (die Vorträge über) das lem világában, azaz az ember tudatfeletti inspiráló, Goetheanum Kiadó, Dornach, 1976, 2013. (az elsõ Goethea- Fünfte Evangelium [Rudolf Steiner és az Ötödik evangélium(ról szó- num alapkõletételérõl szóló részt magyarul lásd Rudolf Grosse: ló elõadások)]. Goetheanum Kiadó, Dornach, 2005, 2010. 16. o. sorsirányító égisége, szintén alakot ölt, a térbeliség A Karácsonyi Ülés. Egy új korszak kezdete. Elsõ rész. Fordította: 5 „Das Evangelium der Erkenntnis und sein Gebet” (Ansprache metaforikus nyelvén kifejezve „összehúzódik”, a dif- Wirth-Veres Gábor. ABG Rent Kft., Budapest, 2013.). Lásd to- zur Grundsteinlegung des Dornacher Baues am 20. September fúz fénybõl szellemileg „látható” csillagzat lesz. Mi- vábbá Erika von Baravalle (szerk.): Rudolf Steiners Grundstein- 1913) [„A megismerés evangéliuma és imája (a makrokozmikus nél magasabbrendû a megszületõ, minél inkább indi- legung am 20. September 1913 (Im Angesicht der Sterne) [Rudolf Miatyánk)” (A dornachi épület alapkõletételekor, 1913. szep- Steiner alapkõletétele 1913. szeptember 20-án (A csillagok szeme tember 20-án elhangzott beszéd)]. GA 245, 129. oldal. vidualizáltak magasabb erõi, élete, érzésvilága, aka- Marc Chagall: Városi Madonna (1938), részlet láttára)]. Az Ita Wegman Intézet Kiadója, Arlesheim, 2013. (Lásd még: GA 268.) 8 9