Page 22 - Antropozofia_2013 Húsvér

antropozófia a társaságban AZ EVANGÉLIUMOK MEDITÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉSE Székely István Minden történés lenyomatot készít az emberen, aki A megismerés útja ma az, hogy az ember azon a te- tapasztalja a lenyomatot. A lenyomat megjelenik a rületen válik tevékennyé, ahol eddig sohasem volt gondolkodásban, az észlelésben és az érzésekben lehetősége: önmaga alakításán vesz részt. Ez az ala- is. Ezek alakítják az embert azzá és olyanná, aki a kítás elsődlegesen arra a területre vonatkozik, ahol történések lenyomatait összegzi, és azt mondja: én a tapasztalások történnek, mert a tapasztalások a vagyok. A mai ember így szerez tudást arról, hogy saját tudatban veszik fel azon formájukat, ahogy az milyen a világ. ember megismeri azokat. Mindezek nem csak a f zikai világról szólnak. G. Kühlewind: „A f gyelmet a világ alakítja; a világot Ugyanígy történik a lelki-szellemi megismerés is: a f gyelem.” „A szellem olyan, hogy...”, „A lélek olyan, hogy...” *** *** Az „én vagyok” ezen az úton válhat közvetlen való- Minden olyan változás a fenti helyzeten, ami arról sággá, nem kívülről és nem tudásból. Világossággá szól, hogy az ember a megismerésén változtatni válik az, ami világosságból van. Jn 1,4: „Ő benne tud, azt jelenti, hogy a világ megszabadul azon tör- vala az élet, és az élet vala az emberek világossága.” vényszerűség alól, ami által az ember az elszenvedő Ha mindez az emberre nem vonatkozna, akkor itt alany alakját öltötte magára. olyan tapasztalásról lenne szó, amelynek az ember számára semmi értelme nem lenne, beleértve azt is, Az evangéliumok történései a megszabadulás és hogy nem is érthetné, észre se vehetné, mert nem megszabadítás képeit írják meg. A szabadság eléré- rá tartozna. Földi ember nem is szólhatna erről. se az ember kezébe van adva. Ha nem ő rendelkezne Maga a tény, hogy János evangélista ezt írja, csak mindenek felett, nem beszélhetnénk szabadságról. azért lehetséges, mert az isteni világosság belülről, A szabadság ott kezdődik, hogy az ember mozdulni sajátjaként szól hozzá. tud tudatának forrásai felé, kilép méltatlan helyze- téből. Ezt az evangélista maga is jól tudja, ezt nevezi olyan megismerésnek, amely az embert szabaddá teszi, és A megszabadítás akkor válik valósággá, ha az em- ezáltal szabadítja meg a világot is az alól a bűn alól, ber valóban felfedezi szabadságát. Azelőtt minden amely a megismerést kívülről várva, tehetetlennek csak elmélet, tudás, azaz törvény marad a számára. ismeri meg önmagát. Így maguk az evangélium eseményei is csak akkor mutatnak utat a jövőbe, ha az ember maga is új mó- Jn 8,32: „És megismeritek az igazságot, és az igaz- ság szabadokká tesz titeket.” don válik befogadójukká. Itt ér össze a mai ember az evangéliumi történésekkel. Mindezek a történé- Jn 17,3: „Az pedig az örök élet, hogy megismerje- sek a megváltozott tudat számára szóló beszédek. nek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, Önmagukban mutatnak rá a megváltozott tudatra, a Jézus Krisztust.” egyúttal arra is, hogy mindez érthetővé és elérhe- *** tővé válik. Ennek tapasztalását a János-evangélium A csoport munkájában és meditációiban a megis- világosságnak nevezi. merés fent vázolt új útjait kutatja, melyen segít- ségére vannak Rudolf Steiner és Georg Kühlewind útmutatásai. 21 21