Page 7 - Antropozofia_2014.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA AZ ÉLETUTAKBAN „…HOGY KÖZVETÍTÕ LEGYEK...” SZÓFIA HATALMAS FIA KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA (A NÉMET ÉS AZ OROSZ KULTÚRA) KÖZÖTT SZERGEJ O. PROKOFJEV SZÜLETÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEIRÕL Szergej O. Prokofjev Az alábbiakban közreadunk egy rövid, ám nagy jelentõségû részletet Szergej O. Prokofjev Közép- és Kelet-Európa A halál és a születés – szellemtudományos szempontból: az exkarnáció és az inkarnáció – mint két hatalmas küszöb 1 szellemi feladatai címû könyvének elõszavából. A szerzõ nem mást fogalmaz meg itt, mint a maga egyik sors- fogja közre az ember földi életútját. Szergej O. Prokofjev halála – e küszöbátlépése – után villantsuk most fel szüle- feladatát, valamint – egész életmûvében szinte egyedülálló módon – utalást tesz saját karmikus életrajzának tésének néhány fontos mozzanatát. egyik fejezetére. (K. B.) Az elõszó végén engedtessék meg nekem egy szemé- Mindenekelõtt azonban azért vagyok mélységesen A SZÜLETÉS HELYE lyes megjegyzés. A Németország és Oroszország hálás a sorsnak, hogy életem sorsdöntõ eseménye- Szergej Olegovics Prokofjev 1954. január 16-án szellemtörténeti fejlõdésének szentelt – Közép- és ként találkozhattam az antropozófiával, amely Kö- született az orosz fõvárosban, Moszkvában. Így már Kelet-Európa szellemi feladatai címû – könyvnek a zép-Európa legnagyobb adománya korunk egész születésének helyével mintegy elõremutatott az témája által is objektív jelentõsége van, ám ezt saját emberisége számára. Hálás lehetek a sorsnak azért emberiség szellemi és kulturális fejlõdésében: a életrajzom részének is tekinthetem, olyan fel- az új fényért, melyet az antropozófia hozott az jelenlegi germán-angolszász kultúrkorszakból a jövõ adatnak, amely elé a sors állított engem: hogy köz- életembe, s hogy az 1970-es és 80-as években, az szláv kultúrája felé. Prokofjev szláv származása és vetítõ legyek a két nép és a két kultúra – a német és az Oroszországban uralkodó totalitárius rendszer idõ- orosz anyanyelve révén – „élen járó, úttörõ” orosz – között. Ezért egyik legfõbb feladatomnak szakában felbecsülhetetlen belsõ támaszt jelentett individualitásként, a szó eredeti értelmében tartom, hogy e két nép s e két kultúra kölcsönösen – s számomra. avantgárd antropozófusként – már ebben az legfõképp a szellemtudomány alapján – megértse E szívbõl jövõ hála – mellyel elsõsorban az antro- inkarnációjában megelõlegezte (mintegy „elõélte”) egymást: ezt Rudolf Steiner egyfajta szellemi „ha- pozófia megalapítójának, Rudolf Steinernek tarto- számos lélek útját, akik majd az eljövendõ szláv gyatékának” is nevezhetjük. zom –, kezdettõl fogva ez volt e könyv megírásának kultúrkorszakban fognak megtestesülni. Csaknem huszonöt éves [azóta majd fél évszázados] valódi indítóoka és vezérlõ csillaga. antropozófiai tevékenységem során lehetõségem Rudolf Steiner és Marie von Sivers – 1914 Kará- A másik személyes indíték, amely nem kevésbé erõ- nyílott arra, hogy a szellemtudomány rendkívüli ter- csonyától Marie Steiner, akit ismerõsei és közeli ba- teljesen elõsegítette e könyv megszületését, az a tö- mékenységét éppen ezzel összefüggésben is meg- rátai csak orosz nevén, Marija Jakovlevnaként emle- rekvésem volt, hogy – már amennyire egy szellem- tapasztaljam. Csak az antropozófia tárta fel elõttem gettek – száz évvel ezelõtt komoly erõfeszítéseket tudományos értekezés keretei között ez egyáltalán a német szellemi élet teljes mélységét és világraszóló tettek, hogy Rudolf Steiner Oroszországban (Moszk- lehetséges, s még hogyha tökéletlen formában is, jelentõségét, a német nyelvnek mint korunk miszté- va mellett és Pétervárott) is tudjon elõadássoroza- de – kifejezzem szeretetemet mind saját, elsõ hazám riumnyelvének szépségét és spirituális jellegét, s az tokat tartani. De próbálkozásaik mindannyiszor – Oroszország –, mind második, egyszerre új, s ugyan- antropozófia tanított meg szeretni és becsülni ezt a meghiúsultak. És Szergej Olegovics Prokofjev – Ru- akkor jóval régebbi, egykori hazám – Németország – nyelvet, és segített felismerni, hogy e nyelv milyen dolf Steiner e nagy szellemi tanítványa és munka- iránt. közeli rokonságban áll vele – és velem. Szintén az társa – éppen itt, a Fehér-tenger és a Fekete-tenger antropozófia volt, amely megismertetett azzal a sze- Bréma–Hamburg, 1993. január között elterülõ szláv kulturális térség kellõs közepén mélyiséggel, aki azóta szellemileg a legközelebb áll (a jövõ kultúrájának centrumában) jött a világra fél hozzám az elmúlt évszázadok német kultúrájából – s évszázaddal késõbb, a nagy orosz zeneszerzõ, Szer- ez nem más, mint Novalis. 2 Fordította: Korcsog Balázs gej Szergejevics Prokofjev unokájaként. Az ifjú Prokofjev 1 Szergej O. Prokofjev: Die geistigen Aufgaben Mittel- und Osteuropas. Über das Wirken einiger Volksgeister in der europäischen Geschichte [Közép- és Kelet-Európa szellemi feladatai. Egyes népszellemek mûködésérõl az európai történelemben]. Verlag am Goetheanum, Dornach, 1993, 12–13. o. – Az elsõ világháború kitörésének centenáriumára az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadójánál megjelent a könyv második, bõvített kiadása. 2 Lásd Szergej O. Prokofjev: Ewige Individualität. Zur karmischen Novalis-Biographie [Örök individualitás. Novalis karmikus életrajzá- ról]. Verlag am Goetheanum, Dornach, 1987, 2008. 4 5