Page 10 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat
P. 10
ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A SZELLEMTÖRTÉNETBEN FRIEDRICH SCHILLER, KASPAR HAUSER, antropozófiért való rendíthetetlen síkraszállásé és a Peter Selg szavai teljesen áthatották a termet, s min- teljes odaadással az antropozófiának szentelt den zavaró tényezõt számûztek onnan. Beszéde, munkáé.” mely mintegy megmutatta Szergej Prokofjev élet- RUDOLF STEINER útjának és munkásságának vörös fonalát, az egész Ezután következett az Alapkõ-meditáció, melyet a szertartás középponti eseménye volt. Amit az egybe- SCHILLER DEMETRIUSA ÉS KÖZÉP-EURÓPA SORSA Prokofjev házaspárral igen közeli kapcsolatban álló gyûltek elé tárt – s fõként ahogyan azt elmondta –, hölgy adott elõ, akit sajnos csak látásból ismerek. tiszta, tartalmas és érzésekben gazdag volt, s még- Összességében nagyon szépen megformálva és erõ- sem volt soha szentimentális. Szergej O. Prokofjev teljesen szavalta el, csak a negyedik részben voltak különös hangsúlyok, mindig a „Fény...” szónál. Következett a zárószertartás. Tömjénfüst és mantri- kus szavak töltötték be a termet. Beléptek a koporsó- Peter Selg beszéde – melyet tudomásom szerint vala- szállítók, és szabaddá tették a gyertyákkal és virá- milyen formában mindenképpen közre fog adni – a gokkal körülölelt fakoporsó útját. Mindenki felállt. A szubjektív és objektív karma különbségét legjob- maga harminc percével is nagyszabású és erõteljes A koporsót kivitték. Csend lett úrrá a teremben, s ban egy olyan példa segítségével tudjuk megvilágí- volt. Noha több problémára is rámutatott, mégsem bizony sok minden volt ebben a csendben. Mintha a tani, amely az utóbbi évszázadok történetének min- volt provokatív. Beszédébõl sokkal magával raga- szférák zenéjét lehetett volna hallani. A jelenlévõk is den bizonnyal legtragikusabb részéhez tartozik. Hi- dóbb és elevenebb képet kaptam Szergej Prokofjev- felfogták ezt a mennyei muzsikát, s tovább hordozva szen a karma szférájában újra és újra megtörténik, rõl, mint amit életében szerezhettem róla. Ifjúságá- magukban ezt a szubsztanciát, mindenki csendben hogy azok a gonosztettek, amelyeket jó cselekedetek ról, belsõ élményeirõl és az õt foglalkoztató nagy állt a helyén. Csak amikor már a távolodó halottas- révén késõbb még ki lehet egyenlíteni, mégis olyan kérdésekrõl, az antropozófiához vezetõ útjáról, mely kocsi zaja hallatszott a teremben, akkor kezdtek las- következmények láncolatát indítják el, amelyek az- mindig konkrét személyeken keresztül vezette õt. san oszolni az egybegyûltek, s az emberek – egymást tán emberi ésszel szinte felfoghatatlan mértékben és Arról, miként sejtette meg jó elõre a késõbbi problé- üdvözölve vagy búcsúzkodva – hosszú sorokban el- formákban terjednek tovább a világban. Ez mindig mákat, küzdelmeket és magát a betegségét, amikor hagyták a termet. olyankor következik be, amikor az emberi tettek 1979-ben elõször olvasta az [Ita Wegman, Elisabeth objektív következményei olyan meg nem valósult Vreede és számos tagtársuk kizárásához vezetõ] Három személyt is láttam, akik amúgy Judith von lehetõségek formájában jelennek meg, melyeket a 1935-ös „memorandumot” (Denkschrift). Felvillan- Halle hívei közé tartoznak, de egyikük sem csinált sötét erõk hiúsítottak meg, s amelyek olyan kataszt- totta életének késõbbi szakaszait, törekvéseit, ter- semmi különöset, s szemmel láthatóan mély benyo- rofális következményekkel járnak, hogy azokat veit – a saját maga által kitûzött célokat, s hogy mit mást tett rájuk Peter Selg beszéde Szergej Prokofjev egyetlen ember vagy embercsoport sem képes ki- tudott mindezekbõl megvalósítani. Peter Selg szavai életútjáról. – Maga Judith von Halle nem mutatko- egyenlíteni. által közvetlen bepillantást nyerhettünk egy élõ zott a teremben. szférába, az ideák magasztos világába. Mondandóját Mint ismeretes, Friedrich Schiller élete végén az A hegyek fölött, Aesch és Duggingen felé, a fénysuga- Rudolf Steiner egyik halotti Spruchjának soraival orosz történelem egy témájával foglalkozott: Dmitrij rak diadémszerûen törték át a felhõréteget. Az esõ zárta: cárevics titokzatos alakjával. A drámához készült Demetrius elállt. Az ég még borús volt, de lehetett érezni, hogy számos fennmaradt vázlatból, tervezetbõl és fel- nemsokára feloszlanak a felhõk, s kiderül az ég. Ami- jegyzésbõl kiderül, hogy Schiller a téma feldolgozása Schiller szándéka az volt, hogy – veleszületett zseni- kor ezeket a sorokat írom, a Nap már fenségesen Ich werde sein, során közel járt ahhoz, hogy leleplezze bizonyos alitása és mûvészi megérzése, mondhatni szimata ragyog a nyugati látóhatáron. Und aus mir tun, okkult körök titkos mûködését a világtörténelem- révén, s talán sejtelme sem volt róla, de egy felülrõl Was Leuchtekraft ben, azon körökét, melyek néhány évvel késõbb kapott inspirációnak köszönhetõen – az orosz cáre- In mir erstrahlt. szörnyûséges gonosztettet követtek el az ellen a vics szokatlan és tragikus sorsának prizmáján ke- Barna Péter német nyelvû beszámolóját magasrendû individualitás ellen, aki földi meg- resztül olyasvalamit vigyen színre új drámájában, fordította és közreadja: Korcsog Balázs Azzá leszek, testesülése folyamán a Kaspar Hauser nevet viselte ami kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami késõbb tény- 1 S magam azzá teszem, (1812–1833) . leg megtörtént Kaspar Hauserrel. Erre azonban nem Ami napszerû erõként kerülhetett sor, mivel ugyanazok az okkult körök, Bennem felragyog. melyek bûnös terveik leleplezésétõl tartottak, amint 1 A Kaspar Hauserról szóló újabb publikációk kérdéseirõl, melyek az ansbachi múzeumban õrzött ruhadarabon található vérfoltok génanalízise kapcsán láttak napvilágot, lásd Szergej Prokofjev: „Kaspar Hauser: új kutatások, új kérdések” címû cikkét a Dmitrij cárevics rejtélye címû könyv orosz kiadásában (Moszkva, 2001). 8 9