Page 8 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA AZ ÉLETUTAKBAN „MINTHA A SZFÉRÁK ZENÉJE A CSALÁD NEVE A SZÜLETÉS IDÕPONTJA A Prokofjev név hallatán a nem antropozófus Szergej Olegovics nagyapja, a zeneszerzõ Szergej világban többnyire a 20. század kiváló orosz Prokofjev ugyanis ugyanabban az évben, sõt: CSENDÜLT VOLNA FEL…” komponistájára, Szergej Szergejevics Prokofjevre ugyanazon a napon halt meg, mint Sztálin, a EGY SZEMTANÚ BESZÁMOLÓJA SZERGEJ O. PROKOFJEV szoktak gondolni (1891–1953), az antropozófus Szovjetunió akkori diktátora, a 20. század – s az világban azonban e név a zeneszerzõ unokáját, a egész világtörténelem – egyik legsötétebb figurája, HALOTTI BÚCSÚZTATÓJÁRÓL nemrég elhunyt kiemelkedõ antropozófus írót és 1953. március 5-én. Az ezt követõ idõszak, 1953 2014. JÚLIUS 29-ÉN, A GOETHEANUM ASZTALOSMÛHELYÉNEK (SCHREINEREI) NAGYTERMÉBEN* elõadót, Szergej Olegovics Prokofjevet jelenti tavasza volt Szergej Olegovics földi fogantatásának (1954–2014). idõszaka. Vagyis e magasrendû szellemiségû, fényes individualitás – Peter Selg szavaival: a michaelita Az emberek már 13 óra körül [egy órával a szertartás Szergej Olegovics tehát abba a Prokofjev családba áramlatnak ez a vezetõ személyisége – csak nem sokkal kezdete elõtt] az Asztalosmûhely épülete elõtt vára- született bele nem sokkal a 20. század közepe után, azután tudott megtestesülni, pontosabban meg- koztak. Szemergett az esõ, így sokan nyitott er- amely elsõsorban apai nagyapja révén az akkori foganni a Földön 1953 tavaszán, mikor a történelem nyõvel álltak. Úgy jó negyedórával a kezdés elõtt Szovjet-Oroszország egyik – szellemi és mûvészi egyik legsötétebb alakja – az éppen az 1879-es Mi- nyitották ki az épület kapuját. Ekkor már majdnem a értelemben – vezetõ értelmiségi és mûvészcsaládja chael-évben, a sötétség szellemeinek földre taszítá- Goetheanum déli bejáratáig kígyózott a sor. Intéze- volt. sakor született Sztálin – elhagyta a földi világot. tünk (az arlesheimi Ita Wegman Institut) munka- Hogy megközelítõ képet kapjunk a Prokofjev társai is mind jelen voltak: Felicitas Graf, az Intézet Csak miután az antimichaeli sötét erõk e fõ családnak az orosz kulturális életben betöltött titkárnõje kísért föl engem és Gunhild Pörksent, az képviselõje távozott a fizikai síkról, akkor tudott szerepérõl és jelentõségérõl, hasonlatként talán elég Intézet levéltárosát, s mindnyájan bejutottunk. Tho- megtestesülni a michaelita áramlat e vezetõ annyit mondanunk, hogy Prokofjev és Sosztakovics mas O'Keefe, az Intézet egy másik fiatal munkatársa individualitása a jövõ szláv kulturális térségének körülbelül azt jelenti a 20. századi orosz zenei is ott volt: õ az utóbbi idõben bejáratos volt Prokof- szívében. Ekkor születhetett meg a Földön, a életben, mint nekünk magyaroknak Bartók és jevékhez, s így részt vehetett a halottvirrasztás egy Prokofjev családban – tíz nappal 1954 Vízkeresztje Kodály. Az az individualitás tehát, aki Szergej részén (õ külön utakon járt, nem jött oda hozzánk, (az orosz ortodox Karácsony), s a háromkirályok, a Olegovicsként testesült meg a Prokofjev családban, még csak nem is üdvözölt minket, s aztán a fõtitká- napkeleti bölcsek vagy mágusok ünnepe után – olyan helyzetben találta magát, mintha mondjuk rok között ült, miközben mi mind a fal mellett áll- Szófia e hatalmas fia. nálunk Bartók vagy Kodály unokájaként született tunk a túloldalon). Az Asztalosmûhely nagyterme volna meg (akit ráadásul majdnem ugyanúgy is Korcsog Balázs hamar szinte zsúfolásig