Page 4 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA AZ ÉLETUTAKBAN HÁBORÚ EGYKOR ÉS MOST felszított félelem emlékhelyei, ahol mindezt láthat- Mihály úgy segít, hogy hitünket megerõsíti saját juk nyilvánvalóvá válni, és tûrhetjük báránymódra. erõnkben. Ennél többet szabadságunk tiszteletében nem tehet. Mihály bennünket még ebben is szaba- Lendvay Miklós Tisztán gondolkodni, elcsendesedve belátni, érteni a don hagy. A kezdeti ismeretlen lépést a nekünk adott világot – egyre nehezebb a ziháló zajban és a sietség szabadságban – ha kívánjuk – nekünk kell megten- közepette. De ha el is jutunk eddig, a belátás önmagá- nünk. A politika arra tud építeni, ami van. Ami oly módon belátható vagy beláthatatlan – csak rémisztõ legyen! ban nem elég. Gandhi megtette a cselekvés döntõ lé- jelenvaló az emberben, az ember gondolkodásában, Ha az emberek rettegnek, áhítani fogják megmen- pését: ellenállása erõszakmentes volt. Kiállt, és el- érzésvilágában, hogy kifejezõdni képes, tetté tud vál- tõjüket. Bármi megtehetõ azzal az emberrel, aki mondta érthetõ gondolatait a méltóságunkról, tûrve „…Álló Istenem ni. Az eredeti bölcsesség már nem ilyen, a megszer- megbénul félelmében, elveszti józan ítélõképességét a rázúduló erõszakot. Legnagyobb gyõzelmének a fé- lenézett rám és nem emelt föl engem. zendõ erkölcsi érettség még nem ilyen. Az emberek- – az ilyen ember uralható, befolyásolható. Ünnepelve lelem legyõzését tartom. Nem félni a magánytól, Ez a szabadság adta értenem, ben lakozó erõ tiszta forrása bepiszkolódik, elapad. veszi vállára saját diktátorát, aki megmenti az elõre- a szenvedéstõl, a kitaszítottságtól erõt merítve a hit- hogy lesz még erõ, lábraállni, bennem. A jövõ ígérete, a kialakulóban levõ emberi képessé- vetített valótlan szörnyûségtõl. A mesterségesen fel- bõl, a bizonyosságból, az emberi méltóság érdeké- gek még csíraállapotban vannak. A múlt hagyomá- szított félelem miatt költünk fegyverekre, hadsereg- ben. Példa, messzire világló. Ugy segitett, hogy nem segithetett. nya és a jövõ ígérete között az ember gyarló és sebez- re, másokat pusztító módszerek kutatására. Lehetett láng, de nem lehetett hamva. Mihály, korunk meghatározó ereje és szelleme az em- hetõ, kihasználható és manipulálható. Emellett ge- Ahány igazság, annyi szeretet. Saigonban van egy múzeum. Tudtam, hogy nehéz beri szabadság oldalán áll. Nem avatkozik be a törté- nerációkon keresztül gyûlõ fájdalmak és sebek tor- Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra.” lesz szembenéznem a kegyetlenséggel, amelyet a nésekbe, az ember felnõttségének bizodalma él ben- zítják el a szeretet képességét. múzeum termeiben a vietnami háborúból dokumen- ne. De hol tartunk, hol a bennünk levõ szeretet oly (József Attila: Az Isten itt állt a hátam mögött…) Európa keleti részén háború dúl, már háromezer ár- táltak. De a vegyi fegyverek minden képzeletemet mértékû megnyilatkozása, hogy megakadályozhassa tatlan civil áldozattal Ukrajna földjén. A huszadik felülmúlták: az életet nem elpusztító, de az élõt meg- ezeket a borzalmakat? A türelem, szelídség erényé- századi háborúk találmánya, hogy a harcban állók nyomorító ördöngõsen leleményes vegyi hatóanya- nek fészkében mikor érlelõdik tetté a szabadság? elpusztítják a hátországot, civileket gyilkolnak. Száz gok. Úgy tántorogtam ki a kiállításról, mint aki egy éve tört ki az elsõ világháború. A II. Világháborúval rémálomból innentõl kezdve felébredni már nem kezdõdõen több civil áldozata