Page 4 - 2012 Karácsony

ANTROPOZÓFIA 2012 KARÁCSONY A SZÍVSZERV RUDOLF STEINER MANTRÁIBAN OKKULT FIZIOLÓGIA ÉS MEDITATÍV EMBERTAN* Peter Selg Rudolf Steiner az ember f ziológiájáról szóló közlé- Tamás elvont formában így fejezte ki ezt: mindent, seiben kezdettől fogva központi helyen foglalkozott ami az emberben él, egészen a vegetatív működésig, a szív antropológiájával (1), és egyre részletesebben a lelki világ igazgat és a lelki világból kiindulva kell fejtette ki és világította meg a kérdést (2). Amikor er- megismerni... Néhány héttel ezelőtt megpróbáltam ről a témáról beszélt, ritkán hivatkozott történelmi– itt kifejteni, hogy szellemtudományunk – a szív ta- antropológiai szempontból orvostörténeti illetve nát illetően – hogyan kíván javítólag viszonyulni a szívtani összefüggésekre (3), sokkal inkább aktuális természettudományhoz. A mechanikus–materialis- szellemi kutatásaiból, „a tisztánlátó tudat tényei- ta nézet olyan szivattyúvá fokozta le a szívet, amely ből” beszélt. 1920 Pünkösdjén viszont Aquinói Ta- áthajtja a vért az emberi testen. Épp ellenkezőleg: más f lozóf ájáról tartott előadásaiban a szív megis- a vérkeringés az élő – ezt az embriológia pontosan merésével összefüggésben első ízben beszélt arról, be tudja bizonyítani, ha akarja –, a szívet az önma- hogy az antropozóf ai szellemtudomány bizonyos gában mozgó vér hozza mozgásba. A szív az a hely, szempontból a tomizmus továbbvitele és korszerű ahol a vér tevékenysége megnyilvánul és bekerül a fokozása – és nem utolsósorban az a feladata, hogy teljes emberi individualitásba. A szív működése a a tomista szellemi megismerést az emberi inkarná- vér tevékenységének következménye, és nem a vér ciós helyzet jegyében új, spirituális f ziológiához ve- tevékenysége a szív működésének következménye. zesse el: „[Aquinói] Tamás csak elvont szinten tudta És ahogyan azt már egy orvosoknak szóló kurzuson megállapítani, hogy a lelki–szellemi szféra az embe- részleteiben már megmutattuk, a test egyes szer- ri szervek legutolsó tevékenységéig lehat. Aquinói veit illetően is megmutatható, hogy az magyarázza meg igazán az ember f zikai voltát, ha szellemi lény- ként fogjuk fel. Bizonyos módon realitássá tehető az, ami elvont formában megvolt a tomizmusban, amely szerint minden élőt a szellemi–lelki világ hat át. Ez konkrét, valódi megismeréssé válik. A XIII. században még elvont alakot öltő, majd a goetheaniz- musban újra lángra lobbanó tomista f lozóf a a jelenben szellemtudományként él tovább.” (4) Bár önkényesen kiragadott példának tűnhetett, hogy Rudolf Steiner ebben az összefüggésben említette a szívszervet, mégis nagy kultúr- és tudattörténeti összefüggés- re támaszkodott, amelyet konkrétan szem előtt tartott. Rudolf Steiner – aki fontos orvosi munka- társát, Eugen Koliskót bízta meg azzal a feladattal, hogy foglalkozzék Aquinói Tamással, aminek Tamás De motu cordis (A szív mozgásáról, kb. 1270) c. írásá- nak kommentárokkal ellátott, első német fordítása lett az eredménye (Kolisko, 1926) – nyilvánvalóan nemcsak a tomista szívtan arisztotelészi hátterét * A cikk eredetileg megjelent a Der Merkurstab 2006. évi 6. számában. Eredeti címe: Das Herzorgan in Mantren Rudolf Rudolf Steiner táblarajza (1922. október 24.) Steiners. 2 2