megtelt. A koporsót a terem szavalta el oroszul. Herzog úr röviden, de nagyon hívnak, mint a híres nagypapát: ifj. Bartók Bélának keleti végében állították föl, s mögötte egy kék para- szépen és méltóságteljesen beszélt. A szertartást fe- vagy ifj. Kodály Zoltánnak). És ez az individualitás vánon függött nagyméretû plasztikus formában a szült figyelem követte, csak néha-néha zavarta meg nem is tudott akármikor testet ölteni a Földön, csak hét ún. „planétapecsét”. Hét nagy gyertyatartó állt a egy-egy megcsörrenõ mobiltelefon. Mindvégig volt egy bizonyos idõpontot követõen. zártfedelû koporsó körül, néhány vázában pedig sok valami tisztátalan és nyugtalanító a levegõben. Min- vörös s egy pár fehér rózsa. den ablak zárva volt, rendkívül fülledt volt a levegõ. A pap – akit én nemcsak ilyen minõségében ismerek, Az Általános Antropozófiai Társaság vezetõsége és hanem egyszer „Heródesként” is láttam õt Albert az országos társaságok fõtitkárai számára az elsõ Steffen Barabás címû drámájában – kissé megilletõ- két-három sorban voltak fenntartva helyek, Peter döttnek tûnt, viszont nem csupán méltató szavakat Selg és felesége szintén az elsõ sorban ültek, bal- mondott, hanem úgy beszélt, mintha olyasvalamirõl 1 Lásd Peter Selg: „Die übersinnliche Michael-Gemeinschaft und das Schicksal der Anthroposophischen Gesellschaft” [Az érzékfeletti oldalt, a szélen. Astrid Prokofjev[-Seufert, az el- beszélne, ami nem véget ért, hanem tovább folyta- michaelita közösség és az Antropozófiai Társaság sorsa]. In: Peter Selg: Grundstein zur Zukunft. Vom Schicksal der Michael-Gemeinschaft hunyt özvegye] ült középen (utolsóként lépett a te- [Alapkõ a jövõhöz (A jövõ Alapköve). A michaelita közösség sorsáról]. Verlag des Ita Wegman Instituts, Arlesheim, 2013, 71. o. tódik. Erõteljes képekben villantotta fel a halál kü- rembe, s elsõként távozott). Az egész szertartást 2 Vö. Szergej O. Prokofjev fejtegetéseivel arról, hogy az ezoterikus kereszténység áramlataival szoros kapcsolatban álló Árpád-házi és zene vezette be, mely a köztes szünetekben is fel- szöbét átlépett Prokofjev életének egy-egy megrázó Türingiai Szent Erzsébet is csak akkor tudott megtestesülni az 13. század eleji Magyarországon, miután a sötét erõk korabeli fõ epizódját, s mondandóját a következõ szavakkal fe- képviselõje, Klingsor – a wartburgi dalnokversenyre utazván – elhagyta az országot. Lásd Szergej O. Prokofjev: Die geistigen Aufgaben csendült. jezte be: „Abban a reményben gyûltünk itt ma össze, Mittel- und Osteuropas. Über das Wirken einiger Volksgeister in der europäischen Geschichte [Közép- és Kelet-Európa szellemi feladatai. Rolf Herzog úr, a bázeli Keresztény Közösség lelké- Egyes népszellemek mûködésérõl az európai történelemben]. Verlag am Goetheanum, Dornach, 1993, 52. o. Magyarul lásd Szergej O. hogy ez a hely a jövõben is az marad, amihez elhunyt Prokofjev: „A wartburgi dalnokverseny (1206/07) mint a közép-európai fény- és árnyékáramlat küzdelmének egyik csomópontja”. sze celebrálta a szertartást. A Miatyánkat egy hölgy barátunk egész munkássága kapcsolódik, vagyis az Nyomtatott Novalis, 2007. Michael-nap, 6. o. 3 Szergej O. Prokofjev Az égi Szófia és az Antroposzófia lény címû könyvében nevezi így Michaelt (Genius, Budapest, [2004]). – Szergej * E beszámoló eredetileg egy németországi antropozófus barát kérésére készült, magánlevél formájában, mivel az illetõ nem tudott Olegovics Prokofjev édesanyját is Szófiának hívják. személyesen részt venni a halottbúcsúztató szertartáson. 6 7