van a háborúknak, képes. Ilyen rémképek Pol Pot kínzócellái Kam- E. D. N. – J. C. M. – P. S. S. R. mint elesett katona. A mostani helyzethez hasonló bodzsában, a Thaiföld és Burma határán üzemelt módon, a vezetõ elit gazdasági érdekeinek megfele- kényszertáborok képei Kanchanaburiban. Ezt a ke- Szergej O. Prokofjev lõen anyagi érdekekért küldtek harcba seregeket Eu- gyetlenséget Európában Auschwitzból ismerjük és rópa felvilágosult nemzeteinek vezetõi, függetlenül ennek fehér ember általi exportját látjuk viszont (1954, Moszkva – 2014, Dornach) attól, hogy a kormányuk bal- vagy jobboldali volt. Ázsiában. Ázsia utcáin barátságos, melegszívû, jám- A gazdasági harc a mai napig is független attól, hogy bor emberek – az idegen (fõleg amerikai) betolako- Több mint három évig tartó súlyos betegség után, 2014. július 26-án, a kora milyen a politikai berendezkedés az országokban. dókkal folytatott háború némelyiküket gyilkossá reggeli órákban elhunyt Szergej Olegovics Prokofjev. A gazdagodás ígérete fontosabb, mint a közös ügyek- tette. Mivé formál ma embereket a mészárlás? Hol Az antropozófia volt az élete. rõl alkotott nézetek, a kapzsiság fontosabb, mint az lehet ennek elejét venni? 60 éves volt. emberéletek. A fegyveres harcokban áldozatul estek Korábban értetlenül álltam a fegyverkezés elõtt: Egész életében Rudolf Steinerért és az antropozófiáért tevékenykedett. és esnek civilek, békeszeretõ emberek, gyerekek, ár- nem értettem, miképpen lehetséges háborúra ké- Életének utolsó napjaiig három új könyvön és két korábbi mûvének bõvített tatlanok. A társadalom mechanizmusai folytatód- szülni. A normalitás keretei között ez torz gondolat- újrakiadásán dolgozott: Rudolf Steinerrõl és az ezoterikus kereszténység nak a harctéren. Ha egyszer ez a gépezet elindul, nak tûnt: a gyilkolás rafinált és hatékony formáit ku- Mestereirõl, a Michael-misztériumról, valamint a nagy Klasse-könyv máso- szinte megállíthatatlanná válik. A konkrét helyzetek dik részeként az egyes órák anyagáról; emellett a Közép- és Kelet-Európa tatni. Miképpen lehet, hogy minden állam költség- puszta életösztönné egyszerûsítik a küzdelmet: szellemi feladatai és a Demetrius rejtélye címû könyveinek újrakiadásán vetésének arányát tekintve nem, de összegszerû- megölnek, vagy te válsz gyilkossá? Aztán a véráldo- fáradozott. Mindvégig Rudolf Steiner hû szellemi tanítványa és munka- ségét tekintve jelentõs része a hadsereg fenntartása, zatokkal újraírt hatalmi viszonyokat, a megszületõ társa, az antropozófia méltó reprezentánsa volt. a fegyverkezés. Józan, békés emberek miképpen fo- békét is az egyenlõtlenségek és kiszolgáltatottságok „Szergej O. Prokofjev könyvei (…) messze a legjelentõsebb szellemtudomá- gadhatják el mindezt? Hogy levetkõzünk a reptere- határozzák meg. nyos és krisztológiai mûvek a Goetheanumban Rudolf Steiner halála (1925) ken, hogy mezítláb, öv nélkül, idegenrendészek által óta. Minden amellett szól, hogy mûveit az elkövetkezõ évtizedekben vagy Kelts félelmet, és csillantsd fel a reményt, hogy képes megmotozva megy át a reptéri kapukon naponta évszázadokban is ilyen színvonalúnak fogják tartani, s e szerint fogják érté- vagy megfékezni a fenyegetést! Legyen a fenyegetõ több millió ember. Nevetséges, megalázó, a félelem kelni és megbecsülni. »S elmondhatjátok majd, hogy ekkor ti is jelen voltatok…« rém külsõ ellenség, terrorizmus, éhínség, ésszel szégyenére emlékeztetõ. A repterek a mesterségesen [Goethe]” (Peter Selg) 2